Az ELKH ATK kutatói szerint a szociális információ terjedése társas életmód hiányában is kialakulhat, és hasonlóan fontos populációdinamikai következményekkel járhat, mint a csoportalkotó állatfajok esetében. A jelenségnek növényvédelmi szempontból többek között a beporzók, a kártevők–természetes ragadozók, illetve az egymással versengő kártevőfajok közötti kapcsolatokban lehet eddig fel nem ismert jelentősége.
Az ELKH ATK NÖVI Állattani Osztályának munkatársai egy a témát összefoglaló cikkben amellett érveltek, hogy a szociális információ egyedek közötti terjedése nem feltétlenül korlátozódik a csoportos életmódú fajokra, hanem jóval elterjedtebb lehet az állatvilágban annál, mint ahogyan azt korábban feltételezték. A kutatók a tanulmányukban összegyűjtötték azokat a kísérletes munkákat, amelyek az utóbbi években a nem csoportalkotó fajoknál bizonyították a szociális információ használatának a képességét, továbbá bemutatták azokat a feltételeket, amelyek fontos szerepet játszhatnak a szociális információ egyedek közötti terjedésének a létrejöttében. Ezenfelül javaslatot tettek a jelenség vizsgálatának és elemzésének módszerére is, nem csoportalkotó fajok esetében.
Egy további publikációban pedig számítógépes szimulációval azt is bizonyították, hogy a ragadozóelkerülési viselkedés fajtársak által történő másolása véletlenszerűen mozgó egyedekből álló zsákmánypopulációkban alapvetően befolyásolja mind a zsákmány-, mind a ragadozópopuláció dinamikáját. Az eredmények alapján a szociális információ zsákmánypopulációban történő használata a ragadozó–zsákmány kölcsönhatás gyengüléséhez, és a két populáció fluktuációjának a megszűnéséhez vezethet – tartalmazza az összegzés.
(A tanulmányok a Frontiers in Ecology and Evolution, illetve az Evolutionary Ecology folyóiratok decemberi számában jelentek meg.)
