A modulrendszerű metánfejlesztő egységekre specializálódott vállalat ennek értelmében egy 104 és egy 250 kW teljesítményű, hígtrágyát, szilárd szervestrágyát, fűaprítékot, egyéb szerves hulladékot hasznosító berendezést építhet egy-egy farmon, amiből hőenergiát és villamos áramot állítanak elő, ezeket összességében 15 eurócent/kWh áron értékesíthetik a gazdálkodók. A kivitelező szerint a francia piacon számukra tavaly ősszel nyíltak igazán komoly lehetőségek, amikor egyszerűbbé vált a biogáz-üzemek létesítésnek engedélyeztetési eljárása.
Weltec Biopower francia honlapja
www.environnement-magazine.fr
A fönntartható fejlődéssel kapcsolatos az a hír, miszerint március 30-án nyilvánosságra hozták a nemzetgyűlés vonatkozó bizottságának a szélenergia hasznosításáról és a szélerőművek telepítéséről készített jelentését, melyben a készítők fölhívták a figyelmet az ágazattal kapcsolatos visszásságokra és ennek következményeként javasolják egy, az eddiginél alaposabb és következetesebb szabályrendszer megalkotását és érvénybe léptetését. A bizottság megállapította, hogy a szélenergia hasznosítása szempontjából kiemelt zónákban (zone de développement de l’éolien, ZDE) sok esetben akadályokba ütközik a berendezések telepítése, a nem megfelelő átláthatóság vagy egyéb érdekek (ellenérdekek) következményeként helyenként látszólag (vagy valóban) minden koncepciót nélkülöz a szélkerekek telepítése, és így nem véletlen, hogy a lakosság részéről komoly tiltakozások tapasztalhatók. A jelentéstevők egyrészt javasolják, hogy általánosságban határozzanak meg egy kívánatos minimumküszöböt úgy a teljesítmény (15 MW) mint a szélkerekek számát (5) tekintve, amitől eltérni csak külön eljárással lehessen eltérni, másrészt szülessenek úgynevezett regionális szabályozások a telepítésre. A nemzetgyűlés megújuló energetikai bizottsága viszont attól tart, hogy a minimumküszöb bevezetése azt eredményezné, hogy a jövőben a képviselők nem tudnák/akarnák megfelelően képviselni az eges települések energetikai érdekeit, sajátosságait. A regionális szabályozás és a minimumküszöb egyértelműen a nagy parkok létesítésének kedvezne, ami szerintük további lakossági tiltakozásokhoz vezetne.
Nagy vita övezi a jelentés azon részét, ami a szélerőművek létesítését a környezetvédelmi szempontból engedélyköteles beruházások közé sorolná (ez egyébként szerepel a második – Grenelle 2 – környezetvédelmi csomagban is), valamint minden berendezés esetében előírná a rendszeres környezetvédelmi mérleg és beszámoló készítését, amit a megyei prefektus fölügyelne. Amennyiben e jelentés tartalma nem lenne megfelelő, lehetőség lenne a működés korlátozására vagy a berendezés leállítására. A jelentés továbbá megtiltaná, hogy a szélerőmű-park létesítésére tervet készített és arra kivitelezési engedélyt kapott beruházó a már engedélyezett projektet eladja és azt más építse meg. Környezetvédelemben és energetikában jártas ügyvédek szerint a környezetvédelmi engedélyre kötelezés nem érne semmit, sőt több szempontból kontraproduktív lenne.
www.envirolex.fr
Hamarosan mini-szélerőművek lephetik el a párizsi háztetőket – legalábbis ezt szolgála az a projekt, ami immár városi körülmények között vizsgálja két, 1:1 méretarányú mini-szélkerék működését, hatásfokát Párizsban a XX. Kerületi polgármesteri hivatal kezdeményezésére az Elena Energie céggel együttműködve. Konstrukciójukat tekintve a berendezések 1,6 méter magasak, a lapátok egy befelé szűkülő, kialakításánál fogva a légáram sebességét növelő fémhengerben helyezkednek el, így nincs semmilyen kellemetlen kísérő hanghatás. A két berendezés együttesen 30000 kWh/év energiát termel, ez a nekik helyt adó épület (Maison de l’Air) éves fogyasztásának 15%-a – és egyben 2,6 tonna szén-dioxid kibocsátással kevesebb terhelést kap a környezet. A műszerek mérik a 3,6kW-os berendezések számos paraméterét, ezek egyenként hat lakás vagy egy elektromos fűtésű családi ház energiaszükségletét képesek biztosítani.
