Új levelező, rendes, külső és tiszteleti tagokat választottak a Magyar Tudományos Akadémia májusi, 191. közgyűlésén. A közös akadémiai jelöltlistára 193-an kerültek fel, idén is szép számmal képviseltették magukat az agrártudományok. Művelőik közül rendes, levelező és tiszteleti tagokat is választottak, elismerve tudományos eredményeiket.

Az MTA háromévente választ levelező és rendes, valamint külső és tiszteleti tagokat (legutóbb 2016 májusában volt tagválasztás). A tagság feltételeit az MTA Alapszabálya, a jelölés és a választás szabályait az akadémikusválasztás eljárási szabályzata határozza meg.

Az Alapszabály szerint az a személy választható levelező taggá, aki rendelkezik az MTA doktora vagy annak megfelelő tudományos fokozattal, és aki tudományát elismerten és különösen magas színvonalon, alkotó módon műveli, valamint magyar állampolgár.

Rendes taggá az a levelező tag választható, aki akadémiai tagságának elnyerése óta jelentős tudományos eredményeket ért el.

Külső taggá azt az életvitelszerűen külföldön élő, tudományos tevékenységet külföldön folytató tudóst választhatják meg az akadémikusok, aki tudományát nemzetközileg kiemelkedő színvonalon műveli, magát magyarnak vallja, és szoros kapcsolatot tart a magyar tudományos élettel.

A tiszteleti tagságot olyan tudományos tevékenységet külföldön folytató tudós kaphatja meg, aki tudományát nemzetközileg kiemelkedő színvonalon műveli, és a magyar tudomány különleges megbecsülésére tarthat számot.

A mostani akadémikusválasztásra eredetileg 193 hazai és külföldi új tagot ajánlottak a tudományos osztályok. Az ajánláshoz hozzátartozik a javasolt személy tudományos tevékenységének értékelő ismertetése, megjelölve az ajánlott személy kiemelkedő tudományos eredményeit és azok hazai, valamint külföldi elismertségét. Fontos körülmény, hogy az ajánlottaknak rögzíteniük kellett publikációs és hivatkozási adataikat a Magyar Tudományos Művek Tárában (MTMT), s az MTMT munkatársai bibliográfiai szempontból ellenőrizték a jelöltek közleményjegyzékének adatait.

Az év elején a tudományos osztályok tagjelölő osztályüléseket tartottak, amelyeken szavazati joggal a hazai akadémikusok, tanácskozási joggal a külső és tiszteleti tagok vettek részt. A tagjelölő osztályülésen titkos szavazással, egyszerű szótöbbséggel (több mint 50% „igen” szavazattal) határoztak az ajánlott személy tagjelöltségéről. A szavazatok több mint felét megkapó ajánlottak kerültek fel a közös akadémiai jelöltlistára.

A választható új tagok számáról és a tudományos osztályok közötti elosztásukról az MTA Elnöksége döntött márciusában. Az új tagok számának elosztása során a testület a tudományágak fejlődését és arányos képviseletük elvét vette figyelembe. Az elnökség a tudományos osztályok között egyenlően el nem osztható helyek felét elsősorban azok között a tudományos osztályok között osztotta szét, amelyek az osztályok között egyenlően elosztott helyre női jelöltet fogadtak el, másodsorban olyan női jelölteket támogatott, akik az osztályuktól elnyerték a szavazatok több mint 50 százalékát, de a rangsorban elért helyük az egyenlően elosztott hely megszerzésére nem volt elegendő.

A megválasztott tagok:

Rendes tagok

IV. Agrártudományok Osztálya

Barna Balázs

MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Növényvédelmi Intézet

Budapesten született 1948-ban. 1996-tól a Mezőgazdasági Tudomány Doktora, az MTA levelező tagjává 2013-ban választották. Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet kutatóprofesszora. Szűkebb szakterülete a növényi betegség-ellenállóság.

Barna Balázs a növényi betegség-ellenállóság mechanizmusát tanulmányozza gazdaságilag jelentős növényeken. Részt vett a reaktív oxigénfajták és antioxidánsok szerepének tisztázásában (Molecular Plant-Microbe Interactions, 2013, 26, 599–605.). Az egészséges és a beteg növények fotoszintézisét, szénhidrát- és hormonösszetételét elemezte, és igazolta a növények rezisztenciájának összefüggését élettani állapotukkal (Plant Science, 2018, 267, 124–134.). Iskolateremtő egyéniség, számos PhD-hallgató és fiatal kutató munkáját irányítja. Levelező taggá megválasztása óta két D1, öt Q1, egy Q2, két Q3, egy Q4 angol és két magyar nyelvű dolgozata jelent meg, 1422 független hivatkozással, h-indexe 21.

