Korte szerint a kontinens és a világ politikáját jellemző bizonytalanságok a magyar agráriumra is hatással lehetnek. Emlékeztetett, hogy Magyarország is érezni fogja a Brexit hatását. Az Egyesült Királyság – amellett, hogy fontos szereplője a KAP alakításának – nettó befizetője az uniós kasszának, így a kilépése után ide is kevesebb pénz jut majd.

Joost Korte ugyanakkor a bizonytalanság ellenére optimistán tekint az EU mezőgazdaságának jövőjére. Emlékeztetett, hogy a KAP a leginkább integrált területnek számít az uniós politikában, mely megítélése szerint sikeresnek tekinthető. Úgy véli, hogy a statisztikák alapján Magyarország jól teljesített, a 2004-es csatlakozás óta jelentős javulást sikerült elérni: növekedett a mezőgazdaságban dolgozók bére, bár az még mindig elmarad az európai átlagtól és a más szektorokban megszokottól.

Beszédében külön dicsérte a magyarok által kitalált Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszert (MKR) is, mely nagyban segíti a gazdálkodókat.

Négy komoly kihívását említett az agrárium jövőjében. Elsőként a mezőgazdaság ellenállóságának növelését és a kockázatkezelés fontosságát emelte ki. Az Európai Unió továbbra is fontosnak tartja a szabad mozgás és a piacorientált megközelítés megtartását. „Innovatív megoldásokat kell találni a kockázatok kezelésére, mivel nem lehet minden évben új válságcsomagokkal előjönni” – mondta. Egy ilyen megoldás lehet az, ha a támogatások egy részét félreteszik a gazdálkodók jövedelmének stabilizálására. Beszélt arról is, hogy javítani kell a gazdálkodók pozícióját az ellátási láncba, ehhez pedig többet kell tudni a folyamatokról, foglalkozni kell az igazságtalan kereskedési módszerekkel, valamint javítani kell a termelők közötti együttműködést.

Másodikként a fenntarthatóság fontosságát emelte ki: gyakran a környezeti problémák egyik okozójaként tüntetik fel a mezőgazdaságot, amit igazságtalannak tart. Harmadikként az innovációról beszélt, elmondta, hogy a termelők nem mindig nyitottak az újításokra, így komoly befektetésekre van szükség. Negyedikként pedig az egyszerűsítés szükségességét emelte ki. „Semmi sem egyszerű az EU-ban, de a KAP esetében még bonyolultabb minden, mint kellene” – mondta. Az Európai Bizottság épp ezért 2017-ben publikál majd egy kiadványt a KAP egyszerűsítésére és modernizálására vonatkozóan, amit egy komoly konzultálási folyamat előz majd meg.

Miért változtatnak meg 17-szer egy pályázati kiírást?

Az uniós pályázatok elbírálásnak felgyorsítását szorgalmazták a szakértők a konferencia első panelbeszélgetésében csütörtök. A 2016: a pályázatok éve a vidékfejlesztésben - Indul a kifizetési dömping? c. beszélgetésben elhangzott: a cél az, hogy a pályázati pénzek minél hamarabb épüljenek be a reálgazdaságba.

A magyar mezőgazdaság jó reménységgel tekint az elkövetkező időszakra. A cél az, hogy hosszú távon működtetni tudjuk azt a mezőgazdaságot, amely fenntartható módon megújulni képe – mondta nyitóelőadásában Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium miniszterhelyettese, aki beszélt arról is, hogy sikeres mezőgazdaság nélkül nincs érdemi GDP-növekedés Magyarországon. Hozzátette: az elmúlt 5 évben 47,6 %-kal nőtt a mezőgazdaság kibocsátásának alakulása (folyó alapáron). Kiemelte, hogy már nem csak a növénytermesztés húzza az ágazatot, az egészséges szerkezet helyreállítása folyamatos, ez a munkaerőpiaci adatokból is látszik. A búza és az árpa hozama az 1990-es évek eleje óta nem volt ilyen magas, ráadásul Európa legnagyobb napraforgó-termelőjévé váltunk. A júliusi esők azonban jelentősen rontották a búza minőségét – ugyanakkor a kukorica termésmennyisége az elmúlt évek legjobbjának ígérkezik, ez pedig az állattenyésztés számára jó hír, hiszen a takarmányárak alacsonyan maradnak.