Ha a kísérlet beválik, öt éven belül 10 hasonló berendezést telepítenek városszerte, amihez már fölmérték a legoptimálisabb helyszíneket a várost átszelő „szélfolyosók” alapján. A szakemberek szerint a kezdeményezés nem csak Párizs „pozitív imázsát” erősíti a fönntartható fejlődés érdekében kifejtett erőfeszítések terén, de a berendezések okszerű elhelyezésével segíthet egyes szociális kérdések megoldásában is (pl. szociális lakásoknak helyt adó épületek esetében csökkentheti a bérlők rezsiköltségét). A párizsi főpolgármesteri hivatal már elvégezte az ehhez szükséges helyi jogszabályok módosítását, amit egyébként minden település esetében szorgalmaz a Grenelle-2. Párizs városa egyébként a „plan Climat” keretében célul tűzte ki, hogy 2020-ra a város energiafölhasználásának negyede megújuló energiákon fog alapulni. A szélenergia mellett nagyon komolyan vizsgálják a geotermikus energia használhatóságát (több komoly projekt indult az elmúlt években Ile-de-France régióban), a biogázt, valamint a napenergia (fotovoltaikus és termikus) lehetőségeit. Ami a fotovoltaikus napenergia-hasznosítást illeti, 2014-ig 200 ezer négyzetméternyi napelemtábla fölszerelését tervezik, de hamarosan közzéteszik azt a pályázati fölhívást is, ami a Szajna hídjai alá tetetne – a szélerőművek elvén működő - vízkerekeket.
www.environnement-magazine.fr
Ökológia, vízgazdálkodás, biodiverzitás
Az 53 halálos áldozatot követelő Xynthia hurrikán okozta károk miatt hivatalosan is katasztrófa sújtotta területnek nyilvánították a kérdéses partszakaszt. Ennek értelmében várhatóan lényegesen egyszerűbbé válik a kártérítési igények befogadása és a kárrendezés, valamint további könnyítés, hogy a benyújtásra egyébként rendelkezésre álló 10 napos határidőt 30 napra kitolták. A katasztrófa ugyanakkor ráirányította a figyelmet arra, hogy nagyon súlyos hiányosságok vannak úgy az árvízvédelmi rendszerben, mint a veszélyeztetett területek beépíthetőségére vonatkozó jogszabályok alkalmazásában, amit többek között az „ingatlanéhséggel” és a szabálytalan építési engedélyek kiadása fölött való hatósági szemhunyással magyaráznak. Az első becslések szerint országszerte összesen 7-10 ezer kilométernyi gátat kellene megfelelő állapotba hozni – vagy egyáltalán megépíteni – ami önmagában is hatalmas kiadás, valamint meg kellene oldani a nem az előírásoknak megfelelően vagy nem beépíthető területeken emelt ingatlanok kérdését. Egyáltalán, a teljes francia partszakasz urbanizációjának kérdését fölül kell vizsgálni a klímaváltozás várható következményeinek ismeretében, ami nagyon komoly érdeksérelmekkel és konfliktusokkal járhat.
