Sok tanulsággal szolgált, hogy a növényeket kiásva a talaj állapotáról (szerkezet, tömődöttség, nedvesség, növényi maradványok állapota stb.) is képet kaphattunk. (A határszemle végén, egy fejlődésében gátolt búza esetében sok tanulsággal szolgált, amikor a tábla talajába egy ásónyomnál mélyebbre is „bekukkantottunk”...)

Ottlétünkkor az őszi káposztarepcében a gazdaság 3000 literes permetező gépe éppen az aktuális állománykezelésnek kezdett neki: rovarölő szer, fiziológiás lombtrágya és a növények fejlődését támogató biostimulátor kombinációjával. A szárbaindult állományban mostanra már felülről is jól láthatók a repce virágai (zöld bimbós állapot). Az idősebb, alsó levelek a fagy, az önárnyékolás és a természetes öregedés hatására sárgulnak, illetve lassan lehullanak. A szárat felvágva jól látható, hogy a főág és az oldalágak végén folyamatos a virágok differenciálódása. A virágok alatti fiatal levelek is sorban bekapcsolódnak a fotoszintézisbe. (Megjegyzés: Élettanilag az a levél számít aktívnak, amelynek levéllemeze már a fény felé fordult, kiterült.) Az ún. forrás korlátozott repce esetében most az a legfontosabb, hogy a virágzás és becőfejlődés idejére minél nagyobb legyen a növények levélfelület indexe (azaz az egységyni területre eső levelek felületének összege), és a raktározott keményítő (cukor) mennyisége minél több legyen.

A megbeszélést késő délelőtt a gazdaság egyik őszi búza tábláján folytattuk. A gabona főhajtását felvágva megállapítottuk, hogy a növények szárba indultak. Ez élettanilag azt jelenti, hogy a kalászemeletek, rajtuk a kalászkák kialakultak, tehát a növények száma (1. terméselem), a kalászok száma (2. terméselem) után a 3. terméselem is véglegesedett. A búza kalászkezdeményein megkezdődött a virágrészek differenciálódása (kialakulása), azaz a padkánkénti szemek számának „megalapozása”. Ez a folyamat egészen a levélhüvely megduzzadásáig (ún. hasban kalász állapot) tart. Ezalatt minden, a gabonát érő hatás, ami a fejlődését támogatja vagy hátráltatja, a kialakuló szemek végső számát fogja befolyásolni. Az ún. elnyelő korlátozott búza esetében ez (a szemek száma) a végső hozam szempontjából kiemelt fontosságú. A kalászhányásig a növényápolási munkák során arra kell figyelni, hogy a sarjhajtások és kalászok elhalását meggátoljuk, illetve minden fellépő káros környezeti hatást – ha lehet – minél előbb feloldjunk/kezeljünk.