A miniszter a világ legnagyobb mezőgazdasági vására, a Nemzetközi Zöld Hét (IGW) keretében tartott tanácskozásról az MTI-nek adott nyilatkozatában kiemelte, hogy a digitalizáció olyan forradalmi változáshoz vezet az ágazatban, mint egykor az eke, a növény-, és az állatnemesítés vagy a műtrágya megjelenése.
Mint mondta, hozzászólásában kifejtette, hogy az állam tudja vállalni a digitalizációhoz szükséges alapvető infrastruktúra megteremtését, és Magyarország az ötödik generációs mobil távközlési hálózat (5G) kiépítésével "nagyon jó úton halad", de a mérethatékonyság is fontos tényező.
A digitális beruházások megtérülése egészen más a nagyüzemi méretű agrárvállalkozások és a kisgazdaságok esetében, ezért azt is meg kell vizsgálni, hogy miként lehet esélyegyenlőséget biztosítani - fejtette ki Nagy István.
Minden kilencedik ember éhezik a világon, ezért az agrárium legfontosabb feladata minden ember ellátása élelmiszerrel, amihez nagy segítséget adhat a digitalizáció. Azonban az országoknak össze kell hangolniuk törekvéseiket - húzta alá a miniszter.
A digitalizáció hozzájárulhat a termelékenység növeléséhez és a fogyasztók azon jogos elvárásának teljesítéséhez, hogy a mezőgazdasági termékek nyomon követhetők legyenek a termőföldtől az asztalig. Segíthet az éghajlatváltozás elleni küzdelemben is, és hozzájárulhat a fiatalok számára is vonzó technológia környezet kialakításához - mondta Nagy István, rámutatva, hogy az agráriumban "a nemzedékváltás nemcsak Magyarországon, hanem szerte a világban nagyon fontos és kiélezett kérdés".
Az adatok feldolgozását és megosztását, cseréjét elősegítő digitalizációnak az időjárási katasztrófák megelőzésében, előrejelzésében és a védekezés megszervezésében is nagy szerepe van. De akár az állatnemesítésben is, hiszen ma már nem elég egy-egy ország adatait ismerni, a hatások felméréséhez elemezni kell a világszerte elterjedt apa- és anyavonalakat, amihez "szabad adathozzáférés szükséges" - fejtette ki az agrárminiszter.
Az IGW keretében folytatott tárgyalásairól szólva kiemelte, hogy tovább bővült a géntechnológiai módosításoktól (GMO) mentes szója termesztése mellett kiálló európai országok köre, ezúttal Guy Parmelin svájci mezőgazdasági miniszter aláírásával Svájc csatlakozott az Európai Szója Nyilatkozathoz, amelyet magyar-német-osztrák összefogással indítottak útnak.
Svájcot nagyon sokan tekintik példának, hiszen "az élen jár a környezet megóvásában", ezért csatlakozása "nagy erőt ad ahhoz, hogy Magyarország tovább folytassa a zászlóvivőként végzett munkát" a GMO-mentes mezőgazdaság megteremtéséért - mondta Nagy István.
Magyarország 2015-ben hirdette meg a Szövetség a GMO-mentes Európáért elnevezésű kezdeményezést. Ennek az összefogásnak az eredménye az Európai Szója Nyilatkozat, amelyet 2017 júliusában írt alá 14 EU-tagállam. Időközben számos további ország is csatlakozott, az EU-n kívülről is.
Az összefogás azt a gondot hivatott kezelni, hogy Európa mezőgazdasága, elsősorban az állattenyésztés nagymértékben függ a Dél-Amerikából behozott GMO-szójától. A nyilatkozatot aláíró országok támogatásukról biztosítják a szója és más pillangós növények termesztésének ösztönzését élelmiszeripari és takarmányozási célra.
Több mint 1700 kiállítóval, 115 ezer négyzetméteren nyílt meg a Nemzeti Zöld Hét (International Grüne Woche – IGW) Berlinben, amelyen Magyarország közösségi megjelenéssel képviselteti magát. A 2019. január 27-ig tartó nemzetközi vásáron hazánk 13 társkiállítóval – többek között helyben sült házi rétessel, füstölt termékekkel, hidegen sajtolt magolajokkal, kürtőskaláccsal és kalocsai népművészeti termékekkel – várja a látogatókat. A magyar standot dr. Nagy István agrárminiszter, dr. Györkös Péter Magyarország berlini nagykövete, valamint Ondré Péter, a megjelenést koordináló Agrármarketing Centrum ügyvezetője nyitotta meg.
Több mint 400 ezer látogató jelenlétére számítanak a 10 napos rendezvény alatt a Nemzetközi Zöld Hét (IGW) szervezői. A vásár idei partnerországa Finnország. A január 27-ig tartó IGW-n 61 országból 1750- kiállító vesz részt, ami rekord a vásár 93 éves történetében. Önálló nemzeti standdal 36 ország jelentkezik, ami szintén történelmi csúcs. Magyarország előkelő helyen, Franciaország és Lengyelország mellett kapott helyet.
„Társaságunk 2019-ben bruttó 600 négyzetméteren szervez közösségi standot 13 társkiállítóval, amelyben egy magyar bisztró és színpad is helyet kap. A többi között borokkal és mangalicából készített hústermékekkel, de gyógyteákkal, gyógynövényes mézekkel, hidegen sajtolt olajokkal és bonbonokkal is ismerkedhetnek a stand látogatói.
A kiállítás minden napján kóstoltatásokkal, színvonalas kulturális produkciókkal (néptánccal, népzenével, operettel és szalonzenével) maximalizáljuk a magyar stand látogatói számát és erősítjük a német közönség számára Magyarország pozitív imázsát” – mondta el Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum ügyvezetője a megnyitó alkalmával. A cégvezető hozzátette: „a vásáron való magyar megjelenése mind politikai, mind gazdasági téren elősegíti a magyar-német kapcsolatok további elmélyülését, amely hazánk szempontjából stratégiai fontosságú cél.”
Az IGW minden évben nagy népszerűségnek örvend a magyar kiállítók körében is, hiszen Németország hazánk legjelentősebb külkereskedelmi partnere a mezőgazdaság és élelmiszeripar területén.
A látogatók a vásárközpont mind a 26 csarnokában, 10 napon keresztül, mintegy 80 ország élelmiszer különlegességeit kóstolhatják meg. A vásár jelentőségét mutatja az is, hogy a berlini Nemzetközi Zöld Hét az európai agrárminiszterek és agrárszakmai képviselők legfontosabb találkozóhelye, s így az egyik leghatékonyabb eszköze az agrárkereskedelmi és agrárpolitikai együttműködések erősítésének.
