Az agrárgazdaságért felelős államtitkára kifejtette, hogy az új kétpilléres kárenyhítési rendszerben - a mostanitól eltérően - nemcsak az állam és a gazdálkodók viselnék az időjárási anomáliák miatt keletkezett károk terheit, hanem megoszthatnák azt a felvásárlókkal, a haszonbérbe adókkal és a biztosító társaságokkal is. Emellett a finanszírozásra is több pénz jutna, mint most. A mostani 4,0-4,1 milliárd forint éves szinten a számítások szerint megduplázódik, azaz 8,0-8,2 milliárd forintot lehetne majd kockázatkezelésre fordítani.
A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) mezőgazdasági természeti károk enyhítéséről készített új törvénytervezet vitája előreláthatólag szerdán kezdődik az Országgyűlésben. Az új jogszabály egységes módon tartalmazza a földtörvény, az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény és a Polgári törvénykönyv (Ptk.) ide vonatkozó rendelkezéseit.
A tervek szerint az új kárenyhítési rendszerhez azok a termelők csatlakozhatnak, akik egységes támogatási kérelmük alapján támogatást kapnak, és a termőföldjük nagysága meghaladja szántóföldi művelési ágban a 10 hektárt, szántóföldi zöldségtermelésnél az 5 hektárt, ültetvényeknél az 1 hektárt.
A befizetések mértéke a tervezet szerint szántóföldi növénytermesztésnél évente 1000 Ft/ha, szántóföldi zöldségek, valamint szőlő, gyümölcsös és egyéb ültetvényeknél 3000 Ft/ha. A rét-, legelő-, gyepterületek, valamint a termőre még nem fordult ültetvények nem tartoznak a kárenyhítési intézkedés hatálya alá, így azokkal a kárenyhítési rendszerhez csatlakozni nem lehet.
Mint ismeretes, a gazdálkodók évente átlagosan hektáronként 55-60 ezer forint területalapú támogatást kapnak a földjeik után. Az új kárenyhítési rendszer I. pillére az árvíz- és viharkárokkal kibővült kockázati körben, jóval nagyobb termelői kört átfogva, nagyobb kockázatközösséget és nagyobb kárenyhítési alapot képezve, a termelői elvárásokhoz jobban igazodva nyújt méltányos kárenyhítő juttatást a gazdáknak - hangsúlyozta Czerván György.
A termelői befizetésekből összegyűlt összeget, amely a tervek szerint eléri a 4,1 milliárd forintot, az állam a központi költségvetésből ugyanannyival kiegészíti. Az új rendszerben csak azok a termelők kaphatnak teljes összegű kártérítést, akik a tevékenységük legalább 50 %-ára biztosítási szerződést kötnek egy üzleti biztosítóval, míg a biztosítási szerződéssel nem rendelkezők a kárenyhítő juttatás 50 %-ára számíthatnak.
Az új kockázatkezelési rendszer II. pillérét egy üzleti alapon működő mezőgazdasági biztosítási konstrukció képezi azoknak a termelőknek, akik a központi kárenyhítési alap nyújtotta védelemnél nagyobb mértékben kívánják csökkenteni a termelési kockázataikat. Újdonság, hogy az agrárbiztosítóknál az aszályra, a tavaszi fagyra, a felhőszakadásra és az árvízre is lehet biztosítást kötni.
A termelők a biztosítás díjához 65%-os, uniós- és hazai költségvetési forrásokat is tartalmazó támogatást vehetnek igénybe.
Az I. és a II. pillér szorosan összefügg, és kiegészíti egymást. A két pillér együttes működésével az eddiginél jóval több termelő, a jelenleginél jóval nagyobb védettséget élvezhet a kedvezőtlen időjárási jelenségekkel szemben, mivel egy károsult gazdálkodó mind kárenyhítésben, mind pedig biztosítói kárkifizetésben is részesülhet ugyanazon káresemény után.
A tervek szerint a két pillérre összesen hektáronként 3 ezer forint lesz a díjfizetési kötelezettség. A II. pillérhez kötődő banki szerződések a Generalinál, az Allianznál és a Groupama biztosítóknál köthetők.
A kárenyhítő juttatásokat a termelők március 31-ig megkapják a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól. Tekintettel arra, hogy a rendszer állami támogatást tartalmaz, ezért az Európai Bizottságot is tájékoztatni kell.
A törvényjavaslat társadalmi egyeztetésébe a tárca bevonta a Magyar Biztosítók Szövetségét, a Magyar Agrárkamarát, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségét, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségét, a HANGYA-t, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsát, az Országos Erdészeti Egyesületet, valamint a Fiatal Gazdák Szövetségét (AGRYA).
Hazánk számára fontos kitörési pont a mezőgazdaság. Az utóbbi években bekövetkezett természeti katasztrófák, rendkívüli időjárási jelenségek nagy károkat okoztak a magyar mezőgazdasági termelőknek. A károkat sem a meglévő kárenyhítési rendszer, sem a drága üzleti biztosítás nem tudta megfelelően kezelni. A veszteségeket a gazdálkodók kénytelenek voltak évről-évre maguk előtt görgetni, ami veszélyeztette működőképességük megőrzését.
(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)
Forrás: kormany.hu
