2024. november 2. szombat Achilles

Heti fókusz: Szükség van kukoricában rovarölő szeres védekezésre?

Agro Napló
A takarmánykukoricában jelenleg még nem elterjedt a rovarok elleni védekezés, a hibrid- és csemegekukorica előállításban nagy hagyománya van a többszöri rovarölő szeres kezelésnek. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján viszont kimondhatjuk, hogy igen, szükség van a védekezésre, hiszen a kukoricabarkó mellett komoly problémát jelent a kukoricabogár imágójának, valamint a gyapottok bagolylepke és a kukoricamoly lárvájának kártétele. Szakértőket kértünk fel a téma boncolgatására:

Szükség van kukoricában rovarölő szeres védekezésre?

A válaszokért kattintson!

Fazekas Károly
FMC-Agro Hungary Kft.
Szabó Roland
Sumi Agro Hungary Kft.
Horváth András
Syngenta Kft.

Fazekas Károly (FMC-Agro Hungary Kft.): 

Az elmúlt néhány évben a kukorica kártevőlistájának élére a kukoricamoly (Ostrinia nubilalis) és a gyapottok bagolylepke (Helicoverpa armigera) kerültek. A takarmánykukorica minőségi követelményeiben az elmúlt években komoly változások következtek be. Termesztése évtizedeken át csupán a mennyiségi szemléletre támaszkodott, majd a beltartalom is prioritássá vált. Az árukukorica a magyar bioetanol ipar fontos alapanyaga is, mely két kurrens terméket is előállít. Az egyik a csúcsminőségű állati takarmány, a másik pedig a tisztán égő bioetanol. Napjainkban a kukorica átvételének legfőbb minőségi paraméterének a mikotoxintartalom, illetve a mikotoxinmentesség számít.

Kukoricatermesztése kapcsán a termelőnek érdemes átgondolnia az alábbiakat: Megfelelő a termésszintem? Megfelelő minőséget termelek az állattenyésztés számára? Alkalmas ez a termény emberi fogyasztásra? A növényvédelmi kezeléseim pozitív hatással vannak a mennyiségre, minőségre?... Mindegyik fenti szempontnak meg kell felelni. Ennek a feltételrendszernek az elérését az állományban károsító rovarok közül a kukoricamoly gátolja leginkább.

Kukoricamoly (Ostrinia nubilalis) imágó (Fotó: Szélles Tibor)

A kukoricamoly súlyosan csökkentheti kukorica termését, ami gazdasági veszteséget eredményez. A tojás kikelése után a lárvák a levélből táplálkoznak, mielőtt berágnák magukat a szárba. A szárban kirágott járatok gyakran a szár törését, a cső lehullását és a növény vízgazdálkodási funkcióinak elvesztését eredményezik. Az elmúlt években hazánk területén általánossá vált a kukoricamoly kétnemzedékes fejlődése. Ez a kártétel módjában is jelentős változásokat okozott. Az első nemzedék a címer és a levelek károsítása mellett a szár rágásával tápanyag- és nedvességáramlási stresszt okoz.

Kukoricamoly lárva kártétel szárban (Fotó: Szélles Tibor)

Ennek jelentős hatása van a megtermékenyülésre és a szemek kifejlődésére, ezáltal a termés mennyiségére. A kukoricamoly a termés jelentős (5–15%-os vagy magasabb) csökkenését okozhatja.

Egészséges és károsított kukoricacső (Fotó: Szélles Tibor)

A 2. nemzedék megjelenése főleg a termés minőségét ronthatja, különös tekintettel a mikotoxinokra. A minőségi megfelelőség az eredményes kukoricatermelés alapja. Hazánkban jelenleg nincsenek a kukoricatáblát járványszerűen megfertőző és széles körben elterjedt megbetegedések. A toxintermelő gombafajok megtelepedése főleg az elsődleges rovarkártevők által nyitott fertőzési kapukon keresztül történik. Ezt a folyamatot elősegíthetik a viharkárból, jégverésből származó sebképződések, de ezek általában kisebb térségeket érintenek. A kukoricamoly elleni védekezéssel ezen veszteségeket minimalizálhatja a termelő.

Milyen készítményt érdemes választani?

A termelők számára a legfőbb megítélési szempontok (tartamhatás, méhveszélyesség, hasznos szervezetek védelme, UV és hőérzékenység, MVI/ÉVI) alapján a Coragen® rovarölő szer kiváló terméknek minősül a kukoricamoly elleni védekezésben. Kiemelkedő biológiai hatékonyságú, gyors hatású és alacsony dózisban hatékony a legfontosabb rágó kártevők ellen. Alacsony toxicitásának köszönhetően a permetlé beszáradása után azonnal folytatható a kézi munka a növényállományban. Hosszú hatástartama megakadályozza a kártevőpopuláció megtelepedését és felszaporodását. Kiváló lárva- és tojásölő hatású (egyes fajoknál az imágókra is hatással van). Hatékony a más hatóanyagokra már rezisztens kártevő populációk ellen is valamint kíméletes a hasznos élő szervezetekre.