Kovács Melinda

Kaposvári Egyetem, Agrár- és Környezettudományi Kar, Élettani, Biokémiai és Állategészségügyi Intézet, Élettani és Állathigiéniai Tanszék

Budapesten született 1959-ben. Summa cum laude állatorvos doktor (1982), kandidátus (1988), az MTA doktora (2005), az MTA levelező tagja (2013). A Kaposvári Egyetem Agrár- és Környezettudományi Karán a Mikotoxinok az Élelmiszerláncban Kutatócsoportot vezető egyetemi tanár. Szűkebb szakterülete a termelés-élettan, takarmány- és élelmiszer-biztonság, mikotoxikózisok.

Levelező taggá választása óta kutatási tevékenységének fő irányai: mikotoxinok interakciójának meghatározása in vitro rendszerekben és állatkísérletekben (Toxins, 2018, 10. online; Acta Vet. Brno, 2017, 86, 37–44.; Acta Vet. Hung., 2017, 65, 340–353.; J. Clin. Toxicol, 2015, 5; Paper, 264. online; World Mycotox J., 2016, 9, 613–622.), valamint a fumonizin B1 mikotoxin eddig még fel nem tárt hatásainak kimutatása (Toxicol Ind. Health, 2016, 32, 998–1012.; Res. Vet. Sci., 2016, 108, 38–46.). Felmérést indított el a magyarországi lakosság fumonizin B1 expozíciójának meghatározására. 2013 óta 35 tudományos közleménye jelent meg (IF: 51,2, h-index: 17). Doktori iskolát és MTA kutatócsoportot vezet.

Levelező tagok

IV. Agrártudományok Osztálya

Csákiné Michéli Erika

Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Környezettudományi Intézet,

Talajtani és Agrokémiai Tanszék

Szekszárdon született 1959-ben. Az MTA doktora 2004 óta. A Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Talajtani és Agrokémia Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, a SZIE Környezettudományi Doktori Iskola vezetője. Szűkebb szakterülete a talajképződés és a talajosztályozás.

Legjelentősebb hazai szakmai eredményei a hazai talajosztályozási rendszer diagnosztikai szemléletű korszerűsítéséhez és talajosztályozási kulcs bevezetéséhez kapcsolódnak. Nemzetközi jelentőségű eredménye a világ egyes országaiban eltérő módszerekkel jellemzett és osztályozott talajok összehasonlíthatóságát, továbbá egységes térképi és adatrendszerbe foglalását biztosító módszerek és útmutatók kidolgozása. Részt vett Európa 1:1 000 000 méretarányú talajtérképének, valamint Európa és Afrika talajatlaszának elkészítésében. E munkák jelentős nemzetközi elismertséget hoztak számára. Tudományos közleményeinek száma 190, az ezekre érkezett független hivatkozások száma 1695, h-indexe 19.

A gödöllői talajtani iskola vezetőjeként 18 PhD-hallgató munkáját irányította, tanítványai közül nemzetközi hírű kutatók, egyetemi oktatók és állami tisztségviselők kerültek ki. Az MTA Agrártudományok Osztályának doktor képviselője, az MTA Tudományetikai Bizottsága tagja. A Nemzetközi Talajtani Unió vezetőségi tagja. Az Agrokémia és Talajtan és a Geoderma Regional folyóiratok szerkesztőbizottsági tagja. Elismerései: Széchenyi Professzori Ösztöndíj (1998), ΓΣΔ The Honor Society of Agriculture, USA (2001), Szent István Egyetem aranyérem (2010), Doby Géza-díj (2013), az ELTE TTK címzetes egyetemi tanára (2014), Treitz Péter-érem (Magyar Talajtani Társaság) (2016), Grassalkovich-díj (Szent István Egyetem) (2017), Nagyváthy János-díj (2018), Brazil Talajtani Társaság Elnöki Medál (2018).

Popp József

Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Agrárközgazdasági Tanszék

Bonyhádon született 1955-ben. Az MTA doktora 2008 óta. A Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának egyetemi tanára és intézetigazgatója, 2012 óta a DE Ihrig Károly Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola vezetője.

