Európai szintű fehérjepolitikára van szükség, így biztonságos takarmánnyal lehetne kiváltani a tengerentúlról tömegével behozott génmódosított szóját a közösségben – többek közt erre mutat rá az a jelentés, amelyet az európai fehérjetermesztés jelenéről és jövőjéről készített Hölvényi Görgy kereszténydemokrata európai parlamenti képviselő.

Az Európai Parlament környezetvédelmi bizottságának tagja a Magyar Időknek elmondta: a cél az, hogy felhívják az európai döntéshozók figyelmét arra, hogy növelni kell a különböző fehérjenövények vetésterületét az unión belül, ehhez pedig arra van szükség, hogy a támogatásokat 2020 után jelentősen megemelje az Európai Bizottság.

A politikus szerint erre a jövőben is nagy szükség van, a keretet tehát nemcsak megtartani, hanem bővíteni is kell. Ez az az eszköz ugyanis, amellyel a gazdálkodókat ösztönözni lehet arra, hogy fehérjenövényekkel színesítsék a termelésüket. Úgy tudjuk, a magyar EP-képviselő által benyújtott dokumentum sorsáról a jövő év első felében születhet döntés.

Hazánk 2013-ban indította útjára a nemzeti fehérjeprogramot, amelynek a célja, hogy az állattenyésztők minél nagyobb arányban tiszta, genetikai módosítástól mentes magyar takarmány-alapanyaggal váltsák ki az importszóját. Magyarország évente mintegy 150 ezer tonna szóját vásárol külföldről. Ennek egy részét akár már ma is kiválthatnánk, ugyanakkor az itthon megtermelt szója ára jóval magasabb, mint a tengerentúlról származó, génmódosított fehérjeforrás.

A nyugat-európai termelők jóval többet hajlandóak fizetni a magyar állattenyésztőknél, így a magyar gazdálkodók érthetően külföldön adják el a terményt. Hölvényi György szerint erre is megoldást jelentene, ha Európában szélesebb körben elterjedne a fehérjenövények termesztése.

– Minél nagyobb területről takarítható be GMO-mentes fehérjenövény, annál könnyebben lesz elérhető az állattenyésztők számára az ebből készült takarmány – emelte ki. Ezt a célt szolgálja egyébként az Európai Szójadeklaráció is, amelyet a nyáron összesen 14 tagállam írt alá. A politikus szerint a dokumentum Magyarország egyik legnagyobb agrárdiplomáciai sikere, és önmagában nagyon erős szándékról tanúskodik.

Ugyanakkor a fehérjenövények szélesebb körű termesztése nemcsak a génmódosítás-mentes élelmiszer-termelés egyik nagy fegyvere lehet, hanem a növénytermesztést is színesíti. – Európában ma óriási területeken termelnek egytípusú haszonnövényt, ezzel azonban lassan tönkretesszük a talajokat – figyelmeztetett Hölvényi György. Jelezte, a szója nem csodanövény, számos más szemes és szálas növény van, amely biztosíthatja az ágazat fehérjetakarmány-igényét.

A diverzifikációval a termelés az egyes területek adottságaihoz igazítható, köztudott ugyanis, hogy szójababot például hazánkban is csak bizonyos területeken lehet eredményesen termeszteni.

Magyarország régóta elkötelezett híve a GMO-mentes mezőgazdaságnak, ennek pedig egyik alappillére a fehérjetermelés. Hazánk a legmagasabb szinten, az alaptörvényben rögzítette az ország GMO-mentességét.

Bár a génmódosítás jelenleg is megosztó téma az Európai Unióban, a környező országok többsége hazánkkal együtt ellenzi a génkezelt növények termesztését, az együttműködés pedig egyre erősödő alkupozíciót teremt a közösségen belül.

A képviselő szerint a GMO tipikusan olyan ügy, amelyet európai uniós szinten kell kezelni. A génmódosított növényekből származó virágpor ugyanis nem áll meg az országhatároknál. Hiába próbálja egy tagállam tiltani a génkezelt növények termesztését, ha a környező országokban GMO-kat nevelnek.

– Ilyen témákban kell Európában együttműködni, nem a helyben megoldható dolgokban – fogalmazott Hölvényi György.