Bár az elmúlt tíz év leghidegebb telén vagyunk túl, az őszi vetés nagyobb károk nélkül átvészelte a kemény fagyokat – hívta fel a Magyar Idők figyelmét Veisz Ottó, a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetének igazgatója. Elmondta: az áttelelést leginkább az adott fajtának a genetikai háttere és a környezeti feltételek befolyásolják.
A tavaly őszi, esős időjárás nem kedvezett a vetésnek, ezért a gazdák az ország több körzetében csak későn tudtak végezni a munkálatokkal, ellenben a novemberi és a decemberi hőmérséklet ideálisnak bizonyult ahhoz, hogy a növények felkészüljenek a zord időre. Ahhoz ugyanis, hogy a vetés túlélje a napokig tartó –20 Celsius-fok körüli hőmérsékletet, megfelelő edzettségi állapotba kell kerülnie.
Mivel novemberben és decemberben is fokozatos volt a lehűlés, így a januári nagy hideget sok helyen hótakaró nélkül is túlélték a növények. Azokon a területeken, ahol nem tudtak időben vetni a termelők, előfordultak károk. Ugyanakkor, ahol jó fagytűrő képességű fajtát választottak a gazdák, még így sem tapasztaltak nagyobb kifagyást. Ez a búza mellett az árpára és a repcére is igaz. A repcetáblák január végén, február elején országszerte eléggé rossz képet mutattak, mostanra azonban kiderült, hogy összességében a repcénél sem lesz jelentős a kár – jegyezte meg.
A martonvásári gabonakutató intézet szakembere szerint mindez többek között a hazai nemesítésű fajták hidegtűrő képességének is köszönhető. A harminc-negyven évvel korábbiakhoz képest jelentősen javult a fajták genetikai háttere. A nemesítők úgy szelektálták az új törzseket, hogy ha kemény hideg jön, akkor is nagyobb veszteség nélkül átteleljenek a növények.
A martonvásári nemesítési programban kötelező elemként szerepel a fagytesztelés. Európa egyik legnagyobb kutatási berendezésének, a fitotronnak köszönhetően a külső időjárási tényezőktől függetlenül tudnak kísérletezni a fajtákkal a szakemberek. – Az elmúlt telek enyhék voltak, így kizárólag szántóföldi körülmények között nem lett volna alkalmunk az új fajták télállóságát tesztelni. A fitotronban viszont mesterségesen előidézhetjük a kemény mínuszokat – hívta fel a figyelmet.
Ma már csak azok a fajták kerülhetnek forgalomba, amelyek még a bejelentés előtt átmentek a próbán. A teszt során egy régi magyar fajtához, a Bánkútihoz hasonlítják az egyes törzseket, amely fél évszázad során csupán elvétve ritkult ki. Így a szakember szerint azok a fajták, amelyek ennél jobb fagyállósággal rendelkeznek, biztonságosan termeszthetők Magyarországon.
– A globális klímaváltozás kapcsán általában a felmelegedés miatt aggódunk, ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy ennek a folyamatnak az egyik legmarkánsabb jellemzője, hogy nő a szélsőséges időjárási események száma – emelte ki Veisz Ottó.
Annak ellenére, hogy az elmúlt száz évben közel egy Celsius-fokot emelkedett az átlaghőmérséklet, pont az idei tél mutatta meg, hogy időnként előfordulhatnak olyan telek, amikor napokig tartja magát az akár –20 fokos hőmérséklet. A nemesítők tehát arra törekednek, hogy olyan fajták szülessenek, amelyek mindkét szélsőség esetén minél kevesebb termésveszteséggel tudják elviselni ezeket a sokkokat. Magyarország három klímazóna határán helyezkedik el, ezért nagyon nehéz előre tudni azt, hogy az adott év éppen szárazabb, melegebb lesz-e, vagy sem. A gazda elsődleges érdeke tehát, hogy olyan fajtát válasszon, ami ehhez a környezethez alkalmazkodott.
A szakember szerint a termelők egyre jobban odafigyelnek arra, hogy a választott fajta ne csak bőtermő és jó minőségű legyen, hanem az időjárási szélsőségeknek és a betegségeknek is ellenálljon. Nem mindegy ugyanis, hogy hányszor kell egy táblát növényvédelemben részesíteni. Az ellenálló fajta költség- és környezetkímélő módon termeszthető, ami nemcsak a gazda pénztárcáját kíméli, hanem a környezetet is megóvja a feleslegesen kijuttatott vegyszerektől.
