Marad a panasz, mert önmagukban nem képesek partnerei lenni az áruházi láncoknak. Így azután ismét előkerült a régi jelszó, „fejszét a fáknak!”
- Ha a fagy nem is, a felvásárlási árak drasztikus csökkenése és a piac nyomottsága annál nagyobb problémát okoz a termelőknek - mondja Dormán Zoltán, vasboldogasszonyi almatermelő. - Nekünk is külföldre kellett eladnunk, Ausztriába, illetve Szlovéniába. Az árak 30-40 százalékkal visszaestek. Mi 20 eurócent körüli árat tudtunk elérni, ami az önköltségnél - ami csaknem 50 forint - alig nagyobb.
A lakhegyi Méhes Gábor sem elégedett.
- Úgy gondolom, hogy ha tartani tudjuk a hektáronkénti 400-500 mázsás termésátlagot, akkor 70-80 forintos étkezési alma ár lenne reális. Csak akkor tudnánk megélni és fejleszteni.
A léalmát most sokan étkezésiként próbálják meg eladni. Ennek következményeként óriási túlkínálat keletkezik, ami szintén lenyomja az árakat. A termelők szerint az üzletláncok jobb minőségű almát árulhatnának, ha kisebb árréssel dolgoznának. A kisebb termelők azonban sok esetben nem is tudják értékesíteni ezeknek az áruházaknak a terméküket. A kereslet visszaesését mutatja az is, hogy Magyarországon az 1980-as esztendőkben egy ember évente 30 kilogramm almát fogyasztott átlagosan, ez mára a felére csökkent. A gazdák egy részének ma már nem éri meg a gyümölcs termelése, így inkább gazdaságuk felszámolását választják. Végül még egy adat: Magyarországon, évente 35 ezer hektáron 400-600 ezer tonna almát termelnek.
Forrás: http://www.gazdakor.szie.hu/hirek/harc_a_kereskedokkel