Antal Gábor közölte: az idei termékdíjra 31 pályázat érkezett, 8 növénytermesztési és 23 állattenyésztési témában kívánt sikert elérni, közülük 5 volt a külföldi. Jelezte ugyanakkor azt, hogy a bírálat pártatlan, mivel a bírálatra felkért zsűri biztosítja, hogy kellő szakmai háttérrel ítélik meg a szakértők a pályamunkákat, így a bírálat objektivitása biztosított. Hozzátette: aki a nagydíjat megnyeri, annak a következő esztendőben nem kell kifizetnie a kiállítási hely díját félmillió forint értékig.
Az idei évben már eddig több százan jelentkeztek kiállítóként. Ez a szám azonban még nem végleges, mert még az utolsó pillanatokban is bővül a kiállítók köre.
A kiállítók három kiállítási csarnokot töltenek meg ebben az évben is. A kiállítás ideje alatt egy négy előadásból álló konferenciát is szerveznek az érdeklődők számára. Az egyik előadás témája az ammónia-kibocsátással lesz kapcsolatos, míg egy másik téma a juhtartásról szól majd. „A juhos konferencia” főként a gazdasági kárt okozó betegségeket járja körbe. Emellett a magyar juhászat bárányexport-lehetőségei is terítékre kerülnek egy előadásban. Továbbá lesz vadgazdálkodással kapcsolatos téma is, valamint egy állattenyésztési támogatásokról szóló előadás ugyancsak a programban szerepel. Ezek az előadások szakmai pontszerzési lehetőséget is kínálnak a résztvevőknek, mivel választható továbbképzési lehetőségként is szerepelnek a szóban forgó előadások, ismertetők.
Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára a díjkiosztó eredményét ismertető sajtótájékoztatón – ahol ismertették, hogy a két nagydíjat a szentesi Árpád-Agrár Zrt. valamint a piliscsabai UBM Feed Kft. kapta, az első cég a növénytermesztésben, míg a második az állattenyésztésben elért eredményeiért – elmondta: a magyar állattenyésztés ünnepe, a folyamatos innovációs képesség megjelenítője a XXVI. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok, amely idén az OMÉK társrendezvényeként várja a szakmai kiállítókat és az érdeklődő közönséget.
Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára a 26 év óta megrendezett állattenyésztési napokat a magyar állattenyésztés legnagyobb szabású vidéki rendezvényeként említette. Mint fogalmazott, a több évtizedes sikeres esemény garanciát jelent és méltóvá teszi arra, hogy az idei OMÉK társrendezvénye legyen. Az itteni megjelenéshez az agrártárca segítséget ad a tenyésztő szervezeteknek. A társrendezvényi státusz lehetővé teszi, hogy a nagy tradíciójú, országos vásár a tenyésztőknek és az állatoknak is komfortosabb helyszínt biztosítson. Dr. Feldman Zsolt hangsúlyozta, hogy az idei, 79. OMÉK fókuszában az élelmiszeripar, az innováció és a digitalizáció lesz.
Megemlítette: a szervezésben a Hód-Mezőgazda Zrt. mellett jelentős részt vállal a MÁSZ is. Ez olyan együttműködés, amely garanciát ad a rendezvénynek, ami méltóvá teszi a XXVI. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokat – amelyre május 9–11. között kerül sor Hódmezővásárhelyen –, hogy társrendezvénye legyen az OMÉK-nak. Kitért arra is: az OMÉK-ot szervező AMC szorosan együttműködik a Hód-Mezőgazda Zrt.-vel.
Az agrártárca számára fontos, hogy hasonló megújulási szándék érhető tetten az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon is, ahol évről évre mind az állattenyésztésben, mind a növénytermesztésben megmutatkozik a folyamatos innovációs képesség. De az innovatív szemlélet, a megújulási képesség a hódmezővásárhelyi vásáron is kulcsszerepet kap majd. Így a 26. alkalommal megrendezendő dél-alföldi esemény a XXI. század magyar mezőgazdasági újdonságait mutatja meg – mondta az államtitkár.
Dr. Wagenhoffer Zsombor, a MÁSZ ügyvezető igazgatója felhívta a figyelmet, hogy az idén is – mint szokott lenni – az állattenyésztésben jóval több pályázat érkezett, mint a növénytermesztésben, de az állattenyésztési napok elnevezésű rendezvénynél ez nem meglepő. Jelezte: az állattenyésztés általában összetett technológiai folyamatokat tartalmaz, és ez a szakma az elmúlt években nincs innováció híján. Így érthető, hogy az idén 23 pályázat érkezett az állattenyésztés területéről. Az egyes kategóriába a takarmányozás, állategészségügy tartozott, ide 11 pályázat érkezett. A második kategóriába az agrár-informatika és tartástechnológiába 12 cég adott be pályázatot. Az értékelést a bírálók egy már jól bevált módszer szerint végezték. A különböző szempontok szerint adott pontszámok összessége alapján állapították meg, hogy melyik pályázat kapja a nagydíjat, az, amelyiknek a legmagasabb volt az összesített pontszáma.
