Országjárással és kézikönyvvel népszerűsítené a mezőgazdasági szövetkezést a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), az ősszel induló kampány célja, hogy minél több termelő ismerje fel az együttműködés fontosságát. Győrffy Balázs, az agrárkamara elnöke egy pénteki tanácskozáson elmondta: a történelmi traumák és a közelmúlt ­rossz tapasztalatai is visszafogják a szövetkezési kedvet hazánkban. Ezért a kamara feladata felvázolni az együttműködés előnyeit a gazdálkodók előtt.

– Nem erőszakos okítást szeretnének, de edukálni kell az embereket – fogalmazott.

Ledó Ferenc, a Dél-alföldi Kertészek Szövetkezetének vezetője, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke jelezte: ha a termelői oldal nem fog össze, nemcsak az exportpiacokat, hanem a belföldi lehetőségeket is elveszíthetik a szereplők. A nagy áruházláncok ugyanis egyre komolyabb elvárásokat támasztanak a partnereik felé, egy-egy termékből 5-6 nagy beszállítóval kötnek szerződést, a kisebbekkel pedig szóba sem állnak.

Meglátása szerint az adórendszer gátolja leginkább a fejlődést. – A 27 százalékos forgalmi adó mellett sokan inkább a szürkezónában adják el a terményt, a szövetkezetekben ugyanis nincs lehetőség a feketézésre. A piacon ráadásul azonnal megkapják az áru ellenértékét, míg a termelői szerveződések sokszor csak 30-60 napos kifizetést tudnak vállalni – emelte ki.

Zászlós Tibor, a NAK mezőgazdaságért felelős országos alelnöke szerint a termékpályaszintű szövetkezésben van a jövő. Ezt a véleményt osztja Mélykuti Tibor is. Az Alföldi Tej ügyvezető igazgatója és a Tej Terméktanács elnöke szerint kulcsfontosságú, hogy a termeléshez feldolgozókapacitás is társuljon, hiszen így csökken a gazdálkodók kiszolgáltatottsága.

Emellett a közös beszerzésnek is nagy szerepe van, a termelés ugyanis így sokkal költséghatékonyabb lehet. Éder Tamás, a NAK élelmiszeriparért felelős alelnöke szerint a szövetkezés, illetve az integráció nem menti meg a termelőket a piaci válságoktól, az árak nem lesznek magasabbak az átlagnál, ugyanakkor a megtermelt árut biztosan el tudják adni a piacon.

Kiss Gábor, a NAK szövetkezeti alosztályának elnöke szerint olyan buktatók vannak a rendszerben, amelyeket a támogatások sem kompenzálnak. Egyrészt a 27 százalékos forgalmi adó a zöldség és a gyümölcsök esetében olyan hátrányt jelent, amellyel nem tudnak versenyezni a tisztességesen működő szövetkezetek, emellett az adórendszer más elemei, pél­dául az iparűzési adó is nehezíti a tagok dolgát.

Ez utóbbi közterhet a tagok és a termelői csoportok is kötelesek külön megfizetni. A legnagyobb probléma ugyanakkor az, hogy jelenleg nincs definiálva a szövetkezet fogalma. Sem a bankok, sem az adóhatóság nem ismeri ezt a gazdasági formát. Ezért a szakember szerint egy olyan egységes szabályrendszerre van szükség, amely versenyképes gazdasági környezetet teremt a szövetkezetek számára.

Az agrárkamarán belül működő szövetkezeti alosztály feladata, hogy kidolgozza a koncepciót. Tarpataki Tamás, a Földművelésügyi Miniszté­rium főosztályvezetője ezzel kapcsolatban jelezte, a tárca kész együttműködni a csomag kidolgozásában, emellett a zöldség-gyümölcs áfacsökkentésről sem mondtak le. Ezzel a lépéssel lehetne ugyanis javítani a termelői együttműködést az ágazatban.