A GVB-ken belül elkülönülnek a Gazdasági Együttműködési Vegyes Bizottságok, a Gazdasági Együttműködési Kormányközi Vegyes Bizottságok és a Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottságok, néhány kivételes esettől eltekintve a szakértői, valamint plenáris ülésekre a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) képviselői is állandó meghívást kapnak – tájékoztat legfrissebb, a testületek tevékenységét bemutató ismertetőjében a köztestület.

Az ülések előkészítése folyamán a korábbi ülések jegyzőkönyveit és intézkedési terveit a KKM megküldi a meghívottak számára és további információt kér arra vonatkozóan, hogy milyen előrelépések történtek a korábbi megállapodásokban. Újonnan felmerülő együttműködési igény esetén annak kidolgozott részleteit és a felek mindenkori álláspontját is megkapják az érintettek.

A KKM Gazdasági Vegyes Bizottságokért Felelős Főosztályán jelenleg négy földrajzi területért felelős referatúra (Afrika és Közel-Kelet, Eurázsia, Európa, Latin-Amerika és Távol-Kelet) működik. A GVB-k a külgazdasági célok megvalósításának egyik legfontosabb eszközeként megfelelő keretet adnak az adott relációban meglévő kétoldalú együttműködési területek, a széles értelemben vett gazdasági kapcsolatok áttekintéséhez és fejlesztéséhez. A GVB-ülések fő célja a jövőbeli potenciális együttműködési területek beazonosítása.

A GVB-k működése és az üléseken való aktív részvétel jelentős hozzáadott értéket képviselhet a rendszeres kormányközi interakciók révén a magyar vállalatok külföldi piacokon történő megjelenésében, nemzetközi export- és importlehetőségek kialakításában, fejlesztésében. Az új együttműködések kialakítására szabályozott keretek között nyílik lehetőség, ugyanis az érdeklődőnek nem egyedül kell egy idegen struktúrában helyt állnia. Hazai igények esetén a NAK továbbítani tudja a nemzetközi környezetbe a felmerült lehetőségeket vagy ötleteket, új kapcsolatokat kialakítva, akár új piacra lépési lehetőséget biztosítva ezzel a kamarai tagoknak. Ez jó lehetőség azoknak a cégeknek, amelyek még nem tudnak teljesen önállóan nyitni a partnerországok felé.

Bár a koronavírus-járvány miatt 2020-ban több tanácskozást vagy elhalasztottak vagy online formában tartották meg, a háttérfolyamatok továbbra is zajlanak. A KKM folyamatosan koordinálja a teendőket az együttműködésekkel kapcsolatban, biztosítja az információk és előrehaladások összegyűjtését és a partnerek közötti terjesztését. Így amikor az ülések megtartása lehetségessé válik, az együttműködések könnyebben folytatódhatnak.

Addig is fontos, hogy a hazai gazdálkodók tudjanak a GVB-k működéséről, és arról, hogy lehetőség van különböző országok egyes mezőgazdasági ágazataival új kapcsolatok kiépítésére a felmerülő igényeknek megfelelően. Ezen kívül a járvány miatt előállt nehéz helyzetben akár új irányból érkező segítséget is jelenthet egy kölcsönös együttműködésen alapuló új kapcsolat kialakítása.

A GVB-k felől érkező lehetőségeket a NAK Stratégiai és Vidékfejlesztési Igazgatósága a szakterület szerint illetékes országos kamarai osztályok felé továbbítja. A téma iránt érdeklődők közvetlenül is kereshetik az igazgatóság külkapcsolati csoportját, amelynek tagjai bővebb tájékoztatást adnak a lehetőségekről, illetve adott esetben a konkrét teendőkről, valamint képviselik a kamarai érdekeket és vállalásokat a KKM irányába.

A NAK eddigi tevékenysége főleg az üzleti és kereskedelmi kapcsolatok bővítése érdekében tett kölcsönös tájékoztatás, valamint együttműködési területek megfogalmazása volt, többek között az adott évi mezőgazdasági kiállítások listájának megküldésével, illetve a releváns szakterületek azonosításával.

A következő félévben, a KKM által koordinált gazdasági együttműködések keretében az alábbi országokkal, illetve szövetségi tartománnyal várhatóak közös tanácskozások: Azerbajdzsán, Bajorország, Bulgária, Egyiptom, Georgia, Kambodzsa, Malajzia, Mongólia, Románia, Szaúd-Arábia, Szerbia, Üzbegisztán, Vietnám. A 2021-es együttműködési kezdeményezések jelenleg az alábbi országokat és mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatokat, területeket érintik vagy érintették: így Romániát, ahol folyik közvetlen kapcsolat kialakítása a két ország mezőgazdasági magánszektorának képviselői között, a magyar cégek felajánlásai alapján együttműködés kialakítása a zöldség- és gyümölcsfeldolgozáshoz szükséges gyártósorok modernizációja terén. Ilyen ország továbbá Üzbegisztán, ahol együttműködés alakulhat ki a NAK, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ) és az Üzbég Állategészségügyi és Állattenyésztés Fejlesztési Állami Bizottság között. Szaúd-Arábiában a tapasztalatcsere az állattenyésztés, a növénytermesztés, a kertészet és az élelmiszeripar területén lehet ígéretes. Kazahsztánban a magyar tejtermékek kazah piacra történő kerülésének elősegítése és kapcsolódó projektek beazonosítása a megoldandó feladat.