A múlt hét közepétől bár több időjárási front is átvonult hazánk fölött, ezek nagyobb csapadékot nem hoztak. A heti csapadékösszeg jellemzően 3 mm alatt maradt. Azonban az elmúlt 30 és az elmúlt 90 nap is országszerte jóval csapadékosabb volt a sokéves átlagnál (1., 2. ábra), ez alól csak Sopron térsége kivétel, ahol domborzati okok miatt a délnyugatról érkező nedves levegőből csak kevés csapadék esik. Az ország döntő részén az elmúlt három hónap csapadéktöbblete 80-130 mm között alakul. A talajok felső egy méteres rétege telített állapotban van, a bő egy hetes csapadékszünet időt adott a víz mélyebb rétegekbe való szivárgására, és az alföldi belvíz kiterjedésének csökkenésére – olvasható az Országos Meteorológiai Szolgálat agrometeorológiai jelentésében, melyet az Agro Napló is megkapott.
A hőmérséklet az elmúlt héten csökkent a korábbiakhoz képest: a múlt hét második felében az átlag körül alakult, majd január utolsó és február első napján ismét nagy területen 10 Celsius fok közelébe melegedett a levegő (3. ábra). Éjszakánként többször előfordultak fagyok, ami az idei januárban már-már ritkaságnak számított. A leghidegebb reggel hétfőre alakult ki, ekkor -1 és -9 fok közé hűlt le a levegő (4. ábra). Az elmúlt 30 nap átlaghőmérséklete 3-6 fokkal haladta meg a szokásos értéket (5. ábra). Eddig a télen számottevő talajfagy nem alakult ki, néhány kevésbé felhős éjszakán tudott megfagyni a talaj fölső néhány centiméteres rétege.
Az őszi vetések jellemzően jó állapotban vannak, bár az Alföldön foltokban vízborítás van a vetésekben (6. és 7. ábra), amelyet egy ideig tűrnek a növények, de ha ez elhúzódik, akkor kipusztulnak. A tartósan enyhe idő nem tett jót a növényeknek, megzavarta a vegetációs ciklusukat, ráadásul hideg hiányában a kártevők és kórokozók sem ritkultak. A túl enyhe idő különösen a gyümölcsfákra veszélyes: ha túl korán véget ér a mélynyugalmi állapotuk, később érzékennyé válnak a fagyokra. A mogyoró virágzása már az északkeleti országrészben is tart.
Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr és Békéscsaba körüli területre vonatkozó agrogramokon[i] (8. és 9. ábra). Augusztus utolsó dekádjában több hullámban jelentős csapadék hullott, így az őszi káposztarepce vetése a történelmi aszály után már kellően nedves talajba történhetett. A csapadékos idő szeptemberben is folytatódott, így a repce szépen kelt és gyorsan fejlődött. Az őszi kalászosok vetéséhez az október első felét jellemző száraz idő és optimális nedvességtartalmú talaj kedvező körülményeket teremtett. A hónap közepétől a talaj felső rétege egyre jobban kiszáradt, nehezítve ezzel a kelést. A november első hetében érkezett csapadékra igen nagy szükség volt az egyenetlenül kelt táblák egységesedéséhez, a sokáig kitartó enyhe időben az állományok kellően megerősödve indultak a télnek. A decemberi újabb bőséges csapadék hatására a talaj egyre mélyebb rétegei nedvesedtek át, töltődtek föl az Alföldön is, ami a növények tavaszi-nyári fejlődéséhez nélkülözhetetlen. Az év első hónapjában folytatódott az esős idő, egymást követő mediterrán ciklonok hoztak országszerte kiadós csapadékot, melyet a talaj már befogadni nem tudott, így egyre nagyobb területen jelentek meg a belvízfoltok, elsősorban az Alföldön. Január második felére már az ország túlnyomó részén elérte, a középső országrészben 100-150 mm-rel meg is haladta a szeptember eleje óta összegzett csapadék az őszi vetésű növények számára optimális mennyiséget. Január végén szárazabbra és kevésbé enyhére fordult az idő, de az igazi tél ekkor sem érkezett meg.
A tenyészidőszak kezdete óta tartó szokásosnál enyhébb idő hatására az összegzett hőösszeg számottevően meghaladja az optimális értéket, a déli országrészben kétszerese annak.
A folytatásban erős lehűlés érkezik, de előtte pénteken még egy kiterjedt csapadékzóna vonul át hazánk fölött hóval – esővel vegyesen. Szombattól pedig már sarkvidéki eredetű légtömeg kezdi elárasztani nagy sebességgel, viharossá fokozódó széllel a Kárpát-medencét. Szombaton még előfordulhatnak záporok, ezt követően aztán a jövő hét közepéig már kicsi a csapadék esélye és több órás napsütés is várható. Az egy heti összcsapadék többnyire 2 és 10 mm között valószínű. A hőmérséklet csúcsértéke nagy területen csak kevéssel 0 fok fölött, vasárnaptól északkeleten az alatt várható. A hét utolsó napjától szigorodnak az éjszakai fagyok is, helyenként -10 fok alá is csökken a hőmérséklet. A jövő hét első fele lehet a tél eddigi leghidegebb periódusa, ekkor már számottevő talajfagy is kialakulhat, és a hideg a növényeket is nyugalomra inti.
Kövesse napról-napra az agrometeorológiai elemzéseket az Agro Napló főoldalán: www.agronaplo.hu!
[i] Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
