Intenzív, nagy mennyiségű csapadékkal és erős széllel járó viharokra kell felkészülnünk a következő években. Bár konkrét bizonyíték egyelőre nincs arra, hogy az elmúlt időszakban megszaporodott viharok egyértelműen az éghajlatváltozás számlájára írhatók, számos jel utal arra, hogy összefüggés van a felmelegedés és az időjárási szélsőségek kialakulása között – mondta el a Magyar Időknek Mika János éghajlatkutató.
A szakember szerint az adatok és a modellek is alátámasztják, hogy fokozódik az úgynevezett függőleges labilitás a légkörben, ez okozza a nagy csapadékkal, intenzív villámtevékenységgel és orkánerejű széllel kísért viharokat. Ebből a szempontból az elmúlt néhány évtized során jelentős eltolódást tapasztaltak a kutatók, ami az előttünk álló időszakban is folytatódhat.
– Kevesebb napon esik eső, de amikor esik, akkor több csapadék érkezik. Ez elsősorban a dombvidékeken okozhat problémát, ahol a néhány óra alatt lehullott 100 milliméternyi csapadék egyetlen kis patakban akar helyet találni magának. A hirtelen hatalmasra duzzadt patakok villámárvizeket okoznak – mondta. A probléma felismerésének idején, 2004 és 2006 között csak Nógrád megyében 16 villámárvíz alakult ki, amelyek hozzávetőlegesen 2 milliárd forint kárt okoztak a térségben. A szakember szerint bár a csapadék kivédhetetlen, a veszélyeztetett helyeken megfelelő előkészületekkel csökkenthető az ítéletidő okozta kár mértéke.
Felhőszakadásokra és intenzív viharokra ugyanis a következő években, évtizedekben is számítani kell. – A közvetett jelekből arra következtethetünk, hogy nagyobb szelek, nagyobb csapadékok irányába haladunk. Ahhoz azonban, hogy minderre konkrét bizonyítékaink legyenek, hosszú időnek kell eltelnie – emelte ki. A szakember szerint az idő mellett a technológia változása is nehezíti az összehasonlítást a hosszú idősorok között. – Mindig az a baj a szélsőségekkel, hogy nem pontosan ugyanazzal a módszerrel és eszközökkel figyelünk meg az időszak elején és a végén. A technológia ugyanis ezen a területen is rohamosan fejlődik – jegyezte meg.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerint mezőgazdasági szempontból is megkérdőjelezhetetlen a klímaváltozás, amely egyre inkább kihat a hazai termelés biztonságára. Hazánk egyre kitettebb a belvíz és az aszály veszélyének, ami vízválság felé sodor bennünket. Míg időnként a hirtelen jött esőzés, a jégverés, illetve az erős szél okoz gondot, az elmúlt években az aszály is egyre inkább megnehezítette a gazdák dolgát. 2015-ben például a szárazság miatt kukoricából országosan csupán 6,4 millió tonnát takarítottak be az előző évi 9 millió tonnához képest, így csak ebből a növénykultúrából az agrárium vesztesége meghaladta a 100 milliárd forintot. A szélsőséges időjárás okozta károk évről évre nőnek a mezőgazdaságban.
Idén július elejéig összesen 113 859 hektárról érkezett kárbejelentés, míg egy évvel korábban csupán 81 800 hektáron okozott terméskiesést az időjárás. A jégeső az eddigi jelentések szerint több mint 34 ezer hektáron pusztított, amit a tavaszi és téli fagykárok követnek a sorban. Az aszály sújtotta területek július első hetében a duplájukra emelkedtek, összesen csaknem 11 ezer hektárról érkezett jelentés. Felhőszakadás miatti terméskiesést is jeleztek a gazdák, összesen 2750 hektárról, vihar pedig több mint 1150 hektáron pusztított az országban. A gazdák mára felkészültek a szeszélyes időjárás hatásaira, többségük rendelkezik biztosítással, emellett az agrárkárenyhítési rendszerből is számíthatnak támogatásra.
A mezőgazdaság mellett a falvakban, városokban is rendre nagy pusztítást hagynak maguk után a viharok. A Magyar Biztosítók Országos Szövetségének (Mabisz) tájékoztatása szerint az ingatlanok esetében a nyári időszak kifejezetten kockázatosnak számít.
A társaságok adatai szerint 2010 és 2017 között a májustól augusztusig tartó időszakban csaknem egymillió esetben fizettek kártérítést az ügyfeleknek, a kiutalt összeg meghaladta a 73 milliárd forintot. Idén talán még a tavalyinál is sűrűbb a viharszezon, a július közepén érkezett ítéletidőt követően csaknem hétezer bejelentés érkezett a biztosítókhoz. A két héttel ezelőtti viharokban kiemelten sok ingatlan sérült meg a fővárosban, Pest megyében, illetve a Balaton déli partján. A Mabisz szerint a nyári viharok átlagosan mintegy 115 ezer forint összegű kárt okoznak a biztosított ingatlanokban, de e téren igen nagy a szórás: sok a kis összegű kár, miközben előfordulnak 10 milliós nagyságrendű esetek is.