Az FMC-Agro 2018-ban országos rovarcsapda hálózatot működtet a kukoricamoly rajzások nyomonkövetésére. A rovarcsapdák által összegyűjtött eredmények az Evalio® AgroSystems webfelületen is elérhetővé válnak. A monitoring rendszer a helyi megfigyelésekkel összhangban jelentősen segítheti a védekezések időzítését. A Coragen® tulajdonságaiból kiindulva a védekezést a kukoricamoly tojásainak tömeges kelése kezdetére javasoljuk időzíteni, mely a fogási eredmények alapján kirajzolódó rajzáscsúcsot követő 6-8. napra esik.

Szabó Roland (Sumi Agro Hungary Kft.):  

A kukorica vetésterületének nagysága már önmagában is elég indok a rovarölő szeres védekezések szükségességéhez, hiszen a poli- és oligofág talajlakó kártevők egyértelmű célpontjaivá válnak a csírázó és fiatal növényeknek. A kérdés tehát mára már nem az, hogy kellene-e a rovarok kártétele ellen védekezni, vagy sem? Sokkal inkább az, hogy hányszor és mi/mik ellen kellene ezt megtennünk.

Az is igaz, hogy a kukoricát veszélyeztető kártevők károkozásának nagysága csak mikro-régiósan tud drasztikus mértéket ölteni és ebben a tudatban bízva a kockázatvállalás aránya messze meghaladja a célzott, tudatos és komplex védelmet biztosító termelés volumenét. Ennek legfőbb oka az alacsony átvételi árakban keresendő, de a termelők tudása és összevetési alapja is hiányos még ebben a szegmensben; így a magasabb átvételi árak esetén sem figyelhető meg elmozdulás.

A leginkább köztudatban lévő rovarölőszeres védekezés az induló állomány számára próbálja a lehető legnagyobb védelmet biztosítani és ez nem más, mint a csávázás (ahol és amikor ez engedélyezett) és/vagy a talajfertőtlenítési eljárások. A monokultúrában termesztett kukoricák esetében ez már minden termesztő számára egyértelmű technológiai elem, de még ezen termelők nagy része sem védekezik a később jelentkező kártevők ellen. Úgy néz ki, hogy a kívánt tőszám biztosítására a termelők többsége ma már odafigyel és tesz is érte, de a mezőgazdasági statisztikákból az is látszik, hogy az már nem központi kérdése a termelésnek, hogy az így kialakított és megvédett állomány hányad része és milyen értékű csövet képes teremni. Pedig komoly terméscsökkentésre képes ízeltlábúak köre képes még a későbbiekben is károkozásra. A legnagyobb figyelemmel kísért kukoricát károsító rovar egyértelműen a kukorica bogár. Ellene az eredményes védekezés irányelve szerint minden rendelkezésre álló technológiai elem egy vegetációban való alkalmazására szükség lenne (ezek: csávázás, talajfertőtlenítés és állomány védelem rajzáskor), de a leggondosabb gazdálkodók is maximum csak két elemét alkalmazzák/alkalmazhatják a rendszernek. És ez a jéghegy csúcsa! Mi van a felszín alatt? A különböző lepkék hernyói elleni védekezések száma, mértéke pedig kimondottan elenyésző és akkor még nem is tettünk említést az alkalmi – de súlyos károkat előidézni képes – kártevőkről, mint pl. a különböző bolhák és levéltetvek.

A fenti kihívások leküzdésére a Sumi Agro széles választékot kínál a kukorica termelők számára az Ercole talajfertőtlenítőn keresztül az Inazuma (kukoricamoly és kukoricabogár) és Mospilan 20 SG (kukoricabogár) állomány kezelésekre szánt termékeivel. A Mospilan 20 SG komoly termékelőnye, hogy méhekre nem jelölésköteles besorolásával olyan eredményes nappali állományvédelem biztosítható, mely során a méhek védelme is maximálisan biztosított. Legyen gondja az állomány bármely életszakaszában megjelenő és veszélyt jelentő kártevők okszerű és eredményes gyérítésére és ehhez használja a Sumi Agro termékeit is!

