KAP 2013 után konferencia

Agro Napló
2010. január 1-jével indult spanyol EU-elnökség kiemelt feladatának tekinti a KAP 2013 utáni jövőjével kapcsolatos viták irányítását. A téma kapcsán 2010. február 4-5. között „A termelők szerepének megerősítése az európai társadalom szükségleteinek jobb kiszolgálása céljából” címmel megrendezett sevillai konferenciát a CEJA (Európai Fiatal Gazdák Szövetsége) és az ASAJA Sevillai szervezete közösen szervezte.

 

A sevillai konferencián közel 200 fő vett részt. Az eseményen többek között felszólalt Josep Puxeu vidék- és vízügyi államtitkár; Paolo di Castro az EP Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának elnöke; Georg Häusler, Ciolos biztos kijelölt kabinetfőnöke; Joris Baecke, a CEJA, Padraig Walshe a COPA elnöke, valamint Clemens Boonekamp, a WTO mezőgazdasági részlegének igazgatója.



Josep Puxeu spanyol államtitkár a spanyol elnökség szempontjából két új meghatározó elemet emelt ki, az új biztos személyét valamint az együttdöntési eljárást.



A mezőgazdaság túlélt két nagy válságot (élelmiszerválság, pénzügyi válság). Utóbbi nyomán nincs lehetőség mezőgazdasági hitelek felvételére, ezért a közép- és hosszú távú tervezés leállt, a fogyasztás az EU-ban 2%-kal esett vissza.



Az élelmiszerlánc legfőbb vesztesei maguk a termelők. Az EU versenyképességének növelése érdekében végzett tevékenységeket a Magas Szintű Munkacsoport által végzett munkára kell alapozni. A KAP közösségi jellegét fenn kell tartani megakadályozva, hogy KAP keretében engedélyezett tagállami tevékenységek a piaci működésében zavarokat okozzanak.



KAP 2013-2020: először a politikákat kell definiálni, a költségvetési kérdésekről csak ezután szabad dönteni. A mezőgazdaság vidéki területeken és az élelmiszerbiztonság terén betöltött alapvető szerepét hangsúlyozta. Ezen politikához továbbra is közösségi forrásokat kell rendelni. Puxeu szerint az adott helyzetekben szükséges kiigazításokat a piackezelést szolgáló mechanizmusok segítségével kell megoldani.



A mezőgazdaság kiemelt szerepet tölt be a környezet megóvása szempontjából, az EU területének 80%-a agrártermelők kezelik, akiknek kulcsfontosságú szerepük van az erőforrások fenntartható alkalmazása, a természetes élőhelyek és a biológiai sokféleség megóvása valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén.



Sajnálatos, hogy az EU 2020 Stratégia terveztében egyáltalán nincs utalás az EU alappillérét és építőelemét képező közösségi agrárpolitikára. A mezőgazdaság munkahelyteremtésben, K+F beruházások ösztönzésében egyetlen más szektorhoz sem hasonlítható teljesítményre képes.



Di Castro EP Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság elnöke szintén kiemelte Ciolos szereplését. A mezőgazdaságnak meg kell felelnie az új kihívásoknak. Nagy problémát jelent a 35 év alatti mezőgazdasági termelők alacsony aránya. A gazdák támogatását az általuk nyújtott szolgáltatásokért kapott jövedelemnek kell helyettesítenie. Kiegyensúlyozott földhasználat szükséges. Az erőforrások hiánya egyre növekvő gondot jelenthet, erre megoldást kell találni.



Megfelelően meg kell tudni magyarázni, hogy az Unió polgárai, mind nemzetgazdaságok szempontjából alapvető fontosságú a KAP, amelynek hozzá kell járulnia a környezetminőség javulásához, az élelmiszerminőséghez valamint a biológiai sokféleség megóvásához. Di Castro rámutatott, a közösségi támogatások renacionalizálása a KAP végét jelentené.



Rá kell mutatni a mezőgazdaság szénmegkötő kapacitására. Kiemelt feladat a vízgazdálkodás fejlesztése, továbbá a megfelelő földhasználat elősegítése.



A termelőket meg kell védeni az árspekulációtól. Új intézkedésként mezőgazdasági biztosításokra lenne szükség, akár a spanyol példát követve. Továbbra is fenn kell tartani az I. pillért, mely megvédi gazdákat a sokk helyzetektől. Az intervenció közösségi jellegét kell hangsúlyozni az új KAP kereteinek kialakításakor.



