Az alábbiakban a Magyar Hírlapban megjelent interjút változtatás nélkül közöljük:
Magyar Hírlap: A tavalyi sikeres év után hogyan fut neki az ágazat az idei esztendőnek?
Mélykuti Tibor: A kétéves válság utáni felépülés jegyében telt 2017, mind a tejpiac egészét, mind az egyes piaci szereplők szintjét tekintve. A felvásárlási árak és a tejtermék átadási árai is növekedésnek indultak, a piaci helyzet stabilizálódott. A stabil piaci környezet a tehénállomány alakulására is pozitív hatást gyakorolt. A tavalyi évben kismértékben ugyan, de növekedett tehénállományunk. A termelői támogatások tekintetében tavaly alacsonyabb összegre tarthattak igényt a hazai termelők, a 2016-os hatvanmilliárd forintos támogatással szemben csak ötvenmilliárd forintos keret állt rendelkezésükre, ami azonban európai uniós összehasonlításban még így is igen magas.
Hogy alakult az elmúlt évben a tej és a tejtermékek piaca?
A főbb tejtermékek belföldi értékesítésében a tavalyi év mérlege nem kifejezetten pozitív. A hazai fogyasztás szempontjából legjelentősebb termékek közül a fogyasztói folyadéktej, azon belül is a legnagyobb arányt képviselő 1,5 százalék zsírtartalmú UHT tej belföldi értékesítésében például jelentősnek mondható, tizenkét százalékos visszaesés volt tapasztalható az előző évhez képest. A másik, a hazai piacon meghatározó termékkategória a trappista sajt, amelynek belföldi értékesítése tavaly az előző évivel megegyező mértékben alakult. A válság két évében kínálati piaccal néztek szembe az európai uniós tejtermelők, a jelentős túltermelés hatására pedig drasztikusan csökkenni kezdett a nyerstej ára. Az alacsony árak miatt számtalan európai termelő felhagyott tevékenységével, amely a válság elmúltával kezdte éreztetni hatását. Múlt év elején az Európai Unióban számottevően visszaesett a nyerstej-beszállítás, emellett a tejzsír alapú tejtermékek mennyisége jelentősen csökkent. Ezzel párhuzamosan folyamatosan bővült a tejzsír alapú termékek iránti kereslet: a vajat egészségügyi szempontból „rehabilitálták”, a fogyasztók „természetes” eredetű termékként tekintenek rá, fogyasztása világszerte divatossá vált.
A tejtermelés télen alacsonyabb, ez hogyan befolyásolja a piacot?
– Európában, így Magyarországon is azt mutatják az adatok, hogy a tejtermelés éves csúcsa normál esetben minden évben április-május hónapokra esik. Az idei, tavaszias télben azonban ősztől folyamatosan tovább emelkedik a megtermelt nyerstej mennyisége Európa-szerte. A tej és tejtermékek iránti piaci kereslet továbbra is erős, de a növekvő globális tejtermelés, azaz a kínálat ezt felülmúlja. Az EU tejfelvásárlása 2017. január-október hónapokban éves bázison 0,8 százalékot növekedett. A januári és februári, még csökkenő tejfelvásárlási tendenciákhoz képest tavaly szeptemberre három százalékot meghaladó volt az éves növekedés, ennek legfőbb oka a magas tejár és a kedvező időjárás. November-decemberben a becslések szerint még tovább gyorsulhatott a tejtermelés.
Hogyan változnak majd az árak, ha tavasszal bejön a zöldtakarmány és emelkedik a tejtermelés?
A tél végi, kora tavaszi hónapokban az itthon tapasztalt, háromnegyed éve tartó nyerstej-árnövekedés az előbb vázolt európai trendeknek köszönhetően lassulhat, illetve megállhat. A tejzsír alapú termékek drágulási üteme várhatóan lassulni fog, illetve a korábbi évek átlagához képest magas szinten stabilizálódhat az év első felében. Természetesen ma még nem látjuk az időjárás változásait, Kína piaci magatartását, illetve az unió versenyképességére erősen ható euró–dollár árfolyam évközi változását sem.
