Vízben úszik a dinnye

Agro Napló
Májusi esőből is megárt a sok! – legalábbis így vélekednek a dinnyetermesztők mindenfelé. Hevesben, és az ország legjelentősebb dinnyetermesztő vidékének tartott Dél-Békésben is odalett a palánták kétharmada. Így aztán, valószínűleg kevesebb és drágább lesz az idén a dinnye. A szokásosnál később kezdődik a szezon is.

 

Dolgoznak a gazdák a Kunágota környéki dinnyeföldeken, csak éppen nem az ilyenkor szokásos munkát végzik. Helyenként 1,5-2 kilós görögdinnyéknek kellene már lenni az indák végén. Most viszont nemhogy ekkora, még kisebb sincsen.



- Több mint 10 éve dinnyézünk, de ilyet még nem éltünk át. Ez a hideg, ami Borsodban is volt… Nálunk ugyan nem volt árvíz, de amint láthatja, mindenünk odalett – kesereg ifj. Tatár Zoltán dinnyetermesztő.



Az eső persze kell, csak nem ennyi – mondják a gazdák. Ráadásul a hideg miatt nem is tudott elpárologni, így a növények gyökere megfázott, és megfulladt a földben. A szerencsésebbek kára csak 20-30 százalék, de van, ahol 90 százalékos a palántapusztulás. A termelők most abban bíznak, hogy metszéssel megmenthető a tövek egy része, hiszen a permetezés és a szedés kivételével már minden szükséges anyag a földeken, illetve a földben van. Ezek költsége hektáronként megközelítőleg 1 millió forint.



- Kinek saját pénzből, kinek hitelekből – kommentálja a kiadások forrását a medgyesegyházai Fülöp István dinnyetermesztő. - Na most, ha saját pénzéből, akkor elúszott. De ha hitel, akkor aztán végzett magával, mert ennek a hitelnek, mivel kamatai vannak, ezt bizonyos időhatáron belül vissza is kell fizetni.

Fülöp Istvánnak 3 millió forint a vesztesége, és nincs hová fordulnia. A biztosító esőkárra nem fizet, és az önkormányzat sem tud segíteni.



- Nálunk sajnos, erre pénzügyi forrás nincs – mondja Nagy Béla, Medgyesegyháza polgármestere. - Együtt érzünk a termelőkkel, próbáljuk keresni, hogy milyen fajta kárenyhítésre és honnan számíthatnának, de egyelőre semmi biztatóról nem tudok beszámolni.



Különösen azokat érte nagy kár, akik hagyományos, nem tökre oltott palántákat ültettek ki. Simonka György, a Magyar Dinnyeszövetség elnöke azt mondja, ő maga is a hagyományos fajta híve volt, de az elmúlt évek bebizonyították, hogy a tökre oltott növények tűrőképessége jóval nagyobb. Úgy véli, most nem a visszametszés a legjobb megoldás, mert ezek a tövek már legfeljebb csak 50-60 százalékos termést produkálhatnak.



- Sokkal jobban járnak azok a gazdák, akik be merik vállalni azt a kockázatot, hogy most, még ezekben a napokban újravetik, helyre. Ugyanis a csepegtető, a fólia, a műtrágya, az input anyagoknak a nagyobb költséget adó részei már kint vannak a földön, ezért jobb ha újravetik. Augusztus második felére még beérhet a termés.



Az ország másik jelentős dinnyetermesztő vidékén, Heves megyében is legalább akkora a kiesés, mint Dél-Békésben. Simonka György szerint a termés mindenképpen eladható lesz. Azt mondja, hiány nem valószínű, olyan mennyiségű gyümölcsre még így is számít, ami a hazai piac igényeit kielégíti. A vásárlók annyit érzékelnek majd, hogy várhatóan 3 héttel később ehetnek itthoni dinnyét, addig a drágább importtal kell beérniük.





Forrás: Gazdakör

Címlapkép: Getty Images
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!
EZT OLVASTAD MÁR?