www.envirolex.fr
Az ONEMA (a francia vízügyi hivatal) és a CEMAGREF (környezettudományi és –technológiai kutató intézet) közös munkacsoportot hozott létre a franciaországi állóvizek kémiai és biológiai állapotának fölmérésére, működési rendszerük megismerésére. A víz direktíva Franciaországot arra kötelezi, hogy 2015-ig felszíni vizeinek legalább 45%-a úgy ökológiai, mint kémiai tekintetben érje el legalább a jó minőségi kategóriát, ám a felszíni állóvizekről egyelőre igen kevés adat áll rendelkezésre, sőt egyelőre az 50 hektárosnál nagyobb, összesen 439 tó 45%-ánál nem is végezték el – legalábbis eddig – az ökológiai állapotfölmérést, kétharmaduknál pedig a kémiait sem! Ez az arány lényegesen nagyobb, mint a folyóvizek esetében, ahol egészen hosszú időintervallumokról is elegendő adat áll rendelkezésre. A tavak esetében ismert adathalmazból csupán az állapítható meg, hogy 16%-uk ökológiai, 30%-uk kémiai szempontból jó minőségi osztályba tartozik. Az Onema és a Cemagref közti együttműködés célja, hogy a hiányzó adatokat beszerezzék, mivel ezek ismerete nélkül a minőségjavítás sem tervezhető. A 12 főből álló közös munkacsapat első fő feladata annak a protokollnak és indikátor-csoportnak a meghatározása lesz, ami a tavak biológiai (pl. halak, egyéb élő szervezetek), hidromorfológiai (vízpartok állapota, vízjárás) és kémiai (az egyes szennyezőanyagok koncentrációjának még elfogadható határértékei) állapotának egzakt meghatározását lehetővé teszi. A méréseket és meghatározásokat a tavak kezelői végzik el a kutatók által meghatározott módszerekkel, míg a bonyolultabb föladatok esetében szakmai és technikai segítséget is adnak, valamint részt vesznek a terepen dolgozók szakmai képzésében is. Az Aix-en-Provence-ban létrehozott Onera-Cemagref közös kutatócsoport a harmadik ilyen a Toulouse-ban megalakított ökohidrológiai és a lyoni hidroökológiai kutatócsoport után.
www.hydroplus.info
Befejeződött a felszíni vízfolyások áramlását akadályozó műtárgyak és egyéb akadályok összeírása Franciaországban – az eredményt az Eaufrance honlapján bárki megtekintheti, illetve a vonatkozó anyagokat le is töltheti. A térképes formában megjelenített adatok megyére, településre, vízfolyásra lebontva is megtalálhatók, továbbá kiegészítő információkat is föltöltöttek a készítők minden egyes műtárgyra, akadályra vonatkozóan. Egy később elkészülő másik adatbázis ezek ökológiai hatásait is tartalmazni fogja, így például becsülni lehet majd, milyen hatást fejt ki időben a migráló fajokra, általában a vízi faunára, miként befolyásolja a hordalékszállítást, stb.
www.hydroplus.info
A francia Számvevőszék vízhasználati politikával kapcsolatos legutóbbi jelentését választva témának vitanapot tartottak a Cercle français de l’eau-ban – középpontban a mezőgazdasággal. A Számvevőszék jelentése ugyanis leszögezi, a vízhasználattal összefüggő kérdések közül talán a legfontosabb, hogy tovább csökkenjen a mezőgazdaság által fölhasznált műtrágya és növényvédőszer mennyisége. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a regionális vízügyi ügynökségek teljesíthessék a kitűzött célt, azaz a víz keretdirektívában megfogalmazottak 2015-ös teljesítését. A számvevők megállapították azt is, hogy az ügynökségek nem tesznek meg minden tőlük telhetőt a diffúz szennyezések csökkentéséért, nem elég „ösztönző” a pénzügyi eszköztáruk, továbbá nem elég „innovatívak” ahhoz, hogy meg tudjanak felelni a kihívásnak.
A diffúz szennyezések kapcsán megállapították, hogy a költségvetésben a korábbi időszakkal ellentétben nincsen elegendő forrás a szennyvíztisztító és ivóvíz-biztosító berendezésekkel kapcsolatos beruházások finanszírozására, de mindenekelőtt a mezőgazdasági szennyezések közömbösítésére és a vizes élőhelyek fönntartására kellene sokkal több pénzt fordítani. Problémás a gazdálkodók hozzáállása is, hiszen egyrészt nem kapják meg az elvárható anyagi ellentételezést mindazon erőfeszítésért, amit a vízbázis védelme érdekében tesznek, ugyanakkor a szennyezőket pillanatnyilag nem büntetik meg olyan mértékben, hogy annak legyen visszatartó ereje.
