Az idén várhatóan 1,4 millió hektáron vetnek őszi gabonát, a terület 62,2 százalékán október 8-ig megtörtént a talaj-előkészítés, és 26,1 százalékán a vetés is – idézi az Agrárgazdasági Kutató Intézet összesítését a Világgazdaság. A tervezett tavaszi vetésterület 1,9 millió hektár, és már ezek 10 százalékán végeztek a talaj-előkészítéssel. Tavaly ilyenkor viszont 1,7 millió hektár őszi és 2 millió hektár tavaszi növény vetése volt a terv.

Az őszi gabonákon belül a rozs vetésével 51,7 százalékban végeztek, az arány az őszi árpánál 54,6, a tritikálénál 31,9 százalék, az őszi búzánál pedig 18,7 százalék. Az Agrárminisztérium adatai szerint a búzavetés október 16-án 53 százalékon állt.

A durumbúza nélkül számolt őszi búza tervezett vetésterülete a tavalyihoz hasonlóan alakul, nagysága az AKI adatai szerint 962 ezer, az agrártárcáé szerint 969 ezer hektár. Annak ellenére nem nő a búzavetési szándék, hogy a termény sokkal magasabb áron adható el, mint tavaly.

Az AKI október első hetében átlagosan 56 ezer forint áfa és szállítási költség nélküli termelői árat mért az étkezési és – érdekes módon ennél magasabb – 57 ezer forintost a takarmánybúza-piacon. Az előbbi érték 21, az utóbbi 26 százalékkal volt magasabb az előző év azonos időszakáénál. A Világgazdaság által megkérdezett szakértők szerint előfordul 60 ezer forintos étkezési búzaár is, a takarmánygabona ára viszont jellemzően az étkezésié alatt van.

Feltételezik ezért, hogy az AKI által közölt árfordulatot a mintába kerülő egy-egy nagyobb volumenű, magasabb árú kötés okozhatta. Ám ezzel együtt igaz, hogy a takarmánybúza árát felhúzza a szomszédos országokba irányuló, vasúton és közúton történő export. Míg az előbbi kivitelét a Duna alacsony vízállása nem befolyásolja, a nagyobb volumenű étkezési búzáét igen, ami viszont fékezhette az áremelkedést.