Zsigó Róbert, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára konferencia nyitó előadásában elmondta: a magyar édességgyártás eredményessége látványosan nőtt. A mintegy 250 vállalatot felvonultató és közel 5 ezer alkalmazottat foglalkozató szakágazat árbevétele a 211 milliárd, nyeresége pedig a 9 milliárd forintot is meghaladta a múlt évben. Hasonlóan biztató az édességgyártás külkereskedelmi teljesítménye is, a négy évvel korábbi adatokhoz képest tavaly a csokoládékészítmények exportja közel 30 millió euróval, importja mintegy 60 millió euróval emelkedett.
Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke jelezte: szükség lesz a továbbiakban is a fejlesztések támogatására, mert a klímakrízis a világ élelmezését, az élelmiszeripar, és azon belül az édességgyártás alapanyag-ellátását is veszélyezteti; sőt, ezzel párhuzamosan gyorsan alakulnak át a fogyasztói igények, vásárlási szokások is.
Hozzátette: a globális felmérések szerint az étkezések harmadát előre csomagolt élelmiszerekkel, negyedét vendéglátóhelyeken oldják meg az emberek. Így az előrejelzések szerint a következő tíz évben akár ezer százalékkal is nőhet majd az ételkiszállításra leadott rendelések száma. Idézte a Mondelez friss jelentését (State of Snacking) miszerint a nassolás étkezéssé alakul át: például a millenniumi generáció 70 százaléka főétkezések helyett inkább a tartalmas snack-ek fogyasztást preferálja. A vásárlók ugyanakkor nemcsak az újdonságot keresik, hanem továbbra is ragaszkodnak a megbízható, tradicionális márkákhoz és az édesség nyújtotta örömökhöz.
A fogyasztók az élvezet mellett értékelik a kiegyensúlyozott és a speciális étrendbe illeszthető élelmiszeripari termékeket, és fontos szempont számukra a gyártó hitelessége, megbízhatósága és a elkötelezettsége a fenntarthatóság iránt. Mindezért az édességgyártóknak versenyképességük további megőrzéséhez, erősítéséhez olyan fenntartható megoldásokat kell találniuk amelyek egyaránt ötvözik a legjobb hagyományokat és az innovatív válaszokat az új kihívásokra. E célok teljesítése érdekében indította el az Európai Édességgyártók Szövetsége, a CAOBISCO a „treatwell” – „kezelje jól, gondoskodó módon a fogyasztót” - kezdeményezést, amelyben a hazai szövetség is részt vesz.
Ürge-Vorsatz Diána, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (UN IPCC) a kibocsátás-mérséklésekkel foglalkozó munkacsoportjának alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy szélsőséges időjárást okoz a klímaváltozás, amelynek következményeit többek között már a mezőgazdaságban is lehet tapasztalni. Magyarországon 1 Celsius fokos felmelegedés is 10-15 százalékkal visszavetette például a négy fő gabonafajta terméshozamát. Ha folytatódik a trend, akkor az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) előrejelzése szerint az évszázad végére például a kukorica hozama akár 35 százalékkal, a búzáé pedig 25 százalékkal csökkenhet. A burgonya pedig 30 év múlva már egyáltalán nem fog megteremni hazánkban. Más előrejelzések szerint pedig akkorra már a kakaó termesztésre is alkalmatlanná válhat a klíma az egyenlítői övezetben. Így az édességgyártás egyik különösen fontos alapanyaga 2050-re teljesen eltűnhet az éghajlatváltozás következtében.
Sipos Katalin, biológus, - a Természetvédelmi Világalap hazai szervezetének - a WWF Magyarországnak az igazgatója arra figyelmeztetetett, hogy sok állat élőhelyét veszítheti, közöttük a beporzó rovarok is a globális felmelegedés, valamint a termőterületek túlhasznosítása miatt. Mindez pedig az embereket körülvevő természeti környezetet is jelentős mértékben pusztítja.
A szervezet biodiverzitást mérő, legfrissebb jelentése (2018 Living Planet Index) szerint a vadon élő állatok népessége 1970 és 2014 között több mint 60 százalékkal csökkent, azaz mindössze negyven év alatt a felénél is kevesebbre esett vissza. A méhek esetleges eltűnésével azonban nem csupán a mézről kell majd lemondaniuk az embereknek, hanem a beporzás elmaradásának katasztrofális következményeivel is szembesülniük kell, az a mezőgazdaságban a növénytermesztés ellehetetlenülhet.
A biológus szerint közgazdasági rendszerek jelenleg nem árazzák be a természeti erőforrások túl használata miatt bekövetkező károkat. A természet a gazdaság számára láthatatlanul pusztul, holott az emberiség fennmaradásához nélkülözhetetlen funkciókat lát el. A Föld lakossága az 1900-as évek elején számlált 2,5 milliárd főről a XXI. század végére ennek négyszeresére, 10 milliárdra gyarapodhat. Ekkor – az előrejelzések szerint - az emberek több mint 60 százaléka nagyvárosokban fog élni, miközben már jelenleg is 1,7 bolygónyi természeti erőforrást emészt fel éves szinten a Föld lakossága. A klímaváltozás és a túl használat mostani folyamatai mellett nehéz lenne megjósolni, milyen súlyos nehézségekbe ütközik majd a világ élelmezése 2100-ban – vélekedett a szakértő.
Vladimir Rakhmanin, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) európai és közép-ázsiai regionális képviselője arról adott tájékoztatást, hogy sorra kötelezik el magukat az ágazat multinacionális szereplői, hogy működésüket karbon-semlegessé teszik, vállalásaikban gyakran a nemzeti kormányokat is megelőzve.
Világszinten azonban a haszonnövények és a haszonállatok 40 százalékát kisgazdálkodók termesztik és tenyésztik. De az európai édességgyártók zöme is a kis- és középvállalatok közé tartozik. A piac kisebb szereplői például kevésbé tudnak hatni ellátási láncokra, mint a multinacionális vállalatok. Ezért az etikus és fenntartható működést erősítő innovációs törekvéseikben is nagyobb támogatásra van szükségük a világon mindenütt. Az európai élelmiszeripari vállalatok a felhasznált pálmaolaj 74 százalékát például fenntartható forrásból szerzik be, a globális átlag azonban csupán 20 százalék - szögezte le.
Dr. Gyimes Ernő, a Szegedi Tudományegyetem Élelmiszermérnöki Intézetének docense hangsúlyozta: a modernkori fogyasztó új ízélményeket keres. Egyre több sikeres termékgyártója szakít a megszokott ízvilággal, és új, sokszor meghökkentő ízkombinációkat alakít ki. Ide tartozik a kevésbé ismert egzotikus gyümölcsök, mint például a licsi, valamint a Távol-Keleten népszerű pitaja (sárkánygyümölcs) íze. Sok esetben a különleges íz mellé meglepő állománytulajdonság, textúra társul. Ilyen például a csokoládéba kevert ropogós keksz, a „robbanós” cukor, és még sok más meghökkentő párosítás.
Terjednek a funkcionális édesipari termékek, amelyekben biológiailag előnyös hatású anyagok találhatók, így fogyasztásuk bizonyítottan élettani előnyöket biztosít a fogyasztóknak. Míg régebben az édességeket inkább alkalmi jelleggel, élvezeti célból fogyasztották az emberek, addig ma már napi gyakorisággal kerül erre sor, a termékek kedveltsége és elérhető ára miatt.
Előnyössé is tehetik ezt a gyártók, ha olyan összetevőkkel dúsítják az édességeket, amelyek igazoltan pozitív élettani hatással bírnak. E funkcionális élelmiszerek általános piaci helyzetét elemezve az tapasztalható, hogy az elmúlt tíz évben ez a piaci szegmens dinamikus növekedést mutat. Még olyan időszakokban is töretlen volt a fejlődés, amikor a világgazdaságot a pénzügyi válság indukálta recesszió jellemezte. A funkcionális termékek sikere elsősorban annak köszönhető, hogy a fogyasztók egészségtudatossága erősödik.
Nagy Miklós, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség főtitkára szerint a csomagolástechnikában többek között a nanotechnológia és a háromdimenziós ételnyomtatás is innovatív megoldásokhoz segítheti a gyártókat a közeljövőben. Rámutatott azonban arra is, hogy a műanyagszennyezés az élelmiszerpazarlás visszaszorításával is csökkenthető, és azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a mikro-műanyagok jelentős része más forrásból, például a gumiabroncsok és a kültéri festékek kopásával kerül környezetünkbe.
Összességében levonható az a következtetés, hogy mindenki tehet és mindenkinek tennie is kell azért, hogy a következő évtizedben, valamint a mostani század derekán és végén is etikus módon előállított, beszerzett minőségi alapanyagokból a tudatosan vásárló fogyasztók igényeihez illeszkedő, élvezetes, és a kiegyensúlyozott táplálkozásba illeszthető édességek készülhessenek fenntartható módon az emberekhez. Ebben egyetértettek a konferencia résztvevői az előadásokat kísérő panelbeszélgetésen is.
