A termeléssel párhuzamosan a szomszédos település szövetkezeténél dolgozott, mint növényorvos és növénytermesztési ágazatvezető 2019 január végéig. Ezt követően tért haza Nagyrédére, hogy minden figyelmét a családi gazdaság feladataira fordíthassa. Ennek fontos előzménye volt, hogy 2017-ben megvették testvérével a helyi termelőszövetkezet szántóföldi és szolgáltató üzletágát, a Nagyréde Agrár Kft.-t. A saját és bérelt, nagyjából 750 hektár szántóföldjük mellett közel 200 hektár területen végeznek bérmunkát integrációban a többnyire barna erdőtalajokon, továbbá közel 10 hektáron folytatnak szőlőművelést.

A táblák között nagyon sok az apró és alaktalan, amőbaformájú, ezért a korábbi, hagyományos vetőgépnél sok mag ment kárba, mert az összes vetőkocsi vetett, így oda is került, ahová nem kellett volna. A felokosított vetőgépünkkel nincs ilyen gond: se rávetés, se ablakos vetés nem fordul elő. A pontos beállításnak köszönhetően vetőkocsinként tudunk szakaszolni, amivel jelentős menynyiségű magot spórolunk meg – mondta Bucsok Norbert Dávid. A Precision Planting vetéstechnológiai megoldásaival 2020-ban ismerkedtünk meg. Számunkra a vetés az egyik legfontosabb alapja a növénytermesztésnek, ezért nyitottak vagyunk minden olyan fejlesztésre, ami az egyenletes tőtáv és vetésmélység meg valósítását segíti elő. A technológia sokat számít a kelési egyenletesség, a kijuttatott tőszámpontosság és további fontos vetési tényezők szempontjából. Annak idején az IH Cyklo géppel kezdtünk, majd egy Rau következett, ma pedig egy Monosem végzi a feladatot, amit fokozatosan okosítottunk fel.

A vetőkocsik átalakításával összességében egy új, modern vetőgép vásárlásához képest fele áron jutottunk el oda, hogy pontosan, precízen, az előre megadott beállításoknak megfelelően el tudunk vetni. A gazdaembernek persze a lap alja számít, a végeredményt tekintve a felülvetések és a kihagyások elkerülésével összesen 10 százalékos költségmegtakarítást értünk el a vetőmagnál. A kísérleteinkben többször is 15–20 százalékos pozitív eltérés volt a hozamban. Sokat számított, hogy szenzorral szereltük fel a vetőgépet. Például amikor vetésnél láttuk, hogy a nedvesség 5–5,5 centiméteren található, a szenzor pedig mutatta, hogy a relatív nedvesség csökken, és tudtuk, hogy nem várható eső, 0,5–1 centiméterrel növeltük a vetésmélységet, így lejjebb kerültek a magok oda, ahol több nedvesség volt.

Ezzel elértük, hogy egyszerre, robbanásszerűen kelt az állomány, így nem kellett a heterogén kelés és emiatt a nehezen tervezhető betakarítás miatt aggódni. Ez a napraforgónál és kukoricánál is nagyon fontos a szárítás szempontjából. A 2020-as kísérletek eredményei meggyőztek minket, hogy a két kultúra vetésében is nagy előrelépést jelent a fejlesztés, ezért 2021-ben már a gazdaságunk teljes területén így vetettünk. A 6 soros Monosem vetőgépünkre a Precision Planting fejlesztésének részeként mikrogranulátum-szórót is szereltettünk, amivel starter műtrágyát és talajfertőtlenítőt is egy menetben tudunk kijuttatni.

Nagyon fontos figyelni a megfelelő minőségű vetőmag megvásárlására, az egyenletes kaszatra és a lehető legnagyobb ezermagtömegre is. Nálunk a PIONEER hibridek váltak be. Ha pedig rászánjuk az időt a pontos beállításokra a Precision Planting technológiában is, figyeljük a lesöprő kefék, a levegő, a monitorok és általában az egész rendszer működését, jelentős javulást tudunk elérni.

A technológiában nagy váltást jelentett a régi gyakorlathoz képest, hogy a vetőkocsi a kerékről, ezáltal a talajról kapta a hajtást. A fogaskerekek alapján volt beállítva, hogy például a C1 vagy a B2 mennyi ezermagot adjon ki, azonban a talaj csúszásából (slip) adódóan nem lehetett teljesen pontosan meghatározni a mennyiséget. A fejlesztéssel viszont már mindent elektromotorok hajtanak, így a napraforgót 85–90, a kukoricát 98-99 százalékos pontossággal tudjuk elvetni. Ráadásul a sebességen is növelni tudtunk: a hagyományos 7-8 helyett 12 km/h-val dolgozunk úgy, hogy a rendszer tartja a pontos vetésmélységet és az egyenletes tőszámot.

Talajelőkészítés vetés előtt

A kapásokat őszi árpa vagy őszi búza előveteménnyel vetjük. A gabona lekerülésekor, aratás után azonnal tarlóhántást végzünk, majd az optimális talajnedvességi értékek meglétekor, szeptember körül kijuttatjuk az alapműtrágyát, ami általában hektáronként 3 mázsa komplex NPK 10-26-26-os összetételű. Ezután mélylazítóval 40–45 centiméteren mozgatjuk át a talajt, majd novemberben elmunkáljuk a területet. Ezzel elérjük, hogy a tavasszal kiadott nitrogén után kompaktorral meg tudjuk nyitni és el tudjuk készíteni a magágyat, majd egyből vetünk, amit hengerezés követ. Fontos, hogy 24 órás időlimitet tartunk: ahogy megnyitjuk a talajt és a mag belekerült, ennyi időn belül zárjuk le hengerezéssel. Erre a szélsőséges időjárás és az aszállyal való folyamatos küzdelem miatt van szükség, igyekszünk minden csepp talajnedvességet megőrizni és azzal jól gazdálkodni, hogy a termelés a lehető leggazdaságosabb legyen.

Így működik az adatalapú gazdálkodás gyakorlata

Bővített, GPS alapú talajvizsgálatokat végzünk, a mintavételekkel 3 évente érünk körbe a területeken, így minden táblánk rendszeresen és pontosan fel van mérve. Vállalatirányítási rendszerben gyűjtjük és tároljuk a gazdaság adatait, továbbá a traktorokból is sok információ érkezik be hozzánk. A táblák geozónái is megvannak, ezekből látható, hogy hol jobb és hol gyengébb a talaj ellátottsága. Ezekre alapozva vettük egy modern Amazone műtrágyaszórót, amivel a differenciált kijuttatást is végre tudjuk hajtani.

Differenciált vetés

A vetőgépnél megvan a beállítás lehetősége, hogy a gyengébb talajadottságok esetén például 65 helyett 50 ezres tőszámmal vessük el a napraforgót, és ott, ahol jobbak a feltételek és látjuk a potenciált arra, hogy több növényt is ki tud nevelni a terület, akár 70–72 ezerre is érdemes emelni a tőszámot. A tapasztalataink alapján az látszik, hogy a gyengébb területeken a kisebb tőszám is képes megfelelő termést hozni, a jobb vízgazdálkodású, mélyebben fekvő részeken pedig bátran lehet sűríteni az állományt. Természetesen ennek feltétele a megfelelő mennyiségű és eloszlású csapadék, valamint a talajvizsgálatra alapozott tápanyagutánpótlás.

A modern technológia használatát kiegészítjük a hagyományosan bevált módszerekkel is: az egykori MÉM NAK (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Növényvédelmi és Agrokémiai Központ) irányelvekben található adatokkal is sokat számolunk, figyelembe vesszük, hogy milyen és mennyi terményt hoztunk le az előző években, mekkora szemterméssel, abból mennyi szalma maradt ott és az mennyi foszfort és káliumot hagyott a területen. Szempont még a tervezett kultúráknál, hogy mekkora az NPK-igényük, hogy mennyit érdemes kijuttatni a földekre. Ezek precíz, hosszas, figyelmet igénylő számításokat és tervezést igényelnek, de megtérül a befektetett idő. Előre kell gondolni arra, hogyan alkalmazkodunk az időjáráshoz, fontos, hogy legyen A, B és C lehetőség is a körülmények függvényében, mert így a tudás és számok ismeretében, meglévő forgatókönyvek alapján lehet dönteni a termelésre és a technológiára vonatkozóan

Szakmai támogató:

A Precíz gazdák nyomában című kiadványból ragadtuk ki a precíziós technológia művelőit, egyben véleményvezéreit. Ahány gazdaság, annyi kihívás és annyi megoldásra váró feladat. Ami közös bennük: az adatokat becsben tartó, precizitásra épülő gondolkodás.