Dr. Mesterházy Ákos professzor szerint - miközben tenyészkertjében a Gabonakutató Nonprofit Kft-vel közös fertőzési kísérleteink helyzetéről tájékoztatott - úgy vélte, a helyzet korántsem olyan súlyos, mint az előző évben volt. A mesterséges fertőzési kísérlet azonban ismét sikeresnek mondható, s jelentős eltérések mutatkoznak az egyes hibridek fertőződését tekintve.

Az sem mondható, hogy lennének vidékek vagy táblák, akár kísérleti parcellák, amelyeken egyáltalán nem figyelhető meg a fuzáriumgomba vagy az Aspergillus flavus jelenléte. Ha másként nem, lappangva, a szemsorok között halvány fehér vagy fehéres-rózsaszín fátyolszövedék formájában megtalálhatók nyomai.

A mellékelt képek a mezőhegyesi Top20 kísérletben készültek. Tudjuk, hogy a területen a kukoricamoly már egészen korán, a virágzás előtt megjelent, s a fertőzés erős volt. Ugyanebben az időszakban egy jelentős esőt is kapott a kísérlet, amely elősegíthette a gombák szaporító képleteinek kifejlődését. (Folyamatosan száraz vidékeken megfigyelhető, hogy az erős kukoricamoly rajzás ellenére sem alakult ki jelentős fertőződés. A jeleség arra utal, hogy a hernyók nem szennyeződtek a gombával, s a levegőből a sebekhez jutott fertőző anyag is kevés lehetett egy epidémia kialakulásának elindításához.)

Most, a különösen szélsőséges időjárású tenyészidőszek lezárulása idején tanácsos szemlét tartania kukoricaföldeken, s dönteni az alábbi kérdések megválaszolásával:

- Van eltérés az egyes táblarészek fertőzöttsége között?

- Szükséges lehet a fertőzött részeket azonnal betakarítani?

- Elkülönítetten kell-e tároni a fertőzött táblarészek termését?

- Célszerű azonnal, még a toxintartalom megnövekedése előtt eladni a fertőzött táblarészről származó termést?

- Ajánlatos szakértői véleményt kérni a terménykezelésre vonatkozóan?

Forrás: Magyar Kukorica Klub