Szűkebb szakterülete az agrár-közgazdaságtan. Legtöbbet idézett munkáiban a globális élelmezés-, energia- és környezetbiztonság közgazdasági összefüggéseit vizsgálta (Renew. Sust. Energy Rev., 2014, 32, 559–578.), továbbá a növényvédelem ökonómiai elemzésével foglalkozott (Agron. Sustain. Dev., 2013, 1, 243–255.). Nevéhez fűződik a GM-növények gazdasági hatásainak átfogó elemzése (AJPS, 2013, 4, 1547–1553.; IFAMR, 2018, DOI: 10.22434/IFAMR2017.0065). Az integrált multitrofikus haltermelő rendszerek (IMTA) jövedelmezőségét és fenntarthatóságát is vizsgálta (Sustainability, 2018, 10, 1, 177.; Reviews in Aquaculture, 2018, DOI: 10.1111/raq.12260).

Több hazai és nemzetközi monográfia, illetve monográfiafejezet szerzője (Soil Quality and Biofuel Production, 2010; Biofuel Crop Sustainability, 2013). Rangos nemzetközi konferenciákon (OECD, Európai Parlament, Európai Bizottság, FAO stb.) szerepelt plenáris előadóként, és az EASAC munkacsoportjának tagja volt 2016–2018 között. Hét hallgatója szerzett PhD-fokozatot. Az MTA AKB elnöke. Munkáját Akadémiai Díjjal (2011) és Honoris Causa címekkel (Pannon Egyetemen és Delhi School of Professional Studies and Research) is elismerték. Szerkesztőbizottsági tag többek között az Amfiteatru Economic (Q2) és a Journal of Reviews on Global Economics (Scopus) szakfolyóiratokban. Folyóiratcikkeinek száma 190, ebből 14 Q1 (7 D1), 20 Q2 (összes IF: 91), a független hivatkozások száma tudományos közleményeire 940, ebből 560 nemzetközi folyóiratokban.

Veisz Ottó Bálint

MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Mezőgazdasági Intézet

Téten született 1955-ben. Az MTA doktora 2000 óta. Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetének igazgatója, a Pannon Egyetem címzetes egyetemi tanára. Szűkebb szakterülete a kalászos gabonák abiotikus stresszrezisztenciájának kutatása, nemesítése, a klímaváltozás mezőgazdasági hatásainak tanulmányozása.

A világon elsők között indított klímaváltozást szimuláló kutatásokat fitotronban. Eredményeit az általa koordinált program elfogadásával az EU az FP7-REGPOT-2007-1 pályázat keretében Magyarországon elsőként ismerte el. Elsők között állapította meg az őszi búza fagyállósági szintjének változását és a kromoszómákon lévő fagyállósági gének eltérő működését (Euphytica, 1989, 43, 41–45.). Amerikai kutatókkal MRI-eljárással vizsgálta a búza bokrosodási csomójában a víz fagyási folyamatát, és feltárta a részleges fagykár okát (Plant Cell Environ., 1995, 18, 535–544.; Plant Cell Environ., 1996, 19, 33–42.). A SEE-ERA.NET EU project (ID: 10273) koordinátoraként irányította a Közép- és Kelet-Európai Régióban a genetikai források fenotípusos jellemzését a stressztolerancia növelésére (Euphytica, 2012, 186, 139–151.). Francia kutatókkal kimutatta a búza vernalizációs igényének és fotoperiódusos érzékenységének jelentőségét a genotípusok klimatikus alkalmazkodóképességében (J. Exp. Bot., 2012, 63, 847–857.). 753 közleményéből 285 a tudományos publikáció. Összes IF: 87,22; független hivatkozások: 1348, h-index: 22. Vezető és meghatározó nemesítője 8 zabfajtának és 9 durumbúzának. Társ­nemesítője 63 őszi búzafajtának, valamint társfeltalálója 47 szabadalmi oltalomban részesített találmánynak, melyeket több mint 4,5 millió hektáron ter­mesztettek. Közreműködik az ELTE, SZIE és a PE doktori iskoláinak képzésében. Öt hallgatója szerzett PhD-fokozatot. Munkáját Jedlik Ányos-díjjal és Akadémiai Díjjal ismerték el.

VIII. Biológiai Tudományok Osztálya

Padisák Judit

Pannon Egyetem, Mérnöki Kar, Környezettudományi Intézet, Limnológia Tanszék

Budapesten született 1955-ben, MTA doktori címét 1999-ben szerezte meg. A Pannon Egyetem Mérnöki Kar Környezettudományi Intézetének igazgatója, egyetemi tanár. Szűkebb szakterülete a limnoökológia, ezen belül a fitoplankton tér-idő mintázatainak elemzése.

A modern magyar limnoökológia nemzetközileg is ismert, kiemelkedő alakja. 2002-ben Limnológia Tanszéket alapított a Pannon Egyetemen, 2013 óta MTA–PE Limnoökológiai Kutatócsoport vezetője. Fokozatot szerzett PhD-hallgatóinak száma 21 (11 egyéni és 10 társtémavezetés), közülük hárman rendelkeznek az MTA doktora címmel, és eddig az ő témavezetésükkel tízen szereztek PhD-fokozatot. Több külföldi egyetemen tanított vendégprofesszorként. Pályafutása során elsősorban a fitoplankton társulásökológiájával foglalkozott. Kutatási eredményeit a szakterület rangos folyóirataiban publikálta, tevékenységével nemzetközi szinten jelentősen hozzájárult a sok gyakorlati vonatkozással (például: ökológiai állapot monitorozása, vízminőség) is rendelkező tudományterület fejlődéséhez.

 A Wolters Kluwer majd Springer Kiadó gondozásában 6 szerkesztett könyve és 5 szerkesztett folyóiratkötete jelent meg. Tudományos közleményeinek száma 364 (MTMT: 2018. 09. 01). Első/egyetlen szerzős cikkek száma 33, utolsó szerzős cikkek száma 100. E munkákra a disszertációs és egyéb típusúak nélkül 6600, azokkal együtt 9400 független hivatkozás ismert. A European Journal of Phycology és a Freshwater Reviews szerkesztőbizottságának tagja, a Hydrobiologia szerkesztője. Választott elnöke az MTA Ökológiai Tudományos Bizottságának, az Országos Tudományos Diákköri Tanács Biológiai Szakmai Bizottságának, a Pannon Egyetem Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanácsának. Az Országos Doktori Tanács alelnöke, az Academia Europaea rendes tagja.

Külső tagok

IV. Agrártudományok Osztálya

Koncz Csaba

Max-Planck-Institut für Züchtungsforschung; MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont, Növénybiológiai Intézet

Kecskeméten született 1954-ben. Egyetemi doktori, MTA kandidátusi és doktori értekezéseit 1979-ben, 1984-ben és 2000-ben védte meg. 1978-tól a Szegedi Biológiai Központ munkatársa, jelenleg tudományos tanácsadója. 1984-től a kölni Max-Planck-Institut für Pflanzenzüchtungsforschung (Max-Planck Növénynemesítési Intézet) csoportvezető kutatójaként közel 30 éven át biztosította a két intézet közötti folyamatos a DFG által támogatott kutatócserét és együttműködést.

Jeff Schell munkatársaként megalkották a növényi molekuláris genetika és nemesítés alapjául szolgáló transzformációs módszereket és vektorrendszereket. 1984–86-ban publikálta az első Magyarországon előállított transzgenikus dohány- és lucernanövényeket. Az első Arabidopsis inszerciós génmutációk azonosítása mellett nevéhez fűződik a 6. ismert növényi növekedési hormoncsalád, a brassinoszteroidok felfedezése. Eddigi 184 közleménye 13 320 (11 882 független) idézetet kapott (impaktfaktor 929,727; h-index 62). A Plant Journal és a BMC Plant Biology stressszekciójának volt szerkesztője, 1995-tól EMBO-tag, 1998-ban az Észak-Rajna Westfáliai Akadémia Karl-Arnold-díjával tüntették ki.

Tiszteleti tagok

IV. Agrártudományok Osztálya

Eva Zažímalová

Cseh Tudományos Akadémia

1955-ben született Prágában. 2017 márciusa óta a Cseh Tudományos Akadémia elnöke. Tanulmányait az Univerzita Karlova v Prazén (Károly Egyetem) folytatta 1974–1979 között, ahol biokémikusként végzett. Kutatómunkája a prágai kísérleti botanikai intézethez kötődik, 2007-től az intézet igazgatójának nevezték ki 2012-ig. A Károly Egyetemen habilitált 2004-ben, majd professzori kinevezést kapott 2013-ban a növényanatómia és -élettan tudományában. Tudományos munkája a növényi hormonok molekuláris mechanizmusának feltárására koncentrált, és ezen a területen ért el nemzetközileg elismert eredményeket.

Legeredményesebb munkái a növényi növekedést szabályozó auxin metabolizmusának feltárására terjedtek ki, valamint annak sejten belüli transzportjára. Tudományos eredményei a mezőgazdaságban hasznosulnak. Ötvennél több tudományos közleménye jelent meg nemzetközileg jegyzett folyóiratokban, hivatkozásainak száma meghaladja a 3800-at, h-indexe 27. Tagja az Európai Akadémiának.