Harmincnégy Kárpát-medencei térség búzaadományát öntötték össze és szentelték meg ünnepélyes keretek között augusztus 7-én, Orfűn.

Ünnepelésre méltó a Kárpát-medencei gazdák összefogása – mondta az eseményen Kis Miklós Zsolt. A Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke elmondta: a Magyarok Kenyerének alapja a búza, a búzaszem pedig az élet és az újjászületés jelképe. Márpedig – vont párhuzamot - a magyar nemzetnek is igen sokszor kellett újjáélednie. A Magyarok Kenyere program is bizonyítja, hogy a magyarok képesek az összefogásra, továbbá azt is, hogy a Kárpát-medencei gazdák tudnak és szeretnek segíteni, egy nemes cél érdekében szívesen adják oda búzájukat. A Magyarok Kenyerét az egész magyar nemzet a magáénak érezheti, az összefogást és a megmaradást jelképezi – összegezte Kis Miklós Zsolt.

Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke hangsúlyozta, azzal, hogy Korinek László útjára indította a Magyarok Kenyere programot, esélyt teremtett arra, hogy legyen egy olyan esemény, amiben a magyarság összekapcsolódik. Számos település vett részt az összeöntésben. Ezekkel az adományokkal a nemzet összetartozását erősítjük, és egyúttal a rászorulókat is segítjük – fűzte hozzá Jakab István.

Az eseményt megnyitó Füzyné Kajdy Zita, Orfű polgármestere megköszönte a szervezést Korinek Lászlónak, a program ötletgazdájának és elindítójának, illetve a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának (NAK). 

A búza jelenti a jövőt

A búza az emberiség legrégebben termesztett és egyben legféltettebb növénye, a gondos gazdák kilenc-tíz hónapon keresztül óvják, hiszen tudják ebből lesz a liszt, majd a kenyér, vagyis számukra a búza jelenti a jövőt – emlékeztetett Rittlinger József, a NAK Baranya megyei elnöke. Hozzátette: a gazdák két kezük munkájának gyümölcséből adományoznak a Magyarok Kenyere program során és az így készülő kenyérrel jobb jövőt tudnak biztosítani a rászorulóknak.

A kitűzött célt már sikerült elérni, augusztus 7-éig a tavaly gyűjtött mennyiséghez hasonló már összegyűlt, és Székelyföldön még nem is ért véget mindenhol az aratás – mondta Korinek László. A professzor rámutatott: az összeöntéshez a Kárpát-medence 34 térségéből érkeztek adományok. Kiemelte, hogy az idei kenyérhez a kovász a felvidéki Gutáról, a só a partiumi Parajdról, míg a víz a kárpátaljaiak közreműködésével, a Tisza forrásvidékéről érkezett. 

Őri László, Pécs alpolgármestere azt hangsúlyozta, fontos évről évre újra kinyilvánítani az összetartozás melletti elkötelezettségünket. Pikáli Róbert, a felvidéki Magyar Kenyere gyűjtés szervezője szerint ez a kezdeményezés azt bizonyítja, a magyarok képesek összefogni egy jó ügy érdekében.

A Magyarok Kenyere

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által 2013 óta támogatott, a tavalyi évtől pedig a köztestület stratégiai partnerségében működő jótékonysági program egy országhatárokon átnyúló, nemzetegyesítő kezdeményezéssé nőtte ki magát. A programhoz csatlakozott magyarországi és kárpát-medencei segítőkész termelők által felajánlott búzából liszt, majd kenyér készül, ezeket pedig szociálisan rászoruló, hátrányos helyzetű gyermekeket gondozó magyarországi és határon túli szervezetek kapják.

Forrás: nak.hu