A múlt hét közepén még többfelé volt csapadék az országban: szerdán estétől nyugat-délnyugat felől érkezet a zivatarok, többfelé esett kiadósabb, 5-15 mm néhol 20-35 mm közötti mennyiség. A péntek, szombat, vasárnap és kedd száraz időt hozott. Hétfőn nagy széllel gyenge hidegfront súrolta hazánkat, mely csak kevés esőt hozott. A szerda éjfélt megelőző 10 nap során lehullott csapadék mennyisége csak a nagyobb felhőszakadások által érintett foltokban, valamint a délnyugati országrészben haladja meg a 20 mm-t, de helyenként sajnos az 5 mm-t sem éri el (1. ábra). A sokéves átlaghoz képest így az ország nagy részén csapadékhiány mutatkozik az elmúlt 30 napot tekintve (2. ábra), míg az elmúlt 90 nap keleten csapadékhiányt, északon és nyugaton csapadéktöbbletet mutat (3. ábra). Erre a helyzetre érkeztek szerda estétől nagy kiterjedésű zivatarrendszerek nyugat felől, melyek az ország jelentős részét érintették a csütörtökre virradó éjjel és csütörtökön délelőtt, jellemzően 5-25 mm csapadékot okozva. Helyenként viharkárok is előfordultak (4. ábra), a déli területek azonban kimaradtak a csapadékból. A talaj felső fél méteres rétege hazánk északnyugat-délkeleti sávjában többfelé kritikusan száraz állapotba került 11-ére, nedvességtartalma nem érte el a 40%-ot a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában. A délnyugati és északkeleti országrészben viszont megfelelő a nedvességtartalom (5. ábra). Ez után érkezett az éjszakai-délelőtti kiterjedt esőzés, mely sokfelé jelentősen növelte a talaj nedvességtartalmát. A fél-egy méter mély talajréteg egyelőre országszerte jó vízellátottságú (6. ábra), köszönhetően a téli félév bő csapadékának. A hét végén megérkezett az idei második hőhullám, a hőmérséklet csúcsértéke hétfőn és szerdán többfelé meghaladta a 35 fokot (7. ábra) – olvasható az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) agrometeorológiai jelentésében, melyet az Agro Napló is megkapott.
A kalászosok aratása javában zajlik. Elég változékony időben kezdődött a betakarítás, a korábbi nagy csapadékokból adódóan többfelé vannak megdőlt táblák is, de az elmúlt napok száraz időjárásában jól lehetett haladni a munkákkal. A kukorica és a napraforgó a legtöbb helyen szépen fejlett. A kukorica a címerhányás állapotában van, a napraforgó pedig virágzik. A további optimális fejlődésükhöz a következő hetekben bőséges csapadékra lenne szükség a szemek képződéséhez, majd növekedéséhez (júliusban 100 mm csapadék lenne számukra optimális).
A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink a június második felére vonatkozó állapotot mutatják. Ebben az időszakban még magas az index értéke, de a kalászosok és a repce érése miatt már jelentősen csökken. A csökkenés a délkeleti országrészről (amely az előző időlépcsőt érintette) már az ország zömére áttevődött. A nyári növények zöld tömege ugyanakkor még kissé növekszik. Az anomália térkép szerint a sokéves átlagnál továbbra is országszerte magasabb az index értéke, azaz a növényzet fejlettebb, dúsabb, zöldebb a szokásosnál.
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 640 és 780 foknap között alakul, az alacsonyabb értékek északon és nyugaton, a magasabbak délkeleten vannak, az országon belüli különbség egyre nő (8. ábra). Az összegzés kezdete óta folyamatos elmaradásban van a hőösszeg. A tavalyi évhez képest 50-110 foknap a hiány, a sokéves átlaghoz képest pedig 10-60 foknap (9. ábra), mely az elmúlt időszakban valamit csökkent. Ez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai egy szűk héttel később következnek be a szokásosnál.
A kukoricára számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kecskemét és Nyíregyháza körüli területre vonatkozó agrogramokon[*] (10. és 11. ábra). A tavalyi évhez hasonlóan az idén is késve kezdődött a kukorica vetése. Az április az átlagosnál hűvösebben alakult, és a talaj hőmérséklete csak lassan, a szokásosnál később érte el tartósan a 10 fokos küszöbértéket. A talajnedvesség kedvezően alakult még a vetés kezdeti időszakában, április közepétől azonban főként az Alföldön többfelé kevesebb csapadék hullott az ilyenkor szokásosnál, és május első dekádjában is kevesebb eső öntözte a friss vetést az optimálisnál. Így a felső talajréteg, ahonnan a kukorica ilyenkor a nedvességet gyűjti, elsősorban az Alföldön kiszáradt. A hónap közepén érkezett bőséges csapadék azonban pótolta nedvességet, a növények fejlődése optimálisan alakult, de északkeleten, ahol kevesebb esett, május végére ismét szárazzá vált a talaj. Június elején éppen időben érkezett az újabb csapadék, hogy megszüntesse a Tiszántúl északi felén kialakulóban lévő aszályt, majd a hónap utolsó dekádjában is országszerte záporok öntözték az állományokat. Július elején is a záporos csapadékforma volt a jellemző, foltokban nagyobb mennyiség is leesett, míg egyes területek, főleg az ország középső széles sávja (nagyjából a Mosonmagyaróvár – Budapest – Szeged) egyre szárazabbá vált. A tenyészidőszak eddig eltelt részében hazánk nagyobb részén az optimális körül alakult az összegzett csapadék, tartósabb hiány a Tiszántúlon fordult elő. A hőmérséklet áprilisban, májusban és júniusban is gyakran alakult alacsonyan a kukorica igényeihez képest, így jelenleg az összegzett hőösszeg jócskán elmarad az optimálistól.
A folytatásban pénteken még nem tér vissza a forróság, de szombattól ismét erősödik a hőhullám: a legmelegebb órák hőmérséklete vasárnaptól már többfelé 35 fok fölött valószínű. Térségünket ma, hétfőn és a jövő hét közepén is hidegfrontok súrolják majd, melyek változó mennyiségben okozhatnak záporokat, zivatarokat. Területi átlagban ma a déli országrészben eshet nagyobb mennyiség, ezt követően kisebb a csapadék esélye, melyre jellemző lesz továbbra is annak egyenetlen eloszlása. Tartós levélnedvesség, és magas páratartalom nem valószínű. A napos idő lesz a jellemző, igen erős UV sugárzással, az arra érzékeny növények leveleit és terméseit napégés veszélyezteti.
(Forrás: OMSZ)
Kövesse napról-napra az agrometeorológiai elemzéseket az Agro Napló főoldalán: www.agronaplo.hu!
[*] A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