A miniszterhelyettes a kihívások között említette, hogy a fehérje-előállítást növelni szükséges, a következő időszakban: ahhoz, hogy GMO-mentes maradjon a magyar mezőgazdaság, fontos támogatni a szójatermesztést. Ez azt jelenti, hogy a szójánál a jelenlegi 73 ezer hektárt 120 ezer hektárra kell növelni a következő években.

Uniós támogatások: a régióhoz képest nem vagyunk lemaradva, de…

A konferencia első kerekasztal-beszélgetése a vidékfejlesztési pályázatok aktuális helyzetét járta körbe. Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára elmondta, hogy a 2016-os évet úgy tervezték meg, hogy azok a pályázatok jöjjenek ki hamarabb, amelyek nagyobb keretösszegűek, így a kisebb volumenű pályázatok elbírálását az év végére, vagy jövő év elejére tervezték. 2017 tavaszáig az összes kiírás meg fog jelenni, december végéig például meghirdetik a fiatal gazdák induló pályázatát, a tanyavillamosítás pályázatot, a helyi piacok fejlesztését, de úton van a vízvédelmi, jégeső-megelőzési pályázat is.

Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy 2014-2020 közötti pályázatokról beszélünk, így szerinte jelentős a lemaradás, eltelt 3 év úgy, hogy érdemi lépések nem történtek. Ez azt is jelenti, hogy fel kell gyorsulnia a pályázati rendszer minden szereplőjének, mert bár végre felálltak az új csapatok, de még így is 6-7 hónapos a kiesés. Ezzel együtt elismerően szólt a Miniszterelnökség munkájáról, szerinte jó pályázatok és kiírások lettek, valós piaci igényekre alapozva. Ugyanakkor meglátása szerint az előleg intézményi rendszerének bevezetése sokkal nehezebb lesz az agráriumban, ahol a szerződés, a bírálat és a kifizetés sebessége meglehetősen lassú.

Vida József, B3 TAKARÉK Szövetkezet elnök-ügyvezetője finanszírozási oldalról világított rá a folyamat sarkalatos pontjaira. Mint elmondta, az idő fontos tényező, a fennmaradó 316 milliárd forintnak minél előbb kiírásra kell kerülnie. Úgy véli, nem szerencsés, ha csak 2020-ra fejeződnek be egyes kifizetések: általában ezeknek a pályázatoknak van önerő része, az üzleti tervek miatt fontos a gyorsaság. A szakember megjegyezte: az sem szerencsés, ha dömping szerűen jelennek meg a pályázatok, ilyenkor sok szereplő egyszerre tűnik fel sok piacon, a vállalkozók minden szinten ki akarják használni a rendszert – ez pedig nem csak magát a rendszert béníthatja le, hanem akár a finanszírozók lehetőségeit is.

Jakab István, MAGOSZ-elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy maguk az uniós jogszabályok is egy éves csúszással jelentek meg, ebből következik, hogy a magyar jogalkotás is erre tudott alapozni. Ugyanakkor szerinte annak is nagy a jelentősége, hogy megalapozott, átgondolt pályázati kiírások legyenek, komoly versenyhelyzetre kell felkészülni. Profi pályázatokhoz idő kell, így arra kell koncentrálni, hogy a fejlesztések mihamarabb megtörténjenek.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke szerint az uniós pályázatok akkor hozzák a legnagyobb hasznot, ha minél hamarabb beépülnek a reálgazdaságba, és végre lehet hajtani a versenyképességet növelő beruházásokat. Ebben azonban komoly lemaradásunk van, így ez az egyik legfontosabb feladat, ami előttünk áll. A NAK egy tanácsadói hálózatot hozott létre, ahol képzik és oktatják a hallgatókat.