A vitában részt vevők fölvetették az állam felelősségét is, mivel úgy vélték, azt, hogy a vízügyi ügynökségek mozgástere – főleg a gazdálkodókkal szemben – olyan szűk, hogy nem tudnak érdemben föllépni, az állami szabályozók határozzák meg. Ahogy többen megjegyezték, a környezetvédelmi és a mezőgazdasági politika sok esetben egyáltalán nincs összhangban, de hiába próbálják elérni, hogy ez utóbbit feleltessék meg a környezetvédelminek, a mezőgazdasági tárca ezt azzal utasítja el, hogy előbb meg kell várni a KAP 2013-as reformját – cselekedni viszont azonnal kellene. Hibaként rótták föl, hogy a 2006-os víztörvény „elfelejtette anyagi ellentételezéshez kötni” az ásványi nitrogén kijuttatását, a városi szennyvizekről alkotott direktíva (directive Eaux résiduaires urbaines (ERU) kapcsán pedig megjegyezték, a jogszabály szorgalmazta a vízminőség védelméhez és az előírásoknak való megfeleléshez szükséges szennyvíztisztítói beruházások minél előbbi megvalósítását egész egyszerűen azért, hogy a választások előtt ne emelkedjen a víz ára. (Ilyen érvelés esetén francia partnereink rendszeresen megjegyzik, némi szkepticizmussal, hogy Franciaországban folyamatosan vannak választások, ezért ezzel a logikával bizonyos dolgokat sosem lehetne megcsinálni.) Szükséges lenne - a kiemelten fontos vízminőség-védelmi kérdésekhez kötődőkhöz hasonlóan – az összes vízminőség-védő vagy –javító beruházás költségeinek minél nagyobb arányú, akár 100%-os támogatására is, mert a jelenlegi rendszer nem kifejezetten ösztönző.
A Cercle français de l'eau honlapja
A Számvevőszék jelentése
A számvevőszéki jelentés bemutatója kapcsán tartott előadás letölthető változata
www.hydroplus.info
Mezőgazdaság, környezetgazdálkodás, kereskedelem
Március 20-án Franciaországban is kezdetét vette az ötödik növényvédőszer-mentes hét annak minden kísérő rendezvényével, akárcsak Európa számos országában. Amióta 2006-ban első alkalommal rendezték ezt meg az „Action citoyenne pour une alternative aux pesticides” (ACAP) egyesület kezdeményezésére, az akkori 90 rendezvényről 2009-re 700-ra nőtt a vegyszermentes hét programjainak száma. Az ACAP adatai szerint Franciaországban évente 76 ezer tonna növényvédő szert használnak föl, amivel az ország Európa legnagyobb „fogyasztója”. E mennyiség kilenctizede a mezőgazdaság számlájára írandó, a fönnmaradó részt a települési önkormányzatok és a nem gazdálkodó magánszemélyek használják föl. A bio részaránya ma a francia mezőgazdaság által művelt termőterületnek mindössze 2%-át, azaz 584 ezer hektárt érint. Mindezidáig csupán körülbelül száz település – de közöttük Párizs, Nicve, Rennes – döntött úgy, hogy a közterületekről a lehetőségek szerint száműzik a növényvédő szereket, de szaporodnak a példamutató civil és vállalati kezdeményezések is. Egy tanulmány pedig már 2006-ban rámutatott, hogy a hobbikertészek körében meglehetősen nagy a növényvédő szerekkel kapcsolatos ismerethiány, ami vonatkozik úgy a szerek fölhasználására (pl. rendszeres a túladagolás), mint az alkalmazható egyéb alternatív eljárásokra.
www.hydroplus.info
Április végétől már az interneten is hozzáférhető a vendéglátó- és szállodaipari vállalkozásokat megcélzó biotermék-katalógus. A www.reseaubio.com honlap készítői szerint ebben a szektorban eddig az volt a fő gátló tényezője a szélesebb körű használatnak, hogy az alapanyag-beszerzés elég körülményes volt. Mostantól a honlapon mintegy 1200, ellenőrzött biotermék-féleség érhető el, garantáltan kedvező áron – nem csak élelmiszerek, de kozmetikumok, tisztítószerek is, minden olyan termék, amit a vendéglátásban használnak. A beszerzés biztonsága érdekében a Reseaubio társult a Drôme megyében alapított Vectabio beszerzési platformmal – ez utóbbi az általa forgalmazott termékek legalább felét Drôme-ból és a vele szomszédos Ardèche megyéből szerzi be -, aki a kiszállításokat biztosítja a jövőben. A honlapon minden termékhez fölhasználási tanácsokat is adnak, hiszen sokan azért idegenkednek a biotermékek használatától, mert pl. a konvencionális termékektől némileg eltérő tulajdonságaik (pl. konzisztencia) egy kicsit más konyhatechnikát igényelhetnek.
