Elmondta: a felmérésben szereplő élelmiszereket a szakmai szervezetekkel egyeztetve választotta ki az élelmiszerlánc-biztonsági hatóság. Pillanatnyilag a kiválasztott élelmiszerek között még nincs benn minden élelmiszer-kategória, de a kategóriák számát a következő felmérésekben folyamatosan bővíteni fogják. A most kiválasztott élelmiszerek olyan kategóriákba tartoznak, amelyeket a hazai élelmiszer-előállítók és gyártók, azaz a hazai élelmiszeripar hagyományos módon és kellő mennyiségben elő tud állítani, vagyis Magyarország önellátási szinttel rendelkezik és alapélelmiszernek minősülnek. Azaz mindennapi élelmiszerekről van szó, és ezekben a kategóriákban nincsenek különleges áruk, például tengeri halak vagy egzotikus gyümölcsök. A mérésre kiválasztott Magyarországon működő kiskereskedelmi láncok szintén jól reprezentálják a hazai élelmiszer-kiskereskedelmet, vagyis a Nébih szakemberei a tíz legnagyobb forgalmú láncot vizsgálták.
Kasza Gyula jelezte: a nemrégiben lefolytatott kutatásnak már voltak előzményei, 2010-ben, 2014-ben és 2020-ban is a mostanihoz hasonló felmérés már folyt. A 2020-as vizsgálat módszertana megegyezik a mostani vizsgálatéval. Akkor csaknem 40 ezer terméket vizsgáltak a szakértők 16 árukategóriában, 10 kiskereskedelmi lánc üzleteiben. Ezeknek az áruknak valamivel több mint 70 százaléka (70,5 százalék) származott magyar beszállítóktól. Ez mintegy 8 százalékos visszaesést jelentett a 2014-es állapothoz képest. A felmérések már eddig is azt eredményezték, hogy a magyar élelmiszerek egyre szélesebb körben és egyre nagyobb figyelmet kaptak a kereskedőktől.
A mostani felmérésnél a vizsgálatot végző kutatók ismét személyesen keresték fel az üzleteket, és a kiválasztott termékeket egyesével kézbe véve vizsgálták meg azokat, ahogyan azt a vásárló is megteszi. A jelenlegi vizsgálat során két lédig kategóriával bővült a vizsgált termékek köre, vagyis a csemegepultban vizsgálták a sertéskarajt és a csirkemellet. Ezeket a termékeket ugyan nem vették kézbe, de egy tudatos vásárló szemszögéből tették a megállapításokat a pultban látható jelölések (feliratok és zászlók) alapján. Nem vizsgáltak a kutatók a háttér-dokumentációt, csak azt rögzítették, amit egy felkészült fogyasztó is láthat a boltban. Mindezek során fényképes dokumentációt készítettek, hogy ki lehessen zárni a hibalehetőségeket, amely alapján egy pillanatfelvétel készült az ország boltjaiban található élelmiszer-kínálatról. Ez arra nagyon jó eszköz, hogy egy napi kínálatot megmutasson, de hogy egy nappal előbb vagy egy nappal később mi volt az üzletekben, azt természetesen nem árulja el. Viszont mivel nagyon sok üzletet néztek meg a szakemberek, a kutatók úgy vélik, hogy végül is kiegyenlített adatokat kapnak. Az átmeneti hiányokat ugyanis a nagy elemszám kisúlyozza. Ezt a módszertant egyeztették a szakmai és a tudományos szervezetekkel is.
Kasza Gyula felsorolta a termékkategóriákat is. így vizsgálták: a friss sertés- és csirkehúst csomagolva; húskészítményeket három kategóriában: külön a sonkát, külön a szalámikat és szárazkolbászokat, valamint külön a párizsit és a virslit; a folyadéktejeket, beleértve a friss tejeket, az ESL és UHT tejeket is; a tejtermékeket négy kategóriában: a joghurtokat, a túrót-tejfölt-kefirt, a sajtokat és a vajat; a tojást; a mézet; a zöldségeket, gyümölcsöket, (a Magyarországon szezonális termékekre fókuszálva); a hazai előállítású gyümölcslekvárokat és dzsemeket; a száraztésztákat; a konzerveket: a csemegekukoricát és a meggybefőttet, mint referenciatermékeket; a kiváló minőségű élelmiszer (KMÉ) védjeggyel rendelkező termékekre kategóriától függetlenül is figyelmet fordítottak a szakemberek. Ezeket az árukat a 10 legnagyobb kereskedelmi lánc üzleteiben vizsgálták a kutatók, azaz az Aldiban, az Auchanban, a CBA-ban, a Coopban, a Lidlben, a Metróban, a Penny Marketben, a Reálban, a Sparban és a Tescóban. Három statisztikai nagyrégióban – Közép-Magyarország, Alföld és Észak, valamint Dunántúl – elemezték a kínálatot a szakemberek a fent említett élelmiszerkiskereskedelmi láncok két-két üzletét alapul véve. Így a szakemberek összesen 60 üzletet kerestek fel személyesen 2021. szeptember 16. és 2021. november 12. között.
