Az ATK közreműködésével jött létre a „Hazai és export célra nemesített, ökostabil, értékálló magyar kukoricahibridek” című pályázat és az AgroMo klíma- és környezetadaptív döntéstámogató rendszer is, amelyeket a bírálóbizottság elismerésben részesített.

Hazai és export célra nemesített, ökostabil, értékálló magyar kukoricahibridek

A korszerű termesztéstechnológiához alkalmazkodó, bőtermő kukoricahibridek előállítását az ATK a Bázismag Kft-vel közösen valósította meg. A kutatók külön hangsúlyt fektettek arra, hogy olyan hibrideket állítsanak elő, amik a kontinentális klímára jellemző szélsőséges éghajlathoz képesek alkalmazkodni, és a Kárpát-medencében gyakran előforduló kórokozókkal és kártevőkkel szemben is ellenállók. Az előállított törzsek keresztezésével létrehozott hibridek közül széles körű, az ország határain is túlnyúló tesztelések során választották ki a legjobbakat.

A fajta-szortimentek közül a Gazda, az Mv Maxima, az Mv Siloking, és az Mv Massil hibridek a kiváló agronómiai tulajdonságaikkal, illetve hosszú élettartamukkal és életteljesítményükkel is kiemelkedtek.

Emellett a szakemberek nem álltak meg a termék előállításánál, hanem olyan országokat kerestek, ahol hibridjeik sikerre számíthatnak mind agronómiai, mind üzleti szempontból. Így jutottak el ezek a hibridek határainkon és a környező országokon is túlra, többek között Franciaországba, Spanyolországba, Portugáliába, Törökországba, Iránba, Ukrajnába, Üzbegisztánba.

A sikeres innováció legfontosabb referenciája a pozitív visszajelzés a termelők, illetve a vetőmagvásárlók részéről: 26 évvel a Gazda, 25 évvel az Mv Maxima, 16 évvel az Mv Siloking és 15 évvel az Mv Massil piacra kerülése után még mindegyik hibrid vetőmagja iránt jelentős az igény itthon és az exportpiacokon egyaránt.

AgroMo: klíma- és környezetadaptív döntéstámogató rendszer

Az AgroMo egy webalapú, integrált modellezési keretrendszer, amelyet az ATK, az ELTE TTK Meteorológiai Tanszéke, illetve az ELKH-hoz tartozó MTA-SZIE Agroökológiai Kutatócsoport közösen fejlesztett ki. A rendszer három fő pillérre épül: egy világszínvonalú kísérleti platformra, egy adattárházra (data warehouse), valamint egy szimulációs agro-ökoszisztéma modellre, ami napi léptékben képes szimulálni a talaj-növény rendszer folyamatait.

Az AgroMo lehetővé teszi, hogy a mezőgazdasági szakemberek a változó környezeti és gazdasági feltételek mellett is fenntartható növelést célzó stratégiákat dolgozzanak ki. Az innovatív rendszer emellett a mezőgazdasági eredetű környezet- és klímakárosító rizikófaktorok csökkentéséhez is hozzájárulhat.

Konkrét felhasználási területei közé tartozik többek között: a környezet nitrát- és foszforterhelésének csökkentése, az aszálykárbecslés, klímaváltozási hatástanulmányok és alkalmazkodási stratégiák készítése, valamint a klíma- és környezettudatos szemléletformálás. Az AgroMo hozzájárul az élelmezésbiztonság és az élelmiszerbiztonság fejlesztéséhez, a digitális mezőgazdaság kiterjesztéséhez, a fenntartható, környezet- és klímatudatos erőforrás-gazdálkodás megerősítéséhez, az agrárszektor versenyképességének növeléséhez, továbbá a környezetvédelmi kockázatok és a klímaváltozás negatív hatásainak csökkentéséhez is.

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program, azaz GINOP projektje keretében megvalósuló AgroMo rendszer sikerét fémjelezi, hogy számításait, eredményeit felhasználták a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR) kialakításánál, valamint a Nemzeti Ökoszisztéma-szolgáltatás Térképezés és Értékelés (NÖSZTÉP) projekt során is – tartalmazza az ismertetés.