Másodvetésre elsősorban a bokorbab fajtákat javasoljuk. Nálunk, ellentétben a nyugat-európai ízléssel, a sárgahüvelyû fajták a keresettebbek. Kisüzemi termesztésre és saját célú felhasználásra az alábbi, szárazabb éghajlati viszonyokat jól elviselő, mélyhûtésre és elrakásra egyaránt alkalmas fajtákat javasoljuk: sárgahüvelyû fajták: Róna, Budai piac, Maxidor, Goldrush, Cherokee, Rege, Rézi, zöldhüvelyû fajták: Főnix, Romano, Masai, Linares, Forum, Novores, Mercure.
A tenyészterületet úgy alakítsuk ki, hogy a gyomlálást később, ha már a növények teljesen kifejlődtek, kényelmesen el tudjuk végezni, tehát 5-8 cm-es tőtávolság mellett 30-35 cm-es utat hagyjunk. Vetésmélység laza homoktalajon 5 cm, kötöttebb talajon 3-4 cm legyen, a nyári meleg és száraz időjárás miatt a sekélyebb vetések esetében nagy a kiszáradás veszélye.
Nagyon fontos a vetést követő kelesztő öntözés (5-10 liter/m2 azaz 5-10 mm). Később rendszeresen, az időjárástól függően 7-10 naponként 15-20 mm-es adagokkal öntözzük. A rendszeresen öntözött bab nemcsak többet terem, de kevésbé szálkásodik is. A virágzást követően 2 dkg/m2 mennyiségû, vízben jól oldódó komplex mûtrágyával fejtrágyázzuk.
Az ápolási munkák közül meg kell említeni a rendszeres kapálást, ami nemcsak a gyomok irtása miatt fontos, nagy jelentősége van abban is, hogy a sok öntözés hatására a talaj felső rétege nem tömörödik össze. A levegőtlen talajon a bab fiatal hajtásai kisárgulnak, majd fokozatosan a növekedés is leáll.
A betakarítási idő pontos meghatározása a minőség miatt fontos. A feldolgozóipar azt szereti, ha a termés szárazanyag-tartalma 10-12 % között van. Ezt az állapotot a bab a virágzást követő 17-20. napon éri el. Sokan úgy vélik, hogy a babot szedés után sokáig lehet tárolni. Főleg nyáron a zöldbab a tárolás alatt hamar elveszti nedvességtartalmát, minek következtében a frissessége és fogyaszthatósága is jelentős mértékben romlik.
Címlapkép: Getty Images