A kutatók a vizsgálat során rögzítették a márka- és terméknevet, a terméktípust, a kiszerelés – azaz a csomagolás – adatait, a gyártót és a forgalmazót, a származási helyet, ha többféle származási hely volt, akkor valamennyit, a csemegepult esetében a zászlót és a feliratot is rögzítették, az állategészségügyi jelölés is szerepel a rögzített adatok között, valamint a KMÉ (Kiváló Minőségű Élelmiszer) védjegy és számos más védjegy is, amennyiben volt az árun.
A kutatók 40339 terméket vizsgáltak egyedileg, és azt állapították meg, hogy a magyar termékek kínálati aránya ebben a vizsgált időpontban 71,3 százalék volt, ami csaknem 1 százalékos növekményt jelent az előző vizsgált időponthoz viszonyítva. A hazai tulajdonú láncok üzleteiben a magyar termékek aránya 77,7 százalék volt, míg a nemzetközi láncokéban 68,6 százalék volt ez az arány. Az osztályvezető megjegyezte: ez első ránézésre ugyan nem tűnik soknak, de tekintettel arra, hogy az élelmiszerek nagy mennyiségben forgalmazott termékek, ez a növekedés mégis jelentősnek minősíthető, és bíznak abban, hogy ez egy pozitív trend kezdete. Megállapították, hogy továbbra is fennáll a különbség a hazai és a nemzetközi láncok kínálata között. Azaz a magyar kiskereskedelmi láncok átlagosan 9 százalékkal több magyar élelmiszert forgalmaznak, mint a külföldi érdekeltségű üzletláncok. Hét láncnál növekedést, három láncnál pedig csökkenést tapasztaltak a kutatók a magyar élelmiszerek kínálatában. A magyar áruk kínálatában a Coop (82,2 százalék) és a CBA (78,7 százalék) vezet, és hozzájuk felzárkózott az Auchan (73,7 százalék) is. A magyar termékek kínálata ugyanakkor legnagyobb mértékben a Lidlben (9,1 százalék) és az Aldiban (3,2 százalék), valamint az Auchanban (2,6 százalék) nőtt. A Spar kínálata az átlagos (70,7 százalék), azaz a mintegy 70 százalékos mérték körül mozgott a magyar élelmiszerek kínálatát tekintve, míg az átlaghoz a Tescónak (66,9 százalék), a Metrónak (66,8 százalék) a Lidlnek (65,2 százalék) és a Pennynek (65,0 százalék) még fel kell zárkóznia.
A kategóriák eredményeit ismertetve az osztályvezető elmondta: a korábbi felméréshez képest a csirkehús és a tojás újra növekedést mutatott, ez a két árukategória ugyanis a múlt évben is emelkedett az előző felmérés adataihoz képest. A magyar tojás 3 százalékkal nagyobb arányban volt jelen a polcokon, mint korábban. A tej aránya szintén magas bázisról indulva ugyancsak tovább emelkedett. A lista tetején a friss élelmiszerek vannak, míg a lista alján a magasabb hozzáadott-értékű termékek találhatók. Ez utóbbiak jelentős mennyiségét továbbra is általában importból szerzik be a kereskedők – magyarázta Kasza Gyula. Emlékeztetett: a múlt évben a kutatók a joghurtot emelték ki, mint negatív példát, amelynél a legnagyobb arányú volt a csökkenés, ez most tovább romlott, mivel kevesebb hazai előállítású joghurtot kínálnak az áruházláncok, mint korábban.
