A nitrogén tartalmú vegyületek, (trágyák, hígtrágyák, műtrágyák, szennyvíz, szennyvíziszap) kijuttatása a művelés alatt álló területekre tápanyag-utánpótlást jelent a növényeknek, ugyanakkor a nem megfelelő időben és mennyiségben kijuttatott trágya környezetterhelést okozhat. A nitrát nem tud erősen kötődni a talajhoz, és könnyen oldódik a vízben, ezért az a nitrátmennyiség, amelyet nem vesznek fel a növények, elszivároghat a talajvízbe, vagy a folyókba.

Nitrátérzékenynek számítanak azok a területek, amelyek geológiai, talajtani adottságaik, a területhasználat vagy a vizek magas nitráttartalma miatt annak minősülnek.

A környezet megóvása érdekében Magyarország vállalta a kijelölt nitrátérzékeny területek bővítését az ország területének 68-69 százalékára.

Az újonnan átminősített területek bővülésével csökkenthető a mezőgazdasági tevékenység következtében a termőföldeket és a vizeket érő nitráterhelés. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) felülvizsgálja azokat a mezőgazdasági tevékenységeket is, amelyek a nitrátszennyezéssel szemben érzékeny vizekre hatással lehetnek.

A módosítás 2013. szeptember elsejétől hatályos, de csak 2014. szeptember elsejétől kell végrehajtani az újonnan átminősített területeken a helyes mezőgazdasági gyakorlatot.

A szabályozás célja, hogy szakszerű gazdálkodásra, ezen belül okszerű szerves- és műtrágya használatra ösztönözzön, és ezáltal elkerülhetőek legyenek a talajra, a felszíni és felszín alatti vizekre, valamint az emberek egészségére, a növényekre és az állatokra gyakorolt káros hatások. A VM feltett szándéka, hogy a földek jó mezőgazdasági és ökológiai állapotban maradjanak.

Magyarország elkötelezett abban, hogy a fenntartható fejlődés érdekében a gazdasági és környezetvédelmi szempontok együttesen érvényesüljenek.

(Vidékfejlesztési Minisztérium, Környezetügyért Felelős Államtitkárság)

Forrás: kormany.hu