A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkára, országos főállatorvos hangsúlyozta, hogy bár a sertések reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómája (PRRS) jelentős gazdasági károkat okoz, a fertőzött állatok húsa nem veszélyes, emberi fogyasztásra alkalmas.

Ismertette, hogy a nagylétszámú sertéstelepek PRRS-fertőzöttsége 10 százalékos, szemben a sajtóban megjelent 30-50 százalékos mértékkel. A kislétszámú állományoknál - a magángazdaságokban - a fertőzöttség ennél alacsonyabb, 3-5 százalékos. Kardeván Endre azt is kiemelte, hogy abban a hét magyarországi megyében, ahol elkezdődött a sertésállomány PRRS-mentesítése, a fertőzöttség még alacsonyabb, ezrelékekben mérhető. Egy-egy megyében ugyanis csak egy vagy kettő nagy létszámú sertéstelep található. A mentesítést így gyorsan el lehet végezni.

A mentesítési folyamat miatt kár nem éri az ágazatot, sőt a sertéstartóknak inkább haszna származik abból. A PRRS-mentesítésen átesett telep ugyanis eléri a négyes mentességi szintet, amellyel a telep sertésállománya felértékelődik, és jobb piaci pozícióból lehet az állatokat értékesíteni.

Az országos főállatorvos beszámolt arról is, hogy a mentes telepekről kívánják pótolni a vágóhídra került állatokat a mentesítésbe bevont telepeken. A fertőzött állatokat vágóhidakon szokásos körülmények között vágják le, tehát nem leölés vagy kényszervágás történik.

A betegséget elsőként az Amerikai Egyesült Államokban állapították meg 1987-ben. Európában először Németországban és Hollandiában jelent meg 3 évvel később.

Bognár Lajos, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) élelmiszerlánc-biztonságért és az agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkára az MTI-nek korábban elmondta, hogy a PRRS egy olyan vírusos megbetegedés, amely kocákban elsősorban reprodukciós zavarokat, fiatal sertésekben pedig légzőszervi tüneteket idéz elő. Csak a házisertéseket és vaddisznókat fertőzi meg a vírus, az emberre veszélytelen. 

A betegség kártétele jelenős, a gazdasági károk közé tartozik, hogy a beteg állatok több takarmányt fogyasztanak, és csökken a választott malacok száma is, drágul a tenyésztés.

A hét megyére: Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg, továbbá Vas, Zala és Somogy megye - kiterjedő PRRS-mentesítési projekt célkitűzése az, hogy még az idén lecseréljék az összes állatállományt, és ezek a megyék fertőzésmentesek legyenek, így akár 2015-ben a PRRS-től mentessé lehet azokat nyilvánítani.

Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium