Egyelőre nem borította fel a piaci egyensúlyt az afrikai sertéspestis megjelenése az országban, az eredményes védekezésnek köszönhetően ugyanis sikerült elérni, hogy a kór a vaddisznókról ne terjedjen át a házisertés-állományra. Menczel Edit, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) titkára a Magyar Időknek elmondta: amikor tavasszal megtalálták az első afrikai sertéspestissel (ASP) fertőzött vaddisznókat az országban, rövid időre megingott a piac, az árak elkezdtek csökkenni, ezt követően azonban viszonylag gyorsan rendeződött a helyzet, az árak pedig újra felfelé mozdultak el.
– Most magasabbak az árak, mint az év elején voltak, az élő állat kilója 380-400 forint körül alakul – hívta fel a figyelmet a szakember. Jelezte: ez elsősorban annak köszönhető, hogy a védekezés egyelőre tökéletesnek mondható hazánkban, a hatóság mindent megtett azért, hogy a vaddisznókról a házisertésre ne terjedjen át a kór, ami nagy sikernek könyvelhető el.
Megjegyezte, hogy bár vannak olyan importőr országok, amelyek ragaszkodnak a teljes országos mentességhez és nem vásárolnak Magyarországról élő állatot vagy sertéshúst, azonban ez nem okozott nagyobb piaci zavart.
Mivel Romániában tömegesen fordult elő a házi állományban az ASP, és emiatt rengeteg állatot vágták le és semmisítettek meg, ezért a szomszédos ország potenciális vevőként jelent meg a magyar piacon.
Ennek ellenére egyelőre nem történt változás, a hazai állomány továbbra is hárommillió állat alatt van, holott a termelők és a feldolgozók célja is egyértelműen az, hogy bővüljön a létszám.
Míg a sertéspestis egyelőre nem hozott komolyabb változást a piacon, az egész gazdaságot fojtogató munkaerőhiány mellett a takarmányárak is egyre több termelőnek okoznak fejfájást.
– A munkaerőgondok az agráriumon belül is szinte minden ágazatot érintenek, ez alól a sertéstartás és -feldolgozás sem kivétel. Minden téren hiány van emberből, a gazdaságok szakképzett munkaerőt ugyanúgy nehezen találnak, mint például gépkocsivezetőt.
A meglévő állományt pedig csak magasabb bérekkel tudják megtartani – fogalmazott a VHT titkára. A takarmányhelyzetről elmondta: a kedvezőtlen gabonatermés miatt növekvő árakra lehet számítani.
Bár a drágulás mértékét egyelőre nem lehet pontosan meghatározni, az biztos, hogy a sertéstartás önköltségének hatvan-hetven százalékát kitevő takarmányáraknak mindenképp meg kell jelenniük az átadási árakban.
A szakember jelezte: a sertéságazat nem tartozik a magas jövedelmet biztosító ágazatok közé, a termelők és a feldolgozók minimális jövedelmet tudnak realizálni, így az eredményük terhére semmilyen költségnövelő tényezőt nem tudnak lenyelni.
Éppen ezért a növekvő költséget a termelőknek és a feldolgozóknak is érvényesíteniük kell, ám hogy ezt követően a kereskedelem enged-e majd a saját haszonkulcsából, vagy a teljes áremelést a vevőkre hárítja, egyelőre nem lehet tudni. Így azt sem, hogy a fogyasztói árak emelkedni fognak-e, s ha igen, milyen mértékben.
Menczel Edit jelezte: továbbra is ösztönözni kell a hazai sertéshúsfogyasztást, a vásárlók ugyanis magasabb minőségű árut vihetnek haza, ha a magyar termelőtől származó húst választják.
Ennek oka, hogy a takarmányozásban nagy eltérés van a hazai és a külföldi gyakorlat között, az pedig, hogy mivel etetik az állatot, nagy hatással van a húsa minőségére is.
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet jelentése szerint az év első felében tovább nőtt a sertéshús behozatala, 12,2 százalékkal többet importáltunk, mint egy évvel korábban. A teljes mennyiség elérte a 81,6 ezer tonnát. Élő állatból visszaesett az import, az év első hat hónapjában csaknem 15 százalékkal került kevesebb Magyarországra.
A VHT szakembere szerint a vágósertés és a malac behozatala egyaránt csökkent, azonban mivel hízóalapanyagra mindig szükség van, ezért utóbbi kategóriában lehetett alacsonyabb a visszaesés.