A harmadik országokkal kapcsolatban az állat- és növényegészségügyi követelmények reciprocitása jelenti az egyik legfőbb problémát, örömmel fogadta, hogy a spanyol elnökség a versenyképesség jelentőségét hangsúlyozza.



Georg Häusler bevezetőjében a KAP kiemelt céljait mutatta be: élelmiszerbiztonság, fenntarthatóság (külső versenytársakkal szemben), versenyképesség, a mezőgazdaság üvegház hatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez történő hozzájárulása. A jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben nem szabad lebecsülni a mezőgazdaság szociális és munkahelyteremtő jellegét.



A közeljövőben nem lesznek forradalmi reformok, a ’92-ben megkezdett reformok továbbvitelére kerül majd sor. A KAP renacionalizálásával óvatosan kell bánni. A fiatal gazdáknak megfelelő perspektívákra és nem nagyobb támogatásra van szükségük.



Joris Baecke CEJA elnök új ösztönzök szükségességére hívta fel a figyelmet. A piacszabályozási eszközökre továbbra is szükség van, ezek jelentenek biztonsági hálót a gazdáknak. A társadalom előtt a mezőgazdaság szerepét jobban meg kell magyarázni.



Padraig Walshe COPA elnök valóban közös politikát, méltányos termelői árakat, pénzügyi szolidaritást, valamint a termelési potenciál megerősítését szorgalmazta. A piac nem működik az elvárt módon, a külső versenytársak nem az EU termékekhez hasonló minőséget állítanak elő. A vidéken élő számára vonzó munkát kell biztosítani.



Pedro Barato ASAJA elnök szerint - utalva a közös költségvetésre - nagyobb ambícióra van szükség. Lehetetlent kell kérni annak érdekében, hogy elfogadható eredmény szülessen.

• nem lesz jó mezőgazdaság mindaddig, míg egy üveg víz drágább mint egy üveg tej.

• az EU 2020 Stratégiát a költségvetéssel párhuzamosan kell kezelni.

• ha a mezőgazdaság nem jövedelmező és vonzó nincs mit tenni. Erősíteni kell a mezőgazdaságról kialakított képen.



Jesús Casas, a spanyol szaktárca vidékfejlesztési főigazgatója szerint a területpolitika egyre nagyobb hatással van a mezőgazdaságra. Ez két eltérő de nem távoli politika, amelyeket ugyanazon elv mentén kell kezelni. A 2007 decemberében Spanyolországban elfogadásra került Vidék Fenntartható Fejlődéséről Törvény elsődleges célja a vidéki népesség helyben tartása valamint a vidéken élők életkörülményeinek javítása. A mezőgazdasági termelők támogatása a termelőket illeti meg a vidék problémáira nem pusztán a mezőgazdaság jelent megoldást.



Sajnálatos módon továbbra is egyirányú áramlás zajlik a vidék és a városok között (a vidék levegőt, megfelelő környezetet, élelmiszereket, stb; biztosít).



Clemens Boonekamp (WTO) előadásában kiemelte, az agrárkereskedelem a világkereskedelem 8%-át jelenti. Még nem tudni pontosan mikor sikerül lezárni a tárgyalásokat. A mezőgazdaság terén előrehaladás van. Közös politikai akarat kell a végső megállapodás eléréséhez.



David King az IFAP (Mezőgazdasági Termelők Nemzetközi Szövetsége) főtitkára kiemelte, a világ népessége 2050-re eléri a 9,1 milliárd főt, ezen időpontra az emberek 70%-a nagyvárosokban fog lakni (ma ez az arány 49%). Az élelmiszerszükséglet kielégítéséhez a világ gabonatermésének évi 43%-kal, az élelmiszertermelésnek 70%-kal kellene növekednie.



A fejlődő országok lakosságának 60-70%-a vidéken él. A jelenlegi 800 millió helyett 2050-re Afrikában 2 milliárdnyian élnek majd, ezen időszak alatt az EU népessége nem fog érdemben változni (≈ 500 millió fő). A szegénység jelenlegi mértékének visszaszorításához évi 7%-os GDP növekedést kellene elérni.





