A Nébih gyombiológiai mérnökszakértője, Novák Róbert hétfőn az MTI-nek elmondta, hogy az ernyős virágzatúak családjába tartozó medvetalpnak három faja fordul elő Magyarországon. A másik két fajnál jóval kisebb termetű, közönséges medvetalp elterjedt növény Magyarországon. Bár ez a faj is mérgező növény, megbetegedést ritkán okoz. Ugyanakkor a Felső-Tisza vidékén az 1980-as években megjelent a Sosnowsky-medvetalp, amely a kaukázusihoz nagyon hasonló, szintén veszélyes gyom.

Idén belterületen, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Gergelyiugornyán találtak Sosnowsky-medvetalpat, mintegy 200 négyzetméteren. Itt már megtörtént a terület mentesítése a Nébih segítségével - jelezte a szakértő.

Novák Róbert elmondta, hogy a kaukázusi medvetalpat a 19. században botanikus kertekben dísznövényként tartották, mivel a lágyszárú növény akár 3-5 méteresre is megnő. A gyorsan szaporodó inváziós faj azonban kivadult a kertekből, és főleg árterületeken és utak mentén jelent meg. Európa nyugati és északi részén a második világháború után fokozott terjedését figyelték meg. Napjainkban legjobban Nagy-Britanniában, Dániában, Svédországban és Németországban terjed ez a növényfaj.  Magyarországon a zirci arborétum környékén is észlelték. 

A Sosnowsky-medvetalp takarmánynövényként való hasznosításával próbálkoztak Kárpátalján, ahol elvadult, és  betelepült a Felső-Tisza vidékére is. Emiatt tavaly már a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei KH NTI növényvédelmi felügyelői végeztek felderítést. Azt állapították meg, hogy csökkent a fertőzött terület nagysága - tette hozzá. 

A szakértő tájékoztatása szerint a kaukázusi medvetalp és a Sosnowsky-medvetalp a környezetétől jól elkülöníthető, könnyen felismerhető növény, a hatalmas termete miatt. Sok nedvességet igényelnek, elsősorban az árterületeket kedvelik, ahol a víz is terjeszti a magokat. Az állományok felszámolásához több év kell, mert a növény rendkívül gyorsan regenerálódik, ugyanakkor magjai 15 évig is életképesek a talajban.  

Novák Róbert hangsúlyozta: amennyiben a veszélyes medvetalp belterületen található, az önkormányzathoz kell fordulni a mentesítés elvégeztetése érdekében, külterület esetén pedig az illetékes kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságához. 

A kaukázusi medvetalp, valamint a Sosnowsky-medvetalp azért veszélyes, mert nagy mennyiségben tartalmaz furanokumarinokat. Ezek a vegyületek már a növény megérintése esetén is sérülést okoznak, az adott területen erősen fényérzékennyé válik a bőr. Ha az érintett bőrfelületet UV-sugárzás éri, a bőr kipirosodik, viszketni kezd, és 24–48 órán belül égési sérülésekre emlékeztető hólyagok jelennek meg rajta. Szembe kerülve átmeneti vagy akár végleges vakságot okozhat. 

A szakértő felhívta a figyelmet, hogy aki ezeket a tüneteket érzékeli magán, minél előbb forduljon orvoshoz.

Forrás: Nébih/Földművelésügyi Minisztérium