Dr. Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója kiemelte: „Túlzás nélkül állítható, hogy ha a fejlődést nézzük, és nyilvánvalóan nézzük, akkor az elmúlt 100–150 évben nem volt olyan időszak a mezőgazdaságban – és ezt globálisan értem –, hogy olyan nagy szerepe, jelentősége lett volna a fejlődésnek, az innovációnak, mint napjainkban.” Éppen ezért, aki az innovációra nem helyez kellő hangsúlyt, az nem lesz versenyképes és végérvényesen lemarad – húzta alá a főigazgató. Elmondta: nagyon érdekes pályamunkák születtek. Jelezte: a növénytermesztés kategóriában szomorúan vette tudomásul, hogy viszonylag kevés volt a pályázat. Ez szerinte nincs arányban azzal az innovációmennyiséggel, ami a magyar mezőgazdaságban keletkezik évről évre a növénytermesztés területén is. Közölte: a zsűri, amikor értékelte a pályázatokat, alapvetően három szempontot vett figyelembe.
Az egyik az innováció tartalma; a második, hogy az innováció mennyiben hazai; míg a harmadik szempont az volt, hogy az adott gazdasági társaság milyen hatást gyakorol saját szakterületére, az ágazatra és Magyarországon milyen hatása lehet az adott fejlesztésnek.
A XXVI. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok nagydíjasai: az UBM Feed Kft. és az Árpád-Agrár Zrt.
Dr. Gyuricza Csaba elmondta: az Árpád-Agrár Zrt. jövő januárban lesz 60 éves. A cég tevékenysége során mindig szem előtt tartotta az innovációt és tudta, hogy csak akkor képes talpon maradni és versenyképességi követelményeknek is megfelelni, ha az innovációra nagy hangsúlyt helyez. Ezt az elvet a cég vezetői maradéktalanul szem előtt tartották, és így a fejlődés érdekében nemcsak a cég profitált a bevezetett újdonságokból, hanem az egész ágazat is. Ilyen eredménnyel járt az a legutóbbi fejlesztés is, amikor az új üvegház átadásakor az hangzott el, hogy 23,7 millió palántát állítanak elő évente, aminek révén az egész magyar kertészetre így az ágazatra is közvetlen hatást gyakorolnak. Így ma nincs olyan család az országban, aki közvetlenül vagy közvetve nem találkozna az Árpád-Agrár Zrt. termékeivel. A Növénytermesztési nagydíjat azért az Árpád-Agrár Zrt. kapta, mert ez a cég felelt meg maradéktalanul a kitűzött kritériumoknak – fogalmazta meg véleményét Dr. Gyuricza Csaba (NAIK főigazgatója), indokolva az elismerést.
A képen balról jobbra: Antal Gábor és Dr. Csikai Miklós. Fotó: Mikola ZoltánBustyaházai László, az UBM Feed Kft. ügyvezető igazgatója az Agro Naplónak nyilatkozott. Az idei évben az Állattenyésztési Napok Nagydíját kiérdemlő cég kutatásainak lényege, hogy Magyarország folyamatosan szinten tartsa és fejleszteni is tudja pecsenyekacsa-előállítását, amelynek révén e területen európai nagyhatalom maradhat. Ezt pedig csak megfelelő takarmányozással lehet elérni, azaz állatfaj-specifikus takarmányértékelési rendszert alakított ki az UBM. Ennek segítségével sokkal hatékonyabb a tenyésztés és profitábilisabb a pecsenyekacsa nevelése. Ez azért fontos, mert a pecsenyekacsák számára Magyarországon évente mintegy 300 ezer tonna ilyen takarmány előállítását kell megoldani.
A képen balról jobbra: Dr. Feldman Zsolt, Antal Gábor és Bustyaházai László. Fotó: Mikola ZoltánA takarmány optimális összetételére vonatkozó kutatást a cég a keszthelyi egyetemmel közösen végezte. Mivel a kutatás eredményei kézzel foghatóak, a gazdasági előnyök pedig mérhetők, a kutatás jelenleg is zajlik. A szakemberek különféle alapanyagokat, receptúrákat tesztelnek. A kutatás révén az állattenyésztés hatékonysága növekedhet ezen a területen, ami a cégek nyereségében, profitjában is megmutatkozhat.
A díjkiosztóról bővebben ide kattintva olvashat!
(x)