Jelezte: a szóban forgó kutatás benchmarkká, azaz teljesítményértékeléssé vált a kereskedők számára, mivel az a tapasztalat, hogy az alulteljesítő kategóriák eladási arányát a felmérés alapján szeretnék növelni a kiskereskedelmi üzletláncok Magyarországon. Ez több kereskedelmi lánccal folytatott megbeszélésen is kiemelt kérdéskörként szerepelt. Ennek eredményeként egyes területeken már eredmények is mutatkoztak. Az eredményeket azonban befolyásolja, hogy sok olyan terméket találtak a felmérést végző szakemberek, amelyek esetében a fogyasztó nem képes megállapítani a termék származási helyét. Ezek nem szabálytalanságok, csak több származási hely is fel van tüntetve a csomagoláson, vagy csak egyszerűen annyit írnak a csomagolásra, hogy a származási hely az EU. Ez lehet magyar, de akár más országban gyártott termék is. A nem beazonosítható származási helyű termékeket a kereskedelmi láncok javaslatára külön kategóriaként kezelik a továbbiakban, de továbbra sem számítják be a magyar termékek közé.
Emellett voltak az élelmiszer-biztonságot nem veszélyeztető hibák, mint például egy-egy zászló lemaradt a termék jelölésekor a húsokról vagy a zöldségekről. Ezért a jövőben a Nébih a kiskereskedelmi láncokat külön is tájékoztatja a náluk tapasztalt javítható hiányosságokról és azok javítási lehetőségeiről, hogy fejleszteni tudják a fogyasztói tájékoztatást.
A kutatási adatok elemzése jó kiinduló pontot jelenthet a hazai élelmiszeripar és a szakpolitika számára a további, különféle fejlesztési lépések megtételére, fejlesztési programok támogatására. A világon ugyanis szinte minden térségben felértékelődtek a hazai ellátási láncok. Ezt pedig az orosz–ukrán háború tovább erősíti. A helyi gazdaság prosperitása ugyanis egy ország gazdasági ellenálló-képességét is növeli. A helyi termékek emellett elősegítik a fenntarthatóságot az élelmiszerláncban, valamint vidékfejlesztési szerepük is van. Magyarországon, ahol elnéptelenedő térségek is találhatók, mindez különösen fontos lehet. Továbbá arról a multiplikátor hatásról sem lehet megfeledkezni, amit az élelmiszeripar fejlődése jelent egyes térségekben, mivel ha az élelmiszeripar 1 eurónyi többletkibocsátást tud felmutatni, ez az egész gazdaságra nézve további 3 euró többletkibocsátást jelent. A multiplikátor hatás annak köszönhető, hogy szinte nincs más olyan ágazat, amely olyan sok beszállítóval, illetve beszállító ágazattal tart kapcsolatot, mint az élelmiszeripar.
A Nébih osztályvezetője jelezte azt is, hogy a múlt évihez hasonló felmérés elvégzése az idén is várható, amely előtt szakmai egyeztetést tartanak majd a szakmai szereplőkkel, ahogy korábban is történt. A helyszíni felmérések helyszíneit és időpontjait azonban a továbbiakban sem jelentik be előre, annak érdekében, hogy az eredmények a valóságos állapotokat tükrözzék – mutatott rá Kasza Gyula. Hozzátette: a kínálat mellett a kereslettel is foglalkozni kell, ezért a Nébih a saját eszközeivel erősíteni kívánja a későbbiekben is a fogyasztói tudatosságot. Ezért is helyez megkülönböztetett figyelmet arra a hatóság, hogy ösztönözzön mindenkit arra, hogy az ár mellett más szempontokat is mérlegeljen a vásárláskor, és fordítson figyelmet az otthoni élelmiszerhigiéniára és a környezeti fenntarthatóságra is, például úgy, hogy csökkenti az élelmiszerpazarlását és helyi, hazai terméket választ. Ezt szolgálja az „Ételt csak okosan!”, a „Maradék nélkül” és a Szupermenta termékteszt is, valamint a Nébih Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegye, amely a minőséget hivatott garantálni, és a tejtermékeket követően nemsokára megjelenik a húsok és húsipari termékek csomagolásán is.
A fogyasztók ugyanis igénylik, hogy a Nébih szakemberei ne csak azt mondják meg, hogy mit ne egyenek az emberek, hanem adjanak tanácsot abban is, hogy mit érdemes vásárolniuk. Ennek a kérésnek tett eleget a Nébih azzal is, hogy honlapján közzétette az ünnep előtt, hogy hogyan érdemes húsvéti sonkát vásárolni. A rövid videóban ugyanis az országos főállatorvos ad tanácsokat, hogy e területen mit érdemes figyelembe venni és szem előtt tartani a vásárláskor – fejezte be összefoglalóját Kasza Gyula, a Nébih Kockázatmegelőzési és Oktatási Osztályának osztályvezetője.
