Ugyanakkor bőven lenne javítanivaló ezek hazai termesztési technológiáján – derült ki a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara által szervezett XXVI. Kukorica-, Napraforgó- és Szójatanácskozáson.
A kukorica, napraforgó és szója termesztésével foglalkozó csaknem 150 gazdálkodó előtt Pepó Péter, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (DE MÉK) professzora elmondta: a tavalyi történelmi aszály és forróság után idén kedvezőbb volt a kukorica, a napraforgó és a szója termesztéséhez az időjárás, a 30 éves átlagnál kicsivel több csapadék egyenletesebb eloszlásban érkezett. Augusztus elején még úgy nézett ki, hogy kukoricából és napraforgóból rekordtermés lesz, de az akkor jött hőhullám miatt ez meghiúsult. A termésátlag kukoricából országos átlagban így is eléri a hét tonnát, napraforgóból három tonna várható – értesült a Debreceni Egyetem közleményéből az Agro Napló.
„Ugyanakkor bőven lenne javítanivaló a magyar kukorica, napraforgó és szója termesztési technológiáján, mert a termelékenységünk mindössze egyharmada ezekből a németnek, a franciának vagy a hollandnak. Ehhez a Debreceni Egyetem agrárkara sok segítséget tud adni, a konferencián ezeket igyekszünk a gazdáknak bemutatni. Arra kell törekedni, hogy az összes érdekelt hazai fél minden évben megtalálja a számítását” – jelentette ki a MÉK egyetemi tanára.
Pepó Péter hozzátette: az ukrajnai háború miatt a korábbinál jóval nagyobb mennyiségben érkezik Európába ukrán kukorica és napraforgó, ami hozzájárul a világpiaci árak csökkenéséhez. Ez a helyzet véleménye szerint valószínűleg a háború után is megmarad, ami a magyar gazdákat alkalmazkodásra kényszeríti.
Fotó: Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (DE MÉK)A debreceni agrárkar professzora arról is beszélt, hogy a szója magyarországi vetésterülete évek óta nagyjából 60 ezer hektár, melyről 160-180 ezer tonna GMO-mentes termést takarítanak be. Ezt szinte teljes egészében exportáljuk német és osztrák biogazdáknak, közben Magyarország 200-250 ezer tonna GMO-s szóját hoz be Argentínából, Brazíliából és az Egyesült Államokból. A szója esetében is a termesztés hatékonyságának javítását kell célul kitűzni – emelte ki.
Fotó: Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (DE MÉK)Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke a kukoricáról szóló előadásában hangsúlyozta, hogy az új piaci helyzetben a magyar gazdáknak megfelelő vetésszerkezetet kell kialakítani és javítani szükséges a tőkeellátottságukat.
„Az elmúlt négy-öt évben keresték a magyar gabonát, ez mostanra sajnos megváltozott, annak ellenére, hogy tavaly rekord alacsony termést takarítottak be. Most kínálati piac van, melyre igyekszünk felkészíteni a termelőket” – fogalmazott Petőházi Tamás.
Fotó: Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (DE MÉK)Elmondta: az ukrán gabona Magyarországra érkezését tiltó rendelkezés szeptember 15-ig van érvényben, amelyet lehetséges, hogy december végéig meghosszabbítanak. „Az Európai Uniónak hosszú távon kell megoldania az ukrán áruk európai elhelyezésének a kérdését” – fűzte hozzá.
Petőházi Tamás a hirek.unideb.hu kérdésére kifejtette, hogy nemesítettek már az egyre forróbb, száraz nyarakat jól tűrő kukoricafajtákat, de azok terméshozama sajnos elmarad a hagyományosoktól.
(Forrás: DE MÉK)
