Nagy István a 30. Zöld Civil Országos Találkozó megnyitóján többek között arról beszélt, hogy segíteni kell az együttgondolkodást környezetről, megoldásokat kell keresni a problémákra, mindezt összefogva, közös asztal mellett, "ahol helye van a politikának, a szakembereknek és a civil szférának egyaránt". „Mindannyiunk közös felelőssége, hogy a természeti és környezeti ügyeket illetően folyamatos legyen a párbeszéd” - fogalmazott.
A miniszter emlékeztetett arra: az alaptörvény is rögzíti az egészséges környezethez való jogot, amelyet minden magyar ember számára biztosítani kell. Ebben a szellemben dolgozik az Agrárminisztérium (AM), amely a kormánnyal az elmúlt 10 évben jelentős lépéseket tett a környezetvédelmi célok megvalósítása terén, nemcsak a szűk értelemben vett környezetvédelmi ágazat, hanem az integrált környezetvédelmi szemlélet és a kormányzati feladatmegosztás miatt több más szakterületen is.
Jelezte, hogy 2011-ben a levegőminőség javítására indult el a kis méretű részecskekibocsátás csökkentésére vonatkozó ágazatközi program, amelynek keretében több mint 300 milliárd forint értékben valósultak meg intézkedések számos ágazatban. Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat 2012-2016 között mintegy 3 milliárd forintos beruházásból újult meg, az idei évtől pedig közel 300 millió forintos éves fejlesztési keretet biztosítottak, például a műszerek cseréjére. Megújultak a magyarországi nagyvárosok stratégiai zajtérképei és intézkedési tervei az elmúlt két évben, erre 750 millió forintos kormányzati támogatás jutott. Mindezen felül tavaly a kormány 922 millió forintot biztosított a zajtérképezés uniós szinten kötelező új számítási módszerének hazai megalapozására - sorolta Nagy István.
Arról is említést tett, hogy az Országos Környezeti Kármentesítési Program keretében a vegyi anyagokkal szennyezett területek megtisztítására, azaz kármentesítésre 2010 és 2020 között 360 szennyezett területen 153 milliárd forint hazai forrást költöttek. Újdonságként, egy hazai találmány jóvoltából az idei évtől újrahasznosítják a mezőgazdaságifólia-hulladékokat, az országszerte kihelyezett gyűjtőkonténerekből költség- és energiahatékony módon új termékeket, ládákat, dobozokat, szekrényeket állítanak elő.
Az agrártárca vezetője beszélt arról is, hogy kiemelt figyelmet fordítanak a gyermekek élményalapú környezeti nevelésére, valamint a lakosság tájékoztatására, szemléletformálására is. A Zöld Óvoda és az Ökoiskola programokban évről érve növekszik az intézmények száma, eddig már több mint ezer magyarországi iskola csatlakozott.
Kiemelt terület a településfásítási program, amely hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország fával borított területe 24-ről 27 százalékra nőjön. Az Agrárminisztériumban már készül a biológiai sokféleség megőrzését taglaló, a következő tíz évre szóló nemzeti stratégia kidolgozása, amelybe a társadalom minél szélesebb rétegeit bevonják - mondta Nagy István. Beszélt az agrártárcához tartozó 10 nemzeti park igazgatóság folyamatos fejlődéséről, az itt dolgozók száma tíz év alatt megduplázódott, az éves költségvetésük pedig megnégyszereződött.
Az általuk üzemeltetett ökoturisztikai létesítmények száma 276-ról 342-re növekedett, mindeközben a látogatószám harmadával növekedett. "Az Agrárminisztérium minden eddiginél többet, közel 38 milliárd forintot fordít természetvédelmi fejlesztésekre". A források kétharmada élőhelyek helyreállítását szolgálja, az utóbbi években több mint 100 ezer hektáron javult az ország természeti területeinek állapota - emelte ki a tárcavezető.
Mint mondta: a civil szervezetek természetvédelmi munkáját is támogatják, 2018-tól a tárca a hagyományos LIFE-pályázatokhoz évi 400 millió forint többletforrást biztosít, ami a civil szervezetek számára is hozzáférhető. A nemzeti önerőalapnak köszönhetően az Agrárminisztérium eddig összesen több mint 3,4 milliárd forint hazai támogatást nyújtott 45 szervezet 22 környezetvédelmi és természetvédelmi LIFE-projektjéhez kapcsolódóan - ismertette Nagy István.
A háromnapos találkozó főszervezőjeként Laki György, az Éghajlatvédelmi Szövetség alelnöke azt mondta: hozzászoktunk az éghajlatváltozás jelenségeihez, de ez a radikális változás nem normális. Védenünk kell a természetet az ember érdekében, mert "a természet jól elvan a homo sapiens nélkül", de az ember nincs meg a természet nélkül, a zöld szervezetek szerint már a 24. órában vagyunk.
Fotók: AM