A szükséges erőforrások korlátozottan állnak rendelkezésre:



• a világ jelenlegi termőterületeit 5%-kal lehet növelni;

• 1,4 milliárd él olyan területen ahol a víz korlátozottan áll rendelkezésre;

• négy termény biztosítja a növényi kalóriák 50 %-át, 12 állatfaj biztosítja az állati eredetű kalóriák 90 %-át;

• klímaváltozás: a felmelegedés Afrikában 16%-kal csökkenti az átlagos gabona terméshozamokat;

• a mezőgazdaság a GHG-k 13,5%-át állítja elő, ezen mértéket csökkenteni kell.

• a piaci egyensúlytalanság kiküszöbölésére kockázatkezelési mechanizmusokra van szükség.



Kihívás: 70%-kal nagyobb termelést kell biztosítani gyakorlatilag ugyanazon területen, kisebb vízfelhasználás mellett, kevesebb üvegházhatású gáz kibocsátásával és a biológiai sokféleség fenntartásával.





Eloi Ritter brazil külgazdasági attasé kiemelte, Brazília területi jelentőségét mutatja, hogy 3 Európai Unió vagy 17 Spanyolország férne el benne. Cáfolta, hogy a brazil szójatermő területek az esőerdők tömeges kiirtásához vezettek, jelenleg az Amazónia mindössze 0,20%-án termesztenek szóját.



A brazil mezőgazdaság termelési értékének legfontosabb elemei: 21%-át a szarvasmarha, 16% szója, 10% cukornád. A mezőgazdasági termelés 87%-a 20 hektárnál kisebb területen gazdálkodó családi gazdaságokból származik.



A Brazíliában végbement tudatos technológiai fejlesztésnek köszönhetően az elmúlt 18 év alatt a termőterület „mindössze” 27, míg a termelés 145 százalékkal emelkedett. (pl. évi két vagy akár három kukoricatermés betakarítására is képesek.)



Brazília nagy zöldség-gyümölcs termesztő, eddig keveset exportált, egyre inkább erősödik az export célú termesztés. Állattenyésztési potenciál: broiler 1994 és 2008 között +212%, sertés esetében +128%. Tejtermelés 18 év alatt 99%-kal nőtt, korábban importra szorult. A mezőgazdasági termékek exportjában az EU az elsőszámú piac (33%): szója, kávé, hús, narancslé).



A brazil mezőgazdaság termelési potenciálját (2008) mutatja be alábbi táblázat:

 


 

 

Brazil szaktárca honlapja: http://www.agricultura.gov.br/

 

TOVÁBBI ELŐADÁSOK RÖVIDEN:



Andreas Gumbert (DG Agri)

• mezőgazdaság adja az üvegházhatású gázok kibocsátásának (GHG) 9%-át, folyamatosan csökken.

• az Európai Unió mezőgazdasági GHG csökkenése már 2006-ra elérte a ’90-hez viszonyított -20%-os célkitűzést;

• post 2013: új elemekkel kell kibővíteni a KAP-ot a klíma kérdés kapcsán.



Ana Carricondo (SEO/Birdlife)

Bemutatta az öt nemzetközi környezetvédő szervezet által kidolgozott, egy új KAP átalakítását célzó tervét: http://www.cap2020.ieep.eu/vision/NGO-CAP-proposal.pdf  



Dino Sozzi (Syngenta)

• a megtermelt termékek egyharmada vész el (magán a termőterületen vagy ezt követően)

• az európai térségek 80%-a függ a beporzó rovaroktól

• évente 200.000 t termőtalaj vész el Európában

• élelmiszerválság a globális biztonság egyik legnagyobb fenyegetése



Diego Calabrese (ECU – Európai Fogyasztók Uniója)

• a szervezetet novemberben hozták létre

• 14 ország 25 szövetsége csatlakozott eddig.



***



A spanyol EU elnökség kiemelt szakmai eseményét támogatta a spanyol Környezet-, Vidék- és Tengerügyi Minisztérium, Andalúzia tartomány Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési-, valamint Környezetvédelmi Minisztériuma, valamint a Syngenta. Az esemény megszervezésében közreműködött az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatósága.





Az elhangzott előadások anyagai az alábbi honlapon olvashatóak:

http://www.ceja.org/english/



Szentmáry Tamás

Forrás: www.fvm.hu

Címlapkép: Getty Images
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!
EZT OLVASTAD MÁR?