Januárban felpörgött a magyar gazdaság, és a konjunktúraindexek, az ipari és építőipari megrendelések alapján úgy tűnik, hogy a következő hónapokban is fennmaradhatott a lendület. Az év első hónapjában jóval többet költöttek az emberek a boltokban és a benzinkutakon, ami arra utal, hogy a lakosság költekezése érdemben hozzájárul a gazdaság növekedéséhez. A kiskereskedelem volumene 4,7 százalékkal nőtt, naptárhatástól megtisztítva viszont ennél 1 százalékponttal lassabb a bővülés.

Tavaly is a lakossági fogyasztás volt a húzóerő, az idei év abban más, hogy e mellé már az ipari termelés és az építőipar is felzárkózik. Az ipari termelés 6,5 százalékos bővülésében szinte minden feldolgozóipari alág növekedése szerepet játszott, igaz, a kulcstényező a kettővel több munkanap volt, e nélkül ugyanis csak 1,6 százalékos lett volna az emelkedés. Biztató, hogy a legnagyobb alág, a járműipar is érdemi javulást mutatott annak ellenére, hogy az Audi tavaly év végén csökkentette a műszakok számát.

Az ipar teljesítménye emelkedő pályán tartotta a külkereskedelmi forgalmat is. Az export és az import is két számjegyű növekedést mutatott januárban. Összességében jól kezdődött az év – állítja a makrogazdasági adatok alapján Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza. A bank konjunktúraindexe szerint a gazdasági növekedés élénkült, havi alapon két éve nem látott bővülést mutat a gazdasági trendfordulókat igen pontosan előre jelző LeadING HUBE index.

Sokat segített ebben, hogy a tavalyi mélyrepülés után az építőipari termelés is meglódult. A januári 18,5 százalékos növekedés 2014 óta nem látott lendületet jelez, és az egész Európai Unióban a leggyorsabb bővülést mutatta. Idén már ömleni fognak az uniós pénzek is, az alacsony bázis és az új források pedig érdemben meglökik a GDP-t. Virovácz Péter szerint az első negyedévben a gazdaság 3,3 százalékkal is bővülhet, megduplázva ezzel a 2016 negyedik negyedévében mutatott ütemet. A kilátások kedvezők: a feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index jelentős élénkülést mutat, az ipari és az építőipari megrendelések állománya is jóval magasabb, mint tavaly ilyenkor.

A legtöbb gazdaságkutató 3,2–3,7 százalék közötti gazdasági növekedést vetít előre 2017-re, és az év második felében várnak érdemi élénkülést. Addigra fejthetik ki hatásukat ugyanis a lakásépítési programok – amelyek megdobhatják a tartós fogyasztási cikkek vásárlását is –, és csúcsra futhat az uniós források lehívása, ráadásul a negyedik negyedéves bázis mind az iparban, mind az építőiparban nagyon gyenge. Mindez segít abban, hogy az év végére 4 százalék körül alakuljon a növekedés, az éves átlag azonban elmaradhat ettől.