Idén a Beruházás Előkészítési Alap jogcímcsoportból különít el forrásokat a kormány az öntözési célt szolgáló fejlesztések előkészítésére, 2020 és 2030 között pedig a fejlesztések előkészítési és tervezési fázisához, valamint kivitelezéséhez évente legfeljebb 17 milliárd forint fejlesztési forrást biztosít – derül ki a hazai vízgazdálkodás öntözési célt szolgáló fejlesztési javaslatairól szóló kormányhatározatból.

A belügyminiszter és az agrárminiszter október 31-i határidővel kapott feladatokat a kabinettől: egyebek mellett azt, hogy tegyenek javaslatot az öntözési célt szolgáló fejlesztések megvalósításának sorrendjére, ütemezésére és finanszírozási igényére. El kell készíteniük a vízi létesítmények – beleértve a vízgazdálkodási társulatok, az önkormányzatok, a gazdálkodó szervek tulajdonában lévő, illetve a közcélú művek – kataszterét.

Fel kell mérniük az öntözési célra felhasználható, meglévő rendszerek eredményes működtetését gátló infrastrukturális, eszköz- és humánerőforrás-hiányt, és javaslatot kell tenniük a megszüntetésére, valamint a hosszú távra szóló öntözési vízjogi engedély feltételrendszerére – mindezeket a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közreműködésével.

Az agrárminiszternek pedig – ahogyan azt korábban Nagy István tárcavezető a Világgazdaságnak elmondta – ki kell dolgoznia az öntözési ügynökség koncepcióját.

A NAK felmérése szerint még a legaszályosabb években is csupán a mezőgazdasági területek 2 százalékát – mintegy 80 ezer hektárt – öntözik Magyarországon, ami az uniós átlag negyede. A kormányzati tervek szerint ezt kellene húsz éven belül legalább egymillió hektárra emelni.