A főváros után Jász-Nagykun-Szolnok, illetve Bács-Kiskun megyében végeznek a legtöbben kistermelői tevékenységet. Magyarországon mintegy 5000 kistermelőt tartanak nyílván- mondta az élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár a megye, kistermelői rendelet szerinti első falusi vendégasztala mellett a „Rendelettől a kistermelőig” című civil fórumon.
A 2010. július 6-án hatályba lépett rendeletmódosítás célja a kistermelők élelmiszertermelési, -feldolgozási és -értékesítési feltételeinek javítása és a tevékenységi körök bővítése volt. Az új rendelet lehetővé teszi a kistermelők számára, hogy más magánszemély, valamint kistermelő részére olyan szolgáltatásokat is végezzenek, mint például a húsfüstölés, a terménytisztítás, a zöldség-, gyümölcs-, olajosmag-szárítás, -őrlés, -préselés.
A fórumon a kistermelők mellett számos civil szervezet munkatársa is részt vett. A rendelet módosítás ugyanis közös konzultáció, példaértékű összefogás eredményeképpen született, a Szövetség az Élő Tiszáért vezetésével 53 civil szervezet kezdeményezésére indult meg és zajlott le. Kardeván Endre leszögezte, hogy a vidékfejlesztési tárca továbbra is fontosnak tartja a nem kormányzati, civil szervekkel való kapcsolattartást, a kommunikációt és a közös gondolkodást, amelynek kiváló terepei a jakabszállásihoz hasonló szakmai fórumok.
Az államtitkár Bács-Kiskun megyei látogatásán tájékoztatást tartott a rendeletmódosítás óta eltelt időszak eredményeiről. Kiemelte, hogy a helyi értékek ápolása, újra felelevenítése hozzájárul a vidéki életminőség javításához, a közösségek megmaradásához. Helyi termékek előállításával, a kereslet növelésével hazai munkahelyek teremthetők. A rendeletmódosítás alapján megnyíló új lehetőségek (például a falusi vendégasztal szolgáltatás, a házi disznóvágás és ökörsütés) hozzájárulnak a falusi turizmus népszerűségéhez.
Forrás: VM