www.environnement-magazine.fr
2011. közepére várhatóan hivatalos védjegyet mondhatnak maguknak azok a települések, ahol a zöld közterületeket környezetbarát módon ápolják – tájékoztatta a közvéleményt a párizsi főpolgármesteri hivatal. A kezdeményezéshez eddig kilenc jelentősebb francia város csatlakozott - Besançon, Lille, Lyon, Paris, Marseille, Montpellier, Nantes, Orléans et Rennes -, tervezik, hogy közösen, több szervezet és cég támogatásával kidolgoznak egy ezzel kapcsolatos referenciát is, mindennek mozgatórugója a „Plante & Cité[1]” projekt, amit a Végépolys[2] versenyképességi pólus „jegyez”. Ebben több kritériumnak kell teljesülnie, így pl. a növényápolás technológiája, a vízkészlet megőrzése és védelme, a szerves hulladékok kezelése és újrahasznosítása. Az érintettek szerint a védjegynek ösztönző hatásúnak kell lennie, a településeknek komoly erőfeszítéseket kell tenniük úgy a megszerzése, mint a megtartása érdekében. Az odaítélés föltétele egy független külső minősítő intézmény pozitív véleménye, de hogy ez a minősítő ki lesz, az csak a jövő év elején derülhet ki. Eddig ezet a területen egyedül az Ecocert volt jelen és az általa kiadott EVE (Espaces Verts Ecologiques – környezetbarát zöldterületek) névre keresztelt védjegy, ami már most is Lille, Lyon és Párizs számos parkját „díszíti”.
www.environnement-magazine.fr
Öt évvel azután, hogy a „méltányos kereskedelem” (fair trade) gyakorlatát Franciaország jogszabályban is elismerte (Loi n°2005-882 du 2 août 2005 en faveur des petites et moyennes entreprises[3]), megalakult a méltányos kereskedelem nemzeti bizottsága (Commission nationale du commerce équitable, CNCE). A kereskedelemért felelős államtitkár, Hervé Novelli kijelentette, az európai országok között Franciaország az első, ahol egy ilyen szervezet megalakult – az ehhez jogalapot biztosító rendeletet[4] már 2007-ben kihirdették. A CNCE hivatott hivatalosan elismerni az egyes vállalati kezdeményezéseket méltányos kereskedelemként, ehhez a kérelmezőnek teljesítenie kell a jogszabályban ehhez meghatározott föltételeket. A CNCE ezen felül mint információs platform hivatott a fogyasztókat eligazítani a különböző elnevezések, logók és védjegyek mögöttes tartalmát illetően, illetve elősegíti a kereskedelemben részt vevő partnerek – ideértve természetesen a termelőket is - közötti információ-áramlást is. Fontos szerepet szánnak neki abban, hogy a méltányos kereskedelem – melynek részaránya jelenleg 0,01% Franciaországban – sokkal inkább elfogadott legyen a kereskedők, a fogyasztók és általában a helyi közösségek, cégek körében. Chantal Jouanno környezetvédelmi államtitkár kijelentette, a tárca részéről támogatni fogják a CNCE-t abban, hogy minél hatékonyabb internetes honlappal és kommunikációval jelenjen meg, továbbá reményét fejezte ki, hogy a közszféra maga is jó példával jár elöl és növeli az ilyen termékekre adott megrendeléseit.