A kamara elnöke elmondta, eddig 200-an jelentkeztek a hálózatba, és bízik benne, hogy a rendszer hozzájárulhat a folyamatok felgyorsuláshoz.

Máhr András, a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetsége (MOSZ) főtitkár-helyettese úgy vélte, nehezen engedhető meg, hogy 9-10 hónapig ne legyen elbírálva egy pályázat: lejárt az ajánlati kötöttség, így a pályázó azt sem tudja, mi történik vele, ha esetleg nyerhet. Az idei a második év, amikor a beruházási színvonal 30-40%-kal marad el a korábbitól, az ágazat modernizálása szempontjából ez a lassúság számottevő. Kérdés, mikor lesznek ebből elbírálások, beruházások, kifizetések.

A beszélgetés résztvevői közül többen is szóvá tették, hogy a pályázati kiírások túl lassúak, sokszor módosulnak: van olyan kiírás, amit 17-szer változtattak meg.

A Miniszterelnökség államtitkára ezekre a kritikákra reagálva elmondta, hogy a régiós országokhoz képest nem vagyunk lemaradva. A projektértékelésnek van egy előkészületi fázisa, ilyenkor vizsgálják, hogy a pályázó megfelel-e a feltételeknek. A cél pedig az, hogy a lehető leginkább gazdálkodóbarát, rugalmas kiírás, folyamat jöjjön létre. Ez azt jelenti, hogy nem dobják vissza azonnal a nem megfelelő pályázatokat, ha például dokumentumpótlásra van szükség. Ugyanakkor egy új ütemtervet dolgoztak ki a bírálatok felgyorsítására. 

Kis Miklós Zsolt elismerte, hogy az idei előirányzott 200 milliárdos kifizetési terv meglehetősen ambiciózus szám volt, de szerinte ez a szám bőven 100 milliárd forint fölött lesz év végére.

Exminiszterek a porondon

Az exminiszterek kerekasztal-beszélgetésén Gráf József, az első és második Gyurcsány-kormány agrárminisztere nagy bajnak nevezte, hogy az ő időszakában elmaradt az állattartó telepek korszerűsítése mellett a feldolgozóipar fejlesztése, ugyanis korszerű feldolgozóipar kell a mezőgazdaság fejlődéséhez, csak exportra nem lehet alapozni.

A földprogramokkal kapcsolatban kifejtette: a "speciális magyar találmányként futó esztelen földosztás" nélkül lenne értelme állattenyésztésről beszélni, de így nincs.

Németh Imre, a Medgyessy-kormány és az első Gyurcsány-kormány agrárminisztere szintén tragikusnak látja az állattenyésztés helyzetét, mert a KAP csökkenő támogatásokat hoz majd, a piaci viszonyok pedig szelektálni fogják a gazdákat.

Torgyán József, az első Orbán-kormány agrárminisztere rámutatott: a statisztika önmagában nem mutatja a jó irányt, a növénytermesztési világrekordok mellett a valóság az, hogy a családi gazdák azt érzik, senki nem törődik velük. Hozzátette: végre rendszerben kellene gondolkodni és meghatározni, a szántóföldi termelés mennyire van összhangban az állattartással.

Vonza András, az első Orbán-kormány agrárminisztere kiemelte: jó úton jár a magyar mezőgazdaság, a szaktudás megvan, ami az időjárással párosulva meghozza a jó teljesítményt. Az állattartás esetében is lát biztató jeleket - tette hozzá.

A négy exminiszter a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) megszüntetését és a Kanadával kötött uniós szabadkereskedelmi egyezményt is negatívan látta. Előbbi esetében a gazdálkodóknak a forrásokhoz jutását, utóbbi esetében a nagy multinacionális cégekkel való versenyeztetésük torzulását emelték ki.