A tájékoztatós szerint a belföldi édességgyártók idén további forgalomnövekedést várnak az édességek értékét tekintve, miközben az eladott édességek mennyisége változatlan lehet. Ennek oka, hogy egyre inkább ugyanis a minőségi, vagy a prémium terméket választanak a fogyasztók vásárlásaik során – erről Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke beszélt.

Évről évre folyamatosan és fokozatosan nő itthon a minőségi és prémium édesség iránti kereslet. Mind többen választják tudatosan a jó minőségű alapanyagokból előállított, magas hozzáadott értéket képviselő termékeket. Többek között a magas kakaótartalmú csokoládét, a  teljes kiőrlésű kekszeket, a puha gumicukrokat és a különleges édességeket. Például a tavalyi év egyik slágerét, a természetesen rubinvörös csokoládét.

A magyarországi piacon a fogyasztók mintegy 800 tonna húsvéti édességet fogyasztanak el minden évben. Ennek az édességmennyiségnek a növekedését az édességgyártók nem valószínűsítik, azt azonban igen, hogy egyre nagyobb arányt képviselnek majd a minőségi és prémium termékek. Újdonság a „superfoods” kategória térnyerése. A természetes, ellenőrzött forrásokból származó alapanyagokból készült termékekből egy kisebb adag vagy harapás is elegendő ahhoz, hogy mérsékelt kalóriabevitel mellett számos értékes tápanyaghoz jusson a fogyasztó. Húsvétra a gyártók olyan termékeket is bejelentettek, mint a rubinvörös csokitojás, a sajttorta ízvilágát idéző sajtos csokinyuszi, és megjelent a különféle módon pörkölt törökmogyoróval dúsított csokimókus is.

A csipszeknél tengeri sós, céklás és gyömbéres ízekkel válaszolnak a gyártük az új fogyasztói igényekre. Sőt egyes országokban még édes burgonyacsipszeket is bevetnek. De akár sós-karamellás, vagy éppen csokoládés csipszet is választhatnak a vevők. Mivel az édes csipsz a magyar ízlésnek kevésbé felel meg, ilyen termékekkel itt valószínűleg senki sem fog találkozni, de várhatóan Magyarországra is elérkezik majd a friss "wallops" őrület. A wallops egy három rétegű, jéghidegen tálalt bonbon, legbelül jégkrémmel, amit ropogós keksz vesz körbe, a kekszet pedig finom étcsokoládé borítja.

A különböző ízek párosítása, így az élmény fokozása sok gyártónál előtérbe került. Ezért olyan édességek jelennek meg várhatóan a közeljövőben a polcon, amelyek például a kókusz-karamell, a kókusz-mandula, az alma-lime, vagy az eper-mogyoróvaj ízeket kombinálják az előrejelzések szerint

A belsőn kívül az igényes külalak is lényeges: számos terméknél erősödik az ajándék jelleg, és a gyártók limitált szériás csomagolásokkal, egyedi díszítésekkel rukkolnak elő. A megújulás és innováció a csomagolás területén is elengedhetetlenné vált. Modern csomagolás nélkül már elképzelhetetlen versenyképes termékek forgalmazása, még kevésbé exportja. 

A csokinyúl és csokitojás több évtizedes uralma azonban az újdonságok mellett sem tört meg. Ez a két figura teszi ki a teljes húsvéti édességpiac körülbelül 80 százalékát, ami nem csoda, mert a húsvéti kultúrkörhöz a tojás, mint az újjászületés szimbóluma és a nyúl kapcsolódik a legerősebben. A megoldhatatlannak tűnő tyúk-tojás problémával szemben az elsőség megállapítható. A tojás előbb volt, mint a nyúl, mert a tojás már a XII. századtól a keresztény kultusz része. Míg a nyúl összekapcsolása a húsvéttal egy 300 évvel későbbi, nem pontosan tisztázott eredetű  német hagyomány. Ezt a német iparosok és a telepesek terjesztették el az egész világon.