Magyarország ezt a lépést megtámadta az Európai Unió Bíróságán, azonban a Törvényszék elutasította a magyar keresetet. A Törvényszék szerint a joghatás (azaz az eredetmegjelölés oltalma) egyedül a nemzeti jogból fakad, az E-Bacchusba való bejegyzés csak tájékoztató jellegű, az semmiféle joghatást nem vált ki, így e bejegyzés nem is támadható meg az uniós bírói fórumok előtt. A Törvényszék ítélete ellen Magyarország 2013. év elején fellebbezés nyújtott be, melynek most került sor az ítélethirdetésére.



Fontos leszögezni, hogy e döntés továbbra is csak az E-Bacchusba történt bejegyzéssel kapcsolatos, vagyis az eljárás csak azon kérdésre vonatkozik, hogy Szlovákia a Tokaj megjelölés mely származtatott alakjának használatára jogosult: a „Tokajská/Tokajské/Tokajský vinohradnícka oblasť”-ra vagy pedig a „Vinohradnícka oblasť Tokaj”-ra. Ez az eljárás tehát nem annak eldöntésére szolgált, hogy Szlovákia egyáltalán jogosult-e a Tokaj eredetmegjelölés használatára és nem is ez volt a magyar cél az eljárás megindításakor.



A döntés a jelenlegi status quo helyzet fennmaradását jelenti a magyar és szlovák fél között a Tokaj eredetmegjelölés tárgyában



Az Európai Bizottságnak 2014. december 31-ig lehetősége van megvizsgálni e dokumentumok EU-jognak való megfelelőségét, így a Tokaj-vitában teendő további lépéseket az határozza meg, hogy mind tartalmi, mind formai szempontból mit eredményez a 2011-ben benyújtott szlovák és magyar termékleírások európai bizottsági vizsgálata. 



A Magyar Kormány elkötelezett a tokaji bor és a tokaji termelők érdekeinek védelmében.

Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium