Jelentősen hozzájárulhatnak a mezőgazdaság és a hozzá kapcsolódó feldolgozóipar fejlődéséhez az ipar 4.0 megoldásai, a kormány célja ennek segítése és gyorsítása, ezzel is növelve a magyar élelmiszeripar versenyképességének javítását az európai uniós piacon - mondta Zsigó Róbert, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára a FoodConf nemzetközi konferencián. Szavai szerint az ipar 4.0 megoldásai megfelelő választ adhatnak az iparágat jellemző magas munkaerőhiány miatt kialakuló kapacitáskorlátokra is.

Az államtitkár ismertette, hogy a feldolgozóiparon belül az élelmiszeripar a második legtöbb árbevételt és kibocsátást realizáló ágazat, egyben a második legnagyobb foglalkoztató is, majdnem 90 ezer emberrel. Az élelmiszeripar árbevétele meghaladta 2017-ben a 3600 milliárd forintot, az export aránya ezen bevétel egyharmada. Az ágazat eredményessége dimanikusan nő, az elmúlt öt évben a nyereség megduplázódott - tette hozzá.

Zsigó Róbert kifejtette, hogy az ipar 4.0 kifejezés a negyedik ipari forradalomra utalva az információs technológia és az automatizálás egyre szorosabb összefonódását, illetve ezen keresztül a gyártási módszerek alapvető változását meghatározó időszak összefoglaló neve.

Az ipar 4.0 révén óvatos becslések alapján is akár 10 százalékos hatékonyságnövekedés érhető el. Most az agráriumon, ezen belül kiemelten az élelmiszeriparon van a sor, hogy a már meglévő technológiákat ésszerűen alkalmazza sajátos feladataira - fűzte hozzá.

Az ipar 4.0 megoldásainak alkalmazásával az élelmiszeriparban is gördülékenyebbé és kiszámíthatóbbá tehető az ellátási a lánc, vagy előre diagnosztizálhatók a meghibásodások, így előre elkerülhetők a nem tervezett leállások. Továbbá növelhető az energiahatékonyság és garantálható az élelmiszerlánc biztonsági szabályozásnak való megfelelés - sorolta az államtitkár.

Kitért arra is, hogy az élelmiszeriparban az ipar 4.0-hoz kapcsolódó megoldások terjedését nehezíti az ágazat egyedi és heterogén jellege, annak 33 szakágazata és szakágazatonkénti eltérő vállalati mérete, valamint az előállítandó termékkörök vagy éppen termékek is más-más fejlesztési irányokat és megoldásokat igényelnek. Zsigó Róbert elmondta, hogy a jelenlegi elszámolási periódusban 2014 óta közel 230 milliárd forint támogatás áramlott az élelmiszeriparba állami és uniós forrásokból a beruházások ösztönzése érdekében.

Palkovics László, a Szent István Egyetem (SZIE) rektora megnyitó beszédében azt hangsúlyozta, hogy az élelmiszeriparban a hozzáadott értéket minél magasabb szintre kellene emelni, hiszen ez egyrészt gazdaságélénkítő hatású, másrészt kiemelten fontos a fogyasztók egészséges hazai élelmiszerellátásnak biztosításának érdekében.

Friedrich László, a SZIE dékánja elmondta, hogy az élelmiszeripar sikerének egyik záloga az alapanyag előállítása, a másik a hatékonyság, a racionális termelés, az állandó minőség megteremtése nemcsak alapanyag szinten, hanem az előállított élelmiszer, félkész és késztermék szintjén egyaránt. Ehhez egy irányított, kiszámítható termelés, gazdaságos működtetés társul, amely alapja a fenntartható működésnek is. Fontosnak említette még a humánerőforrás biztosítását, valamint az értékesítést is.

A háromnapos konferenciára 350-en regisztráltak, 10 ország képviselői jelentek meg, közel 50 előadás tárja fel az élelmiszerinnováció és technológia kapcsolódási lehetőségeit, legfontosabb szakmai kérdéseit.