Hozzátette: emellett újdonság lesz még az is, hogy az idén először mutatják be az érdeklődőknek a FeHoVa egyik standján a 2021-ben Magyarországon megrendezésre kerülő Nemzetközi Vadászati és Természeti Világkiállítás (a vadászati világkiállítás) előkészületeit. A vezérigazgató megjegyezet: a rendezvény neve még folyamatosan alakul. A kiállításon mindig vannak és lesznek újdonságok, de folytatni kívánják azokat a hagyományokat, amelyeket a látogatók már megszerettek. Így például az idén is lesz „szarvasbőgő-verseny”, de megrendezik a múlt évben útjára indított Stihl favágóversenyt is. A preparátumversenyre 32 preparátum érkezett, 20 versenyző adta be munkáit. A verseny megrendezésével a Hungexpo szeretne hagyományt teremteni. Ganczer Gábor elmondta még, hogy az idei kiállításra 17 országból mintegy 300 kiállítót várnak. A látogatók száma pedig 4 nap alatt várhatóan eléri majd az 55-60 ezer főt. A vezérigazgató véleménye az volt, hogy a látogatók számát még lehet növelni.
Szilágyi Balázs, a FeHoVa kiállítás igazgatója még arról is beszélt, hogy a látogatók a FeHoVa-n csak készpénzmentesen fizethetnek a Hungexpo budapesti vásárközpontjában. A helyszínen a pénztárban vásárolt belépőjegyekért, a parkolásért továbbá a vásár területén lévő vendéglátó helyeken készpénz helyett bankkártyával vagy HelloPay kártyával lehet csak fizetni. Ismertette: az idén is várhatóan nagy érdeklődés kíséri majd a kiállítás programjai közül a trófeakiállítást, a vadászkutya-bemutatót illetve az akváriumnál tartott programokat valamint a sportfavágó-versenyt is.
Bajdik Péter az Országos Magyar Vadászkamara főtitkára elmondta: Magyarországon a múlt évi adatok szerint mintegy 65 ezer kamarai tagot tartanak nyilván. A Vadászkamarának valamennyi magyar vadász tagja, mert a tagság kötelező. A kamara pedig köztestületi szervezet. A nemzetközi tendenciákhoz hasonlóan hazánkban is növekszik a vadászok száma. Emellett tavaly a kamara külföldi vadászoknak 30 ezernél is több vadászati engedélyt adott ki, ami szintén növekedést mutat. Az ágazat árbevétele évente mintegy 20 milliárd forint körüli összeg – közölte Bajdik Péter. az Agro Napló kérdésére. A főtitkár ugyanakkor aláhúzta: a vadgazdálkodás nem nyereséges tevékenység.
Utalt arra, hogy kormányzati döntésekkel a kamaránál többletbevétel képződött, amit élőhely-fejlesztésre és a vadászatra jogosult szervezetek támogatására fordítanak az Országos Vadgazdálkodási Alapon keresztül. Ennek összege – az önerővel együtt, amelyet a vadászatra jogosultak fektetnek be – mintegy 1,7 milliárd forint. Ez azt jelenti, hogy közel 600 vadásztársaság kapott támogatást az elmúlt két évben az Országos Vadgazdálkodási Alapból. Ezeket az összegeket kizárólag élőhely-fejlesztési, élőhely-megóvási és vadgazdálkodási fejlesztéseket szolgáló létesítményekre és eszközökre fordították.
A főtitkár fontosnak tartotta, hogy a vadászatról a széles közvélemény is reális képet kapjon, ezért a FeHoVa-n is szerveznek programokat nemcsak a szakmai közönségnek, hanem az érdeklődő látogatóknak is. Ezért is mutatják be a FeHoVa-n „Vadászörökségünk” címmel azt a játékfilmet, amely a vadászati tevékenységet és a vadászatot népszerűsíti. A vadászkamara megkülönböztetett figyelmet fordít a fiatal generáció ismereteinek bővítésére ezen a területen, a környezettudatos nevelést szem előtt tartva és középpontba állítva. Ezt szolgálja az „Ismerd meg a vadászokat!” elnevezésű program is.
Tavaly a regisztrált horgászok száma több mint 35 ezerrel emelkedett az előző évhez képest, és így ma már mintegy 490 ezer regisztrált horgászt tartanak számon Magyarországon – mondta Dérer István, a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) alelnöke. Hozzátette: a horgászok száma még mindig növekvő tendenciát mutat, ami örömteli a MOHOSZ számára.
A múlt évben mintegy 15 ezren tettek horgászvizsgát. Jelezte: ez év január 1-jétől a horgászvizsga ingyenes és 20 másik közfeladattal együtt a MOHOSZ megkapta a vizsgáztatás jogát is ezen a területen. A szövetség azokat a közfeladatokat látja el még ezen kívül, amelyek pozitív hatással vannak mind a horgászatra, mind a természeti környezetre, mind pedig a halállományra. Hozzátette: a Magyar Horgászkártya bevezetésének köszönhetően közhiteles adatbázis épült ki e területen, és már több mint 300 ezren regisztráltak. Így a továbbiakban csak érvényes regisztrációt követően lehet egyesületi tagságot létesíteni, horgászvizsgát tenni és területi jegyet kiváltani – hívta fel a figyelmet az alelnök. Hozzátette: a horgásznyilvántartásba vételre regisztrálni és horgászkártyát igényelni a FeHoVa-n is lehet.
Az Agro Napló kérdésére elmondta: a horgászathoz közvetlenül kötődő piac mintegy 20-40 milliárd forintos értéket képvisel pénzforgalmi értelemben. Ennek a piacnak számos területe van, például a horgászjegy-értékesítéstől a horgász-turizmusig. Kitért arra, hogy az összes állami tulajdonú víz és állami tulajdonú halállománynak a halgazdálkodási hasznosító jogait a MOHOSZ kapta meg 15 évre, és ez a lehetőség kötelezettséget is jelent, hogy a területen működő más szervezetekkel együttműködve teremtsék meg a horgászok számára optimális feltételeket. Ennek érdekében már több jelentős projekt is folyik, például a Velencei-tavon vagy a Tiszán. Az a négy nagy vízügyi projekt, amely most folyik, egyenként is 15 milliárd forintot meghaladó összegű élőhely-fejlesztéses költségvetést jelent.