Horváth András (Syngenta Kft.): 

Ha 20 éve teszik fel ezt a kérdést, azt válaszoltam volna hogy csemegekukoricában és vetőmagelőállításban igen, árukukoricában csak akkor, ha a kukoricamoly rajzás mértéke ezt indokolja. A kukoricabogár, a gyapottok bagolylepke megjelenésével, a kukoricamoly kártételének növekedésével a válasz ma az, hogy csemegekukoricában és vetőmagelőállításban feltétlenül, árukukoricában pedig előrejelzésre alapozva szintén szükséges a kártevők elleni védekezés.

A kukoricamoly kártétele is nőtt, klímaváltozással a két generációs faj lett a domináns. A minimum tillage művelés elterjedése és a szárzúzás elmaradása is kedvez a kukoricamoly terjedésének. A kukoricamoly fertőzöttség és az általa okozott kár olyan szintet érhet el, hogy ellene az árukukoricában is védekezni kell.
A kukoricabogár elleni védekezés vetésváltással vagy talajfertőtlenítéssel már elhagyhatatlan eleme a kukoricatermesztésnek. A kukoricabogárnak nemcsak a lárvája okoz komoly gazdasági kárt, hanem az imágók is csökkentik a megtermékenyülést a bibeszálak lerágásával.

A gyapottok bagolylepke a felmelegedés hatására fogott északi terjeszkedésbe Európában. Ma már szinte minden nyáron megjelenik és komoly kárt okozhat kukoricában és más kultúrákban. A kukoricamollyal ellentétben csak a virágzatot és a csövet károsítja, de kártétele a kukoricamolyét is meghaladhatja.

A kukoricamoly és a gyapottok bagolylepke kártétele nemcsak a terméscsökkenésben mutatkozik, hanem a rovarkártétel utat nyit a kórokozók terjedésének. A gombafajok által termelt toxinok rontják e kukorica minőségét, szélsőséges esetben eladhatatlanná teszik a terményt. 2013-ban az aszályos nyáron az Aspergilus fajok által termelt aflatoxin, a 2014-es csapadékos szezonban pedig a Fusarium okozta magas DON toxin szint okozott gondot a termelőknek. A rovarkártételt követő gombafertőzés azóta is minden évben jelentkezik. Megjelentek a meleg éghajlatot kedvelő fuzárium fajok mint pl. a Fusarium verticillioides, amelyek toxinjai a fumonisinek különösen veszélyesek  a fertőzött terményt fogyasztó állatokra és az emberre.

Hogyan védekezzünk ezen kártevők ellen?

Gyapottok bagolylepke és kukoricamoly ellen a kártevő rajzásának nyomon  követésével a lárvakeléshez időzített permetezéssel védekezhetünk. Szexferomonos és fénycsapdás nyomonkövetéssel meghatározható a peterakás időpontja. A lárvakelés a peterakást követő 5-10 napon belül következik be.

A kukoricabogár imágók rajzása nyár közepén a legintenzívebb, ez egybeesik a kukorica virágzásával. Virágzáskor méhekre mérsékelten kockázatos  szerekkel csak alkonyatkor, méhkímélő technológiával védekezhetünk. Ilyen szerek az Ampligo és a Karate Zeon 5CS.

Az Ampligo, két hatóanyaga révén ideális védekezési lehetőséget nyújt molyok hernyói  ellen. Egy gyors taglózó hatású piretroidot és egy elnyújtott tartamhatású hatóanyagot, klorantraniliprolt tartalmaz. Tojásrakás végén-lárvakelés kezdetén kijuttatva megfelelő tartamhatással rendelkezik akár elhúzódó rajzás-lárvakelés esetén is.

Karate Zeon Zeon formulációs piretroid, gyors taglózó hatásával, a többi piretroidhoz képest jobb tapadásával és hosszabb tartamhatásával tűnik ki.

A Force 1,5G ma már minden kukoricatermelő számára ismert. Ahol kukoricát kukorica után termesztünk, ott kihagyhatatlan elem a kukorica talajfertőtlenítésben. Megbízható hatékonysága, tartamhatása és szelektivitása képes kártételi küszöbérték alá szorítani a kukoricabogár lárvák gyökérkártételét.

Összefoglalva a kukorica rovarölő szeres kezelése egyre inkább kihagyhatatlan eleme lesz a kukoricatermesztésnek. Az előrejelzésen, rajzásmegfigyelésen alapuló védekezés védelmet nyújt a kukoricabogár imágók, a kukoricamoly és a gyapottok bagolylepke ellen. Mivel különbség van az egyes engedélyezett hatóanyagok hatékonyságában a különböző kártevők ellen, részesítsük előnyben a kombinált hatóanyagú készítményeket. Minden esetben ügyeljünk a kijuttatásnál a méhek védelmére, tartsuk be az engedélyokiratban leírtakat.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?