Nem elfeledkezve arról a jelentős mérföldkőről, hogy milyen alacsony szintre csökkent az éhezés mértéke Európában, figyelmünket most az új kihívásokra kell fordítani: az étkezés ne csupán a túlélést szolgálja, hanem az egészséges élet alapköve legyen. Egy globális szervezet élén, mely az éhezés felszámolását tekinti központi feladatának, mi jelenthetne nagyobb elégedettséget, mint látni a világ egyik jelentős régióját, ahol komoly előrelépések történtek ebben.
53 országával és az Európai Unióval a tagjai között, Európa és Közép-Ázsia az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) legnagyobb régiója, átnyúlva 13 időzónán, az Atlanti-óceántól egészen a Csendes-óceánig. Itt a legfrissebb adatok szerint sikerült 5 % alá csökkenteni az éhezők arányát. Sőt, a tényleges számokat vizsgálva 1990-hez képest 40 %-kal vannak kevesebben, akik számára problémát jelent a napi betevő.
Sajnos azonban a történetnek itt nincs vége.
A helytelen táplálkozás, nem beleértve az elégtelen kalóriabevitelt, szerte a régióban kikerülhetetlen jelenség. Ez lehet tápanyaghiány, fejlődési problémák, túlsúly vagy akár súlyos elhízás. Az országok többségében az elhízás már komoly méreteket ölt, a felnőttek több mint 20 %-át érinti. Ezek egészségügyi, társadalmi és gazdasági költségeit egy ország sem tudja vállalni.
Mégis miért történik mindez?
Ahogy az országok túllépnek az évszázados problémán – az éhezésen –, az emberek étrendje és életmódja a globalizáció, a táplálkozási szokások és más tényezők által befolyásolva egyre inkább negatív irányt vesz. Gazdasági és társadalmi lehetőségeink kiszélesedtek, az általános bérszínvonal nőtt, a kényelmi termékek alacsony áraikkal uralják a boltok polcait, és ezek hatására táplálkozási szokásaink is átalakultak – mindez kilógrammokban mérhető hatással járt. A megváltozott életvitel, a csökkent fizikai aktivitás csak tovább rontott a helyzeten.
Korunk egyik legnagyobb globális kihívása a megfelelő, tápláló és biztonságos élelmiszer biztosítása az egyre növekvő lakosság számára. A helyzetet bonyolítja természeti erőforrásaink szűkössége és végessége; a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait már most a bőrünkön érezzük.
Európa és Közép-Ázsia számára a feladat inkább az, hogy minél hamarabb túllendüljünk ezen az egészségtelen átmeneti állapoton és tápláló, egészséges, biztonságos és fenntartható forrásból származó étel legyen előttünk az asztalon.
A második nemzetközi konferencia a táplálkozásról 2014 novemberében, és azzal együtt a táplálkozási problémák teljes spektrumának felszámolására létrejött Római Nyilatkozat és akcióterv elfogadása, egy fontos lépés volt a megfelelő irányba. A döntéshozók elkötelezték magukat a fenntartható élelmiszer-rendszerek mellett, melyek előfeltétele a koherens szabályozás a termelés és fogyasztás teljes spektrumában, hogy a tápláló, biztonságos és főleg változatos táplálkozás előfeltételei egész évben biztosítva legyenek.
A sikerhez megfelelő szabályozási keretek kellenek, garantálva az élelmiszerellátó-rendszerek működését, az élelmiszerpazarlás csökkentését, a fogyasztók ismereteinek bővítését és a jó döntések megkönnyítését. Hozzájárul ehhez az élelmiszerek helyes címkézése, bizonyos haszonnövények, mint a hüvelyesek kultiválása, a kisebb, családi gazdaságok stabil helyzete és könnyebb piachoz jutásuk.
Holnaptól Európa és Közép-Ázsia országai ezekre az ügyekre fókuszálnak majd, a további élelmezésügyi és mezőgazdasági témák mellett, a FAO Európai Regionális Konferenciáján, amely már a 30. a sorban. Miniszterek és kormányzati delegáltak, a civil és privát szféra képviselői mind azon lesznek, hogy megvitassák a problémákat és megoldást keressenek rájuk, illetve hogy meghatározzák a FAO munkájának irányát a következő kétéves ciklusra.
Európa és Közép-Ázsia társadalmai számára nyitva áll a lehetőség, hogy egy egészségesebb jövő mellett tegyék le voksukat és a FAO készen áll, hogy támogassa őket ebben a döntésükben.
Forrás: FAO
