Zsigó Róbert köszöntőjében hangsúlyozta: a fenntartható fejlődés ma már nem csak államok és nemzetközi szervezetek fontos ügye, hanem maguk a gazdasági szereplők is kezdeményezőivé válnak minden ágazatban a sürgető technológiai átállásnak. Fő célkitűzés a környezet elhasználódásának megakadályozása, amit úgy kell véghezvinni, hogy közben ne mondjunk le sem a gazdasági fejlődés, sem a társadalmi egyenlőség és igazságosság igényeiről. Mindezen célokat a mezőgazdaságban az unió Közös Agrárpolitikája (KAP) hivatott lebontani az egyes térségekre és folyamatokra.
Ma már nem kérdőjelezhető meg, hogy csak a fenntartható mezőgazdasági modell biztosíthatja az agrárgazdaság fejlődését. A növénytermesztésben a fenntarthatóságot az integrált növényvédelem jelenti. A növényvédőszer-gyártók részéről a legfőbb hozzáadott érték, a fenntartható mezőgazdaság egyik kulcsfontosságú előfeltétele az egyre modernebb technológiákat biztosító növényvédőszer-hatóanyag innováció – tette hozzá.
Az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár rámutatott: a mezőgazdasági termelés biztonsága túlmutat a megtermelt élelmiszer mennyiségi és minőségi biztonságán, magában foglalja az élelmiszertermelésre alkalmas környezet hosszú távú fenntartását is, aminek kiinduló pontja az agrárkörnyezet védelme, beleértve a termőföldjeink állapotának megőrzését, valamint az okszerű és fenntartható növényvédelmet.
„Magasabb fokozatra szeretnénk állítani a magyar mezőgazdaság teljesítményét” – fogalmazott a fórumon a mezőgazdaságért felelős államtitkár. Feldman Zsolt hozzátette, a hatékonyság növeléséhez a kormányzat stabil finanszírozási környezet kialakításával és stabil piaci környezet biztosításával tud közvetlenül segítséget nyújtani.
A mezőgazdaságért felelős államtitkár elmondta, a jövő agráriumának kialakításakor a fenntarthatóság, innováció és digitalizáció célrendszerét kell az eddigieken túlmenően még erősebben megcélozni a nagyobb teljesítmény érdekében. Ehhez elengedhetetlen a hazai agráriumhoz kapcsolódó, gazdálkodók és a tudásátadáshoz kapcsolódó intézmények közötti kapcsolat erősítése, illetve a tanácsadási szolgáltatások és innováció szintjének további emelése. Fontos előrelépés, hogy már elkészült a Digitális Agrárstratégia, amely megteremti a magyar mezőgazdaság digitális alapokra helyezésének kereteit. Ez illeszkedik abba a kormányzati modellbe is, amely a Digitális Jólét Programon keresztül fejleszti az országban a korszerű digitális környezetet.
Feldman Zsolt szólt még a 2020 utáni Közös Agrárpolitika (KAP) tervezéséről is. Ezzel kapcsolatban úgy érvelt: minden mezőgazdasági ország aggodalommal tekint a KAP büdzsé javasolt csökkentésére, ráadásul az eddig vázolt működési modell bizonytalanságot és kiszámíthatatlanságot hozhat a tagállamoknak és gazdálkodóknak a közvetlen jövedelempótló támogatások területén. Magyarország abban érdekelt, hogy a fenntarthatóság messzemenő figyelembevétele mellett a korábbinál egyszerűbb, átláthatóbb és kiszámíthatóbb támogatási rendszer működjön 2020 után.”
