Vágó Szabolcs, az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) Statisztikai Osztályának vezetője elmondta: Magyarországon a mezőgazdasági termelők számára műtrágyát értékesítő vállalkozások palettája igen széles,vásárolhatnak a gyártótól, nagykereskedőtől, kiskereskedőtől, gazdaboltban, vagy a helyi vegyesboltban is.
2012-ben összesen 150 cég értékesített műtrágyát, de 81 százalékuk részesedése nem érte el a 0,5 százalékot a teljes árbevételből. Az árbevétel 80 százaléka a forgalmazók 8 százalékánál, azaz 12 cégnél keletkezik.
Magyarországon négy nagy forgalmazó (KITE, IKR, Agro-Linz, Nitrogénművek) az ország minden pontjára tud szállítani, az egész országot behálózó telephelyekkel rendelkeznek. Ezen túl vannak még régiós kereskedők, akik az adott régióban rendelkeznek sok telephellyel.
Hazánkban a Nitrogénművek Zrt. meghatározó jelentőséggel bír. A gyár kapacitása mintegy 1 millió tonna, a hazai műtrágyapiac mintegy 50-60 százalékát szolgálja ki. A Bige Holding Kft. összetett NPK műtrágyát gyárt, az üzem kapacitása 140 ezer tonna/év. A Péti Nitrokomplex Kft. speciális levél- és talajtrágyákat gyárt és forgalmaz.
A nitrogén hatóanyag 18, a foszfor hatóanyag 10 százalékkal emelkedett, a kálium hatóanyag tartalom az egy évvel korábbi szinten maradt. Az összetett műtrágya aránya 85:15 volt, azonos az egy évvel korábbival.
A magyar műtrágya felhasználás az EU átlagnak felel meg
A hazai fajlagos műtrágya felhasználás európai szinten átlagosnak mondható, 70 kg/ha. Hektáronként a legnagyobb mennyiséget (150 kg-ot) Hollandiában szórják ki, amely Magyarországon használt mennyiség több mint kétszerese. A német (125 kg/ha), valamint a lengyel adat is (110 kg/ha) több mint másfélszerese a magyarnak.
Kevesebb műtrágyát használnak a déli államokban, Svédországban, Lettországban, Észtországban, valamint Romániában (30 kg/ha) és Bulgáriában is.
Magyarországon a nitrogén műtrágya felhasználás az európai országok átlagos szintjén alakult az elmúlt években, de a foszfor és a kálium felhasználás az átlagos szinttől mintegy 25-30 százalékkal elmaradt.
Jelentősebb árcsökkenés esetén a gazdálkodók elsősorban a kálium és foszfor hatóanyagú műtrágyák felhasználását növelhetik. Eredményes üzleti évet követően és magas terményárak esetén is nőhet a felhasználás. Az európai országokkal való összevetés alapján kedvezőbb körülmények között sem várható a műtrágya-felhasználás jelentős növekedése.
Magyarország műtrágyából nettó importőr
Az import mennyisége 2005-ig 900 ezer tonna körül alakult, 2006-tól kezdődően viszont meghaladta az 1 millió tonnát. Az összmennyiség 50-60 százalékát a nitrogén alapú műtrágyák, harmadát/negyedét az összetett műtrágyák teszik ki. A kálium alapú műtrágyák részesedése 15-20 százalékot tett ki 2008-ig, az utóbbi években 10 százalék körül alakult. A foszfor műtrágyák mennyisége és részesedése csökkenő tendenciát mutat.
Az import meghatározó része Ausztriából, Szlovákiából, Oroszországból és Németországból érkezett. Szlovákia a legnagyobb nitrogén műtrágyaszállítónk volt 2012-ben is. Ausztriából egykomponensű és összetett műtrágyákat egyaránt jelentős mennyiségben importáltunk.
Oroszország a kálium műtrágyák fő szállítója. Németországból mind egyszerű, mind összetett műtrágyák jelentős mennyiségben érkeznek.
A magyar műtrágya export mennyisége évről-évre emelkedett. (2010-ben a régió két gyárában is üzemzavar miatt szünetelt a termelés. 2011-ben sikerült tovább növelni a kivitelt, de 2012-ben a nyári karbantartási munkák miatt több mint egy hónapig szünetelt a hazai termelés.) A magyar exportelsősorban a szomszédos országokba irányul. 2012-ben 102 ezer tonnát szállítottunk Ausztriába, 70-80 ezer tonnát Csehországba, Szlovákiába, Németországba, de Románia és Lengyelország is a nagyobb vásárlók között volt.
Ez év első felében a műtrágya ára 2,6 százalékkal csökkent
2013. I. félévében a műtrágya ára 2,6 %-kal volt alacsonyabb, mint az előző év hasonló időszakában. Az egyszerű műtrágyák ára kevésbé (1,7 %-kal), míg az összetett műtrágya ára nagyobb mértékben (4,6 %-kal) csökkent.
A főbb inputanyagok, a vetőmag, műtrágya, növényvédő szer árak 2007-ig együtt mozogtak, majd 2008-ban a műtrágyaárak „elszabadultak”. A műtrágyaárak visszarendeződtek 2009-ben és 2010-ben, mindkét évben több mint 10 %-kal mérséklődtek az árak. A 2012. évi külkereskedelmi adatok alapján, az importárak között igazán nagy eltérés nem mutatkozik. Például a mész ammon-salétrom import átlagára tonnánként 66 ezer forint volt 2012-ben. A legolcsóbb (58 ezer ft/t) import Hollandiából, a legdrágább (70 ezer ft/t) Olaszországból érkezett. A hazai (végfelhasználói értékesítési) átlagár 77 ezer ft/t, vagyis mintegy 17 %-kal volt magasabb, mint az import átlagár.
A káliumklorid két fő szállítója Oroszország és Fehéroroszország. Az általuk szállított termékek árai (98, illetve 102 ezer ft/t) alig néhány ezer forinttal térnek el, míg a hazai értékesítési átlagár 116 ezer ft/t volt. Konkrét műtrágyaféléket vizsgálva az látható, hogy az import beszerzési átlagárnál a hazai értékesítési átlagár mintegy 15-20 százalékkal magasabb.
Forrás: Agroinform/Strbik László
