Hamarosan új országos főállatorvosi határozat jelenik meg az afrikai sertéspestis elleni védekezéssel kapcsolatban – tudta meg a Magyar Idők. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a Magyar Időkkel közölte: az új határozat kiadása rövid időn belül várható, célja a vírus magyarországi megjelenésének megelőzése.
A korlátozó intézkedések főként a vaddisznókra és a külföldi hústermékekre vonatkoznak majd, hiszen a vírus a legkönnyebben a vadállatokkal vagy fertőzött étellel kerülhet be az országba. Ez utóbbi miatt a gyorsforgalmi utak és főutak mentén, vonat- és buszpályaudvarokon, kamionparkolókban összegyűjtött hulladék megsemmisítésére az ország egész területén fokozottan ügyelniük kell az üzemeltetőknek.
A szigorításra nagy szükség van, a járvány ugyanis hónapok óta ostrom alatt tartja határainkat. A helyzet 2017 januárja óta egész Európában tovább romlott, a betegség Romániában, a Moldovai Köztársaságban és Csehországban is felütötte a fejét. A hatóság munkacsoportja ezért újra kijelölte azokat a területeket, ahol alacsony, közepes, illetve magas a betegség megjelenésének a kockázata. A Nébih tájékoztatása szerint az új határozattal ez utóbbi két kategória lényegesen bővül.
A magas kockázatú területeken nem kell nagyobb változásra számítani, az elhullott vaddisznókat továbbra is állami forrásból finanszírozva, szervezett keretek között keresik majd, a tetemeket pedig ártalmatlanítják. Minden kilőtt egyeden kötelező virológiai vizsgálatot elvégezni, mielőtt a vadászok felhasználnák a testet, a kilőtt állatok zsigereit össze kell gyűjteni, majd ártalmatlanítani szükséges. A szabadtéri társas vaddisznó vadászathoz a megyei főállatorvos engedélyére lesz szükség.
A hatóság előírásai szerint ezeken a területeken a vaddisznóállomány ritkítása érdekében fokozni kell a kocák és az egy év alatti malacok kilövését. Az élő vaddisznók szállításának szabályai az egész országban – de a terület kockázati kategóriájának megfelelően – szigorodnak. A házisertések esetében a cél továbbra is az, hogy az állatok ne kerüljenek kapcsolatba a kór terjesztéséért felelős vaddisznókkal.
Kültéri sertéstartás ezért ezentúl is csak akkor engedélyezett, ha a telepet kettős kerítéssel védik az esetleges betolakodók ellen. Az állategészségügyi szolgálat szakemberei a magas kockázatú területen továbbra is évente felkeresnek minden sertéstartó helyet, ahol többek között a telepek járványvédelmi zártságát is ellenőrzik.
A Nébih szerint jelentősebb változás a közepes kockázatú területeken várható. Az új határozat ugyanis itt is bevezeti a magas kockázatú területen érvényes intézkedések többségét. Annyi könnyebbséget kapnak az itt működő vadgazdálkodók, hogy az egészséges kilőtt vaddisznók esetében csak a mintavétel lesz kötelező, a test felhasználásával nem kell megvárni a vizsgálat eredményét.
Lényeges különbség az is, hogy a társas vadászat megtartásához nem szükséges a megyei főállatorvos engedélye, az állategészségügyi szolgálat munkatársainak pedig nem kell minden évben felkeresniük a sertéstartókat. Az alacsony kockázatú területeken az egészséges kilőtt vaddisznók esetében a mintavétel és a virológiai vizsgálat az új határozat kiadásával befejeződik, ezeken a területeken csak az elhullott és rendellenesen viselkedő vaddisznók vizsgálata lesz kötelező.
Kockázati besorolástól függetlenül az egész országban továbbra is végre kell hajtani a múlt évben megjelent főállatorvosi határozat pontjait, a sertéstartóknak nagy hangsúlyt kell fektetniük a járványvédelmi előírások betartására. Az illetékes járási hivatalok ezért azt is szigorúan megvizsgálják, hogy a telepeken betartják-e a moslék etetésére vonatkozó tilalmat a gazdálkodók.
Az afrikai sertéspestis komoly veszélyt jelent a hazai sertéságazatra, bár a szakemberek szerint az állományban nem jelentene nagyobb visszaesést a vírus megjelenése, a járvány gazdasági hatásai ugyanakkor igencsak érzékenyen érinthetik az ágazat szereplőit.