A tárca sajtóközleménye
www.environnement-magazine.fr
A hivatalos közlönyben megjelent a Natura 2000 besorolású területeken bekövetkezett eseményekre vonatkozó jogszabály[5], ami Franciaország „adósságát” törleszti az 1992-wes Habitats direktíva 6. cikkelyének francia jogrendbe illesztésével kapcsolatosan (és ami miatt az Európai Bíróság el is marasztalta a franciákat).
www.envirolex.fr
Áprilisban tartották a Champagne-Ardenne és Picardie régiók agrárkamarái által jegyzett, a CasDAR támogatta és az IAR versenyképességi pólus által koordinált LIDEA biomassza-projekt összefoglalóját. A projekt maga fásszárú növényfajok termesztésbe vonásának lehetőségeit vizsgálta a két régióban egyrészt kidolgozva a megfelelő agrotechnikát, másrészt vizsgálva a termesztési potenciált és a jövedelmezőséget. Az előadások teljes terjedelmükben letölthetők az agrárkamara honlapjáról
Párizs városában a jövőben nem égetik el a konyha és kerti hulladékot, helyette megteremtik a kollektív komposztálás lehetőségét – legalábbis részben meg kívánják ezt a célt valósítani. Ennek érdekében már a közeljövőben megkezdik mintegy száz nagyméretű komposztáló egység telepítését városszerte, amiben a városlakók elhelyezhetik az egyébként a háztartási szemét egyébként is nagy mennyiségét növelő, komposztálható hulladékot. Az elképzelés megvalósításához szükséges fölhívás alapján már megérkezett a két első, fából készült 300 literes komposztáló, amit a XX. kerület egyik közkertjében állítottak föl. A számítások szerint 2008-ban egy párizsi lakosra 357 kilogramm háztartási szemét jut, a komposztálókkal ez a mennyiség a remények szerint 70 kilogrammal csökkenthető.
A kollektív kezdeményezéshez szükséges „bio-szemeteseket” a városháza bocsátja a lakások rendelkezésére, ezekben a zöldség- és gyümölcspucolás hulladékától kezdve a hervadt virágon, megromlott gyümölcsön át a kávézaccig össze lehet gyűjteni a komposztálható szerves háztartási hulladékot és el lehet vinni a legközelebbi gyűjtőbe. A tojáshéj megengedett a komposztban, mivel lassú lebomlása ellenére javítja annak levegőzését és növeli a Ca-tartalmat, az állati eredetű hulladékok viszont tiltottak, elsősorban a szaghatások és a nem kívánatos rágcsálók megjelenésének elkerülése miatt. A szakemberek szerint a kezdeményezésnek nem csupán egyszerűen hulladékmennyiség-csökkentő hatása van, de nagyon fontos a nevelő és szociális aspektusa is. Ha a tapasztalatok kedvezőek lesznek, újabb háztömböket és közintézményeket vonnak be a komposztálásba – a részvételnek csupán annyi a föltétele, hogy az érdeklődő közösségek rendelkezzenek akkora területtel, ahová a komposztáló egységet telepíteni lehet, illetve a háztartások száma kellően magas legyen ahhoz, hogy a minimálisan szükséges hulladékmennyiség biztosított legyen – és nem utolsó sorban akadjon a lakók között egy vállalkozó kedvű, akit a szükséges ismeretekre betanít az önkormányzat. A város egyébként nem csupán a képzést biztosítja – egy szakember 9 hónapon keresztül rendszeresen látogatja a programban részt vevőket és igyekszik őket hasznos tanácsokkal ellátni.
A párizsi főpolgármesteri hivatal honlapja
www.environnement-magazine.fr
--------------------------------------------------------------------------------
[1] http://www.plante-et-cite.fr/
[2] http://vegepolys.eu/
[3] Article 60: I. - Le commerce équitable s'inscrit dans la stratégie nationale de développement durable.
[4] Décret n°2007-986 du 15 mai 2007 pris pour l'application de l'article 60 de la loi n° 2005-882 du 2 août 2005 en faveur des petites et moyennes entreprises et relatif à la reconnaissance des personnes veillant au respect des conditions du commerce équitable NOR: PMEC0753482D
[5] Décret n° 2010-365 du 9 avril 2010 relatif à l'évaluation des incidences Natura 2000 NOR: DEVN0923338D
Somogyi Norbert, TéT-attasé
Forrás: FVM
