Magyarország az Európai Unión belül a 3., a világon a 9. legjelentősebb vetőmag-exportőr - tette hozzá.
A növénynemesítés és a hozzá kapcsolódó kutatások meghatározóak a korszerű és magas szintű mezőgazdaság fejlődése szempontjából - szögezte le Németh Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) főtitkára.
Szépe Ferenc kiemelte, hogy a tárca koordinálásával folyamatban van az agrárkutatási műhelyek szervezeti átalakítása. A cél, hogy az agrárium szereplői számára hozzáférhető, és hasznosítható kutatási eredmények szülessenek a versenyképesség megőrzése érdekében. A génmegőrzés fontosságáról szólva kiemelte: a megváltozott környezethez alkalmazkodó, szárazságtűrő, és a betegségeknek ellenálló növényfajtákra van szükség, amelyhez a génbankok jó kiindulási lehetőséget szolgáltatnak.
Az akadémia főtitkára úgy ítélte meg, hogy Magyarország európai szinten is kiváló alapokkal rendelkezik, a kutatók ki tudják használni a meglévő lehetőségeket. Felhívta a figyelmet arra, hogy az MTA Lendület programjára március 15-ig lehet jelentkezni, idén közel harminc új kutatói csoport létesülhet.
A nemzetközileg kimagasló teljesítményű kutatók és kiemelkedő fiatal tehetségek külföldről történő hazahívására, a sikeres fiatal kutatók elvándorlásának visszaszorítására, előrelépési lehetőségeik bővítésére, illetve az akadémiai kutatóintézet-hálózat és az egyetemek versenyképességének növelésére elindított program keretében tavaly a második félévben 37, azt megelőzően 2009-től összesen 28 kutatócsoport állt fel.
Az MTA Agrártudományok Osztályának Növénynemesítési Tudományos Bizottsága, és a Magyar Növénynemesítők Egyesülete idén már a 19. alkalommal rendezte meg a Növénynemesítési Tudományos Napot - mondta Veisz Ottó, az MTA tudományos bizottságának elnöke. Az elmúlt egy év alatt nemesített növényfajták mellett a szakemberek bemutatják a genetika, kórtan, rezisztencia területein elért eredményeiket.
Forrás: MTI
