A mezőgazdasági bizottságban a miniszter beszélt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamaránál zajló választásokról. Azt mondta, hogy a múlt pénteki, az első megmérettetés a magyar gazdatársadalom nagy figyelme és részvétele mellett zajlott. Ezt az ellenzéki képviselők megkérdőjelezték ugyan, de a miniszter emlékeztetett arra, hogy korábban, 2010 előtt az agrárkamarai választáson a jogosultak 0,8 százaléka vett részt, míg az idén ez meghaladta a 13 százalékot, ami kifejezetten kedvező aránynak számít még Európában is. Jelezte: a Magosz és a vele szövetséges 17 szervezet listája imponáló, mintegy 88 százalékos arányú támogatottsággal nyerte a mostani választási fordulót.

A mezőgazdaságban szavai szerint történelmi léptékű változások voltak a közelmúltban, példaként említette, hogy az előző ciklusban elfogadott földtörvény már a gyakorlatban működik, de új erdő- és halgazdasági törvényt is elfogadta a parlament. A „Földet a gazdáknak” program volt az elmúlt időszak egyik legjelentősebb kezdeményezése, amelynek során nyilvános árverésen értékesítették az állami földterületeket, mintegy 195 ezer hektárt - hangsúlyozta. Hozzátette, hogy 30 ezer gazda tudott földet venni, a földműves-nyilvántartásban szereplők negyede-harmada. A hektáronkénti átlagár 1,4 millió forint volt, ami duplája a korábbi termőföldárnak. Maradtak azonban állami földek még az értékesíthető körben is, így aki akart, az valóban termőföldhöz juthatott.

A fenntartható fejlődés bizottságban az agrárminiszter komoly fejlődésként jellemezte a természet- és környezetügyben az elmúlt egy-három évben végbement folyamatokat.

– Az időszak alatt az értékeket meg lehetett őrizni, és ha lehetőség volt rá, ezek gyarapodtak is, javítva az életminőséget – mondta Fazekas Sándor. –  A 2014 óta eltelt időszakban a magyar állam több forrást, jelentősebb pénzügyi eszközöket fordít szavai szerint környezetügyre és a természetvédelemre, mint korábban bármikor, 42 milliárd forint áll rendelkezésre, ami a miniszter megfogalmazása szerint a magyar környezetügy és természetvédelem történetében egyedülállóan nagy összeg. Ennek eredményeként több a védett terület az országban, stabil az intézményi háttér is, az intézmények ellátják a feladatukat, átlátható viszonyok között és hatékonyan.

A miniszter az eredmények között említette, hogy az utóbbi években átjárhatók lettek az erdők, láthatóak lettek a védett területekből azok, amelyek erre a célra alkalmasak. Bővült a természetvédelmi területek hálózata Magyarországon, 79 új országos jelentőségű természetvédelmi terület jött létre az elmúlt 7 évben. A 349 ökoturisztikai létesítmény évente mintegy 1,6 millió látogatót fogad. Emelkedett az őshonos állatok állománya is 45 százalékkal, már meghaladja a 14 ezres egyedszámot. Európában Magyarországon található a legtöbb őshonos állatfajta. Az élőhelyek állapota mintegy 79 ezer hektáron javult, a nem a tárcához tartozó programok nyomán pedig további 100 ezer hektárral növekedett ez a terület. A tárca tájstratégiát alkotott, a kormány pedig elfogadta a 2014-2020. közötti időszakra vonatkozó elképzeléseket.

A feladatok között említette a miniszter a biodiverzitásról szóló 2015-2020. közötti nemzeti stratégia félidős felülvizsgálatát, továbbá a természetvédelmi információs rendszer működtetését és fejlesztését.

(MTI)

Forrás: NAK