A 2011-es év őszének, telének, 2012 tavaszának időjárása több esetben azt eredményezte, hogy a repcetáblák nem egyöntetûek, lényegesen ritkábbak az állományok, így valószínûleg a betakarítás idejére gyomosabbak is lesznek a táblák. A betakarításkori napraforgó állományokról jelenleg felelőtlen lenne érdemben véleményt mondani, de a vetést követően elvégzett preemergens gyomirtások a legtöbb helyen nem kapták meg a kellő bemosó csapadékot, így a herbicidek nem az elvárható tudásuk szerint tudtak teljesíteni a gyomszabályozás tekintetében, így lehetnek problémák a napraforgó gyomosodásával is.
Szükséges-e valamilyen betakarítást segítő technológia alkalmazása?
Az egyik döntő tényező a gyomfertőzöttség! Ha gyommentes az állomány, akkor elhagyhatóak lehetnek a kezelések. Sajnos a repce esetében nehéz volt, ha egyáltalán sikerült, napraforgó esetében nehéz lesz, ezt a gyommentes állapotot megteremteni, így több helyen elengedhetetlen lesz a deszikkálás és az egyéb betakarítást segítő munkálatok alkalmazása annak érdekében, hogy a lehető legkisebb veszteséggel történjen a „nehezen” megtermelt termés betakarítása.
A következő fontos tényező, hogy az adott év csapadékeloszlása és hőmérsékleti értékei milyenek a becő és a kaszatok érésekor, majd a betakarítás előtti időszakban. A várható terményárak alakulása miatt a pergési veszteség csökkentése is nagyobb hangsúlyt kell kapjon az idei évben.
A repcére jellemző, hogy érése hosszan elhúzódó folyamat. A napraforgó érését is több tényező befolyásolja, így ennél a kultúránál is kellő figyelem szükséges ahhoz, hogy a már megtermett termés minél kisebb vesztességgel kerüljön betakarításra.
Lombtalanításra, állományszárításra (deszikkálásra) felhasználható hatóanyagok:
- a bromoxinil hatóanyag-tartalmú engedélyezett készítmények (hatásfokozó hozzáadásával) kijuttatásakor a repcebecőknek 75–80%-ban aranybarna színûeknek kell lenni! Ekkor a becőkben lévő magvak barnák és kimorzsolhatóak. A kijuttatáskor a betakarítás előtt 3–6 nappal járunk. Napraforgóban a kaszatok nedvességtartalma 25–30%-nál ne legyen magasabb, mert a termés mennyiségére és minőségére kedvezőtlenül hat a korábbi kezelés;
- a diquat-dibromid hatóanyag-tartalmú engedélyezett készítmények kijuttatásakor a becőkben a magok barnák és kimorzsolhatóak. Napraforgóban a kaszatok nedvességtartalma 25–30%-nál ne legyen magasabb a kezeléskor. Ekkor a tervezett betakarítások előtt, időjárástól függően 3–6 nappal járunk;
- a glufozinát-ammónium hatóanyag-tartalmú Zopp, amihez 2,0 l/ha dózisban hatásfokozás, cseppnehezítés céljából Mero adható. Kijuttatáskor a főhajtáson a becők kétharmados becőérettségben legyenek, ekkor a főhajtáson a magok vörösbarna, sötétbarna színûek. A mellékhajtásokon lévő becőkben a magok aranysárga színûek! Ez az érettségi állapot a betakarítás előtt 7–10 nappal tapasztalható. Napraforgóban a készítményt a tervezett betakarítás előtt 7–14 nappal kell kijuttatni a tányérok és a levelek kezdeti elszíneződésekor, a kaszatok 35–40%-os nedvességtartalmánál;
- a glifozát hatóanyag-tartalmú engedélyezett készítmények használatakor a repce főhajtásain a becőkben lévő magok 60%-a barna színû, ekkor a becők még zöldek. Ez az érettségi állapot a betakarítás előtt 7–10 nappal tapasztalható. Napraforgóban, gyommentes állományban, a kultúrára megadott alacsonyabb dózisban, elgyomosodott területen a magasabb dózisban kell alkalmazni a készítményeket. A kezelést a kaszatok 20–30%-os nedvességtartalmánál kell elvégezni.
Hatásfokozó készítmények a deszikkáló szerekhez: Bio-Film (0,3–0,5 l/ha). Az 1 l/ha dózisban kijuttatva kipergési veszteség csökkentésére is használható. Melius 2 l/ha dózisban elsodródás gátlásra felhasználható, 2,5 l/ha-ban hatásfokozásra. Hyspray 0,5–1 l/ha dózisban hatásfokozóként alkalmazható.
Permetlé elsodródásának megakadályozására alkalmazható készítmény: Mist Control 0,5%-os töménységben alkalmazva csökkenti az elsodródás veszélyét.
A szempergést csökkentő ragasztóanyagok, amelyek a pergési veszteségek csökkentésére alkalmazhatók. A készítmények a becőtermésekre ragadva akadályozzák azok felnyílását és a magok kipergését, illetve a kaszatok kipergését a tányérból.
- A karboxilát sztirol hatóanyagú Elastiq, Flexi és az Iskay készítmények 0,5-1,5 l/ha dózisban alkalmazhatóak. A készítményeket a becősárgulás idején (ekkor a becők 30%-os érettségben vannak) a várható betakarítás előtt 2-3 héttel kell kijuttatni. Napraforgóban a készítményt önmagában a kaszatok 35–40%-os nedvességtartalmánál, a várható betakarítás előtt 3-4 héttel, állományszárító készítményekkel kombinációban a kaszatok 25–30%-os nedvességtartalmánál kell kijuttatni.
- A pinolén hatóanyagú Nu-Film 17, ami a repcében becősárgulás idején a várható betakarítás előtt 2-3 héttel 0,7–1 l/ha mennyiségben juttatható ki. Deszikkáló készítmény használata esetén csak külön menetben szabad a készítményt kijuttatni.
- A terpén polimer tartalmú Spodnam DC, amit repcében a becősárgulás idején a várható betakarítás előtt 10–20 nappal kell kijuttatni 1–1,25 l/ha dózisban. A Spodnam DC kijuttatható önmagában, valamint repcében engedélyezett állományszárító (deszikkáló) készítményekkel kombinációban is ki lehet juttatni.
A kijuttatáskor betartandó óvintézkedések
A legfontosabb a vegyszerelsodródás megakadályozása-elkerülése. Ennek érdekében minden esetben tartsuk be a biztonsági előírásokat a földi és légi kijuttatáskor (nemrégiben változás történt a légi kijuttatás szabályozásában is, így annak ismerete is fontos a tervezés, kivitelezés szempontjából!), továbbá a cseppnehezítő, hatásfokozók alkalmazása szükséges.
Minden esetben tartsuk be a kijuttatás azon előírásait is, amelyek a kultúrnövények fenológiájára (érettségi állapotára) vonatkoznak!
A kipergés csökkentése, mivel ez nemcsak termésvesztést okoz, de a talaj gyommagkészletét is gyarapítja, ami több évre gondot tud majd okozni az árvakelés miatt!
Összegezve azt kell mondani, hogy mivel az időjárást nem tudjuk sem befolyásolni, sem hosszú távra előre jelezni, így minden lehetőségre fel kell készülnünk, a kialakult helyzetre pedig a legnagyobb szakmai felkészültséggel kell reagálni, amely alkalmazásával a legnagyobb profitot tudjuk elérni.
Hornyák Attila, herbológus
Nógrád Megyei Kormányhivatal
Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága,
Balassagyarmat
A cikk szerzője: Hornyák Attila