A tej áfacsökkentésének milyen hatásai vannak? Hogy alakult az ár tavaly, és mi várható idén?
Az általános forgalmi adóról szóló törvény értelmében 2017. január 1-től a tej, kivéve az ultra magas hőmérsékleten hőkezelt tej és az ESL tej áfája csökkent öt százalékra. A hazai folyadéktejpiacon meghatározó az UHT és az ESL tej értékesítése, ezen tejek adókulcsa nem változott. A fenti törvényi változás, a tavalyi kiskereskedelmi fogyasztói folyadéktej-forgalmat alapul véve, az idehaza értékesített tejek csupán 16–18 százalékát érinti. A fogyasztók a hűtőpultok előtt állva nem értik, hogy az ott lévő, hűtést igénylő tejek áfája ötszázalékos és tizennyolc százalékos is lehet. Az áfacsökkentést jelen formájában nem érzik meg a jellemzően – ötven százalék fölötti piaci aránnyal bíró – UHT tejet vásárló nagycsaládosok és kisnyugdíjasok. Fontos lenne, hogy már az idei év második félévétől az összes fogyasztói folyadéktej része lehessen az áfacsökkentésnek, mivel csak így érhető el a kívánt piaci, költségvetési és nem utolsósorban társadalmi hatás. Így a hazai tejipar még tovább tudná növelni az UHT piacon a hazai tejek arányát. Az adókulcs öt százalékra csökkentéséből eredő bevételkiesést jórészt ellensúlyozhatná az itthon megtermelni kívánt tejterméktöbblethez szükséges munkahelyek teremtéséből származó adó- és járulékbefizetés-többlet. A piac tisztulása, a hazai termékek előretörése jelentős adóbevétel-növekedést hozna a költségvetésnek.
Hogy áll jelenleg a tej- és tejtermék kivitelünk? Ebben milyen változások várhatóak az idén?
A struktúrában komolyabb változás nem várható, a megtermelt mennyiségből a hazai feldolgozóipar részére átadott nyerstejmennyiség átlagosan tizenkét százaléka mehet kivitelre. Exportstruktúránk tekintetében pozitív változás állt be, míg a továbbra is a kivitelünk jelentős részét kitevő fogyasztói folyadéktej exportja az előző évhez képest megközelítőleg azonos szinten mozog, addig a magasabb feldolgozottságú termékek, így a sajt kivitele csaknem harminc, a savanyított tejtermékek kivitele pedig kétszáz százalékkal emelkedett. Az export és az import egymáshoz viszonyított aránya javult, megközelítőleg azonos értékben exportáltunk, illetve importáltunk tejterméket, az import enyhe túlsúlyával. A nyerstej kiviteli ára 105,82 forint volt kilogrammonként novemberben, az előző havinál öt százalékkal, az egy évvel korábbinál pedig három százalékkal alacsonyabb. A hazai tej és tejtermékek ára esetében a szoros európai kereskedelmi kapcsolatok révén egyes unión belüli tej- és tejtermékárak, például a németországi és lengyelországi sajt importára, a cseh és szlovák dobozos tej importára, román dobozos tej és az olasz nyerstej exportára egyfajta árcentrumként hat, így ezek alakulása komoly hatással van a magyarországi piacra.
Milyen feladatok várnak a tejágazatra idén?
Az idei tejpiaci helyzetet az is nagyban befolyásolhatja, hogy az unió hogyan tudja kezelni a sovány tejpor intervenciós készletek értékesítését, illetve mi történik a sovány tejpor intervenciós rendszer radikális átalakítása után. Fontos, hogy ebben az évben a hazai tejtermelők és feldolgozók fejlesztéseket hajtsanak végre, hogy növekedhessen a magas hozzáadott értékű tejtermékek gyártása. A nyerstejárak és a tejtermelői pozíciók stabilitását segítené, ha kiskereskedelmi forgalomban kapható tej és tejtermékek között, a polcokon növekedne az idehaza megtermelt termékek aránya. Kiemelt jelentőségű eredmény, hogy többéves egyeztetésnek köszönhetően novembertől lehetővé vált tizenhárom magyar létesítmény számára, hogy tejet és tejtermékeket szállítson Kínába.
