Czerván György hozzátette, a sertéságazat súlya igen jelentős a hazai agráriumon belül, hiszen a teljes kibocsátás mintegy tíz százalékát teszi ki.
Lassan magára találni látszik a sertéspiac, holott az elmúlt években meglehetősen hektikusan alakult a hazai termelés. Czerván György előadásában elmondta, uniós csatlakozásunktól 2011-ig folyamatosan csökkent az állomány, ezután a sertésstratégiának köszönhetően a csökkenés megállt, sőt némi létszámnövekedés is volt. Az elmúlt két év, egész Európát sújtó sertéspiaci válsága miatt ismét esett az állomány, most a harmadik országok (Kína, Hong Kong, Dél Korea, Japán) piacainak vásárlásai miatt újra növekedés tapasztalható az ágazatban. Ez meglátszik az árakon is, hiszen az élő sertés termelői ára ismét növekszik, jelenleg 400 forint körül van, amely nyereséges termelést tesz lehetővé.
A hazai ágazat versenyképességét alapvetően határozza meg a termelés hatékonysága. Mivel a sertéstenyésztés közvetlen uniós forrásokkal nem támogatható, a szaktárca a nemzeti költségvetés segítségével próbálja a versenyképességét segíteni. „Korábban is létezett a hízósertés állatjóléti támogatás, néhány éve bevezettük a tenyészkoca állatjóléti támogatást és ehhez az unió által engedélyezett legnagyobb összeget párosítottuk. 2011-ben ezeken a jogcímeken még hatmilliárd forintot fizettünk ki, ezt 2018-ra 18 milliárdra sikerült megemelni. További egymilliárd forintot költ a tárca a sertéságazat stratégiai céljainak támogatására – ilyen például a piaci információs rendszer működtetése, a sertéshús-fogyasztási kampányok támogatása, vagy a Kiváló Minőségű Magyar Sertéshús védjegy finanszírozása.” – mondta Czerván György a konferencián. Hozzátette, állatbetegségek megelőzésére, állati hullák ártalmatlanítására és tenyésztés-szervezésére is ad támogatást a Földművelésügyi Minisztérium. Segítette az ágazatot az ÁFA-csökkentés is, ami immáron az egész sertés termékpályára kiterjed.
A jövő feladatairól szólva Czerván György más célok mellett kiemelte a termelékenység további fejlesztését, a termékpálya szervezettségének javítását, a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszerek továbbfejlesztését, az élelmiszer-feldolgozás hatékonyságának javítását és a kiszámítható és hatékony támogatáspolitikai eszközök biztosítását.
Daróczi László, az Agrármarketing Centrum ügyvezetője köszöntőjében kiemelte: a Földművelésügyi Minisztérium (FM) fél évtizeddel ezelőtt indította el a sertéságazatot támogató kampányát, amelynek marketing és kommunikációs feladatait az Agrármarketing Centrumra (AMC) bízta. A kampány idén, február elején, a SIRHA rendezvényen indult, alkotóelemei között a televíziós és rádió reklámok, az online és print hirdetések, PR cikkek, a külföldi kiállítások és belföldi rendezvények, kóstoltatások és közterületi hirdetések egyaránt megtalálhatóak.
Az AMC - költségvetési lehetőségeinek, erőforrásainak függvényében - hangsúlyosan támogatja az ágazat fejlesztését, a felhalmozott információk megosztásából és a szinergiák feltárásából származó előnyök kiaknázása érdekébe pedig konferenciákat rendez. Tavaly ősszel - az AMC szervezésében - a 78. OMÉK-on tartott sertés témájú tudástranszfert célzó eseményeket követően, a mai "Merre tovább sertéságazat?" konferenciát ismét a fiatalok versengése színesíti, ez alkalommal sertéstarjából készített ételekkel vetélkednek az elsőségért a döntős szakácstanulók a második alkalommal megrendezett "Hazai ízek hazai asztalokon" elnevezésű megmérettetésen.
Kiss György, a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesületének elnöke a genetikai háttér fontosságát taglalva jelezte, hogy a különféle fajtáknak és genetikai jellegzetességeknek mindnek megvan a maga szerepe és helye ebben az ágazatban, amely az utóbbi időben óriási fejlődésen ment keresztül nem csupán hazánkban.
Nagy Tibor, a Bonafarm Zrt. agrárigazgatója arról beszélt, hogy az ország legnagyobb feldolgozóipari cégeként évi felmilliós hízósertés kibocsátásukat 900 ezerre emelve meghatározó tényezőivé kívánnak válni a Közép-Kelet Európai régióban, ennek kapcsán előadásában taglalta a cég 2021-es sertésintegrációs terveit, továbbfejlesztési üzleti modelljét is.
Prohaszka Balázs, a Kométa 99 Zrt. gazdasági igazgatója arról számolt be, hogy a feldolgozás területén a nyereségesség miként garantálható, hangsúlyozva, hogy hazánk GMO mentessége az export hívó szava.
Csillag-Vella Rita, a Gfk ügyfélkapcsolati igazgatója az aktuális sertéshúsfogyasztási trendekről számolt be. Közölte a GFK évről évre jelentést készít Európa 42 országának vásárló erejéről, így adatokkal tudják alátámasztani, hogy az utóbbi években igen jelentősen megnőtt a hazai fogyasztói vásárlóerő. Hazánk egyre előkelőbb helyen áll azon a listán, amelynek egyik végén Lichteinstein, a másik végén pedig Ukrajna található, mivel 2014 óta a magyar vásárlóerői index 6-10 %-os évi növekedésének eredményeként már 40% feletti a magyar fogyasztói vásárlóerő index mértéke. A háztartások friss termékre, 2017-ben 901 milliárd forintot költöttek, aminek harmadát adta a friss húsárú vásárlása – mondta az igazgató, kiemelve, hogy a mintegy 4 millió magyar család átlagosan hetente kétszer, 2 kg friss húsárút visz haza fogyasztási céllal.
A kerekasztal beszélgetésen a versenyképességet befolyásoló tényezőkről Tarpataki Tamás, az FM agrárpiaci főosztályvezetője, Babati Zoltán, a VHT elnöke (a Babati és Társa Kft ügyvezető-tulajdonosa), valamint a konferencia előadói arról beszéltek, hogy a fogyasztói bizalom erősítése, a termelékenység növelése, a hozzáadott érték emelése, a genetikai fejlesztések, a jobb szervezettség, menedzsment és hatékonyság, továbbá a piac pontosabb ismerete, a minőségi termékek mellett mind hozzájárul a versenyképesség növeléséhez.
