A magyar kutatók a régiós élmezőnyben vannak, mivel a H2020 programban, az Európai Kutatási Tanács (EKT) pályázatain több támogatást nyertek el, mint amennyi a nemzeti kutatási, fejlesztési és innovációs ráfordítások alapján a többi országgal összehasonlításban arányos lenne - hangsúlyozta összegzésében NKFIH.

Az elnyert pénz 34 százaléka kerül vállalkozásokhoz, 33 százaléka felsőoktatási intézményekhez, 26 százaléka pedig kutatóintézetekhez. A felsőoktatási intézmények közül az elnyert támogatások nagysága alapján a Semmelweis Egyetem, míg a támogatott projektek száma alapján a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem áll a vezető helyen.

A magyar pályázók a 142 millió euró teljes támogatási összegből a legtöbb forrást az információs és kommunikációs technológiák (16 millió euró), az élelmezésbiztonság, a fenntartható mezőgazdaság és erdőgazdálkodás (15 millió euró), valamint az intelligens, környezetkímélő és integrált közlekedés (9,9 millió euró) témakörökben nyerték el.

Az Európai Bizottság tanulmánya szerint pozitív példa az idén májusban átadott szegedi lézerkutató központ, amelynek előkészítésekor és felépítésekor az uniós és nemzeti forrásokat egy innovatív finanszírozási modellben együtt használták